EZEN AZ OLDALON

Mi a nyaki laminectomia?

A nyaki laminectomia a nyak hátsó részéből végzett művelet a gerincvelő és az idegek nyomásának enyhítésére. Gondosan eltávolítja a gerinccsatorna csontos tetejét (vagy lamelláit), valamint minden olyan lágy szövetet, amely szintén kompressziót okozhat.

Miért lenne szükségem nyaki laminectomiára?

A nyaki gerinc műtétre különféle problémák esetén lehet szükség. Leggyakrabban ezt a típusú műtétet degeneratív rendellenességek esetén végzik.

A nyaki laminectomiát általában a következő okok közül egy vagy több miatt hajtják végre:

  1. A gerincvelőre gyakorolt ​​nyomás kezelése (méhnyakcsatorna-szűkület/spondylosis vagy csigolyaközi porckorong prolapsus okozta).
  2. A nyak több gerincvelői idegére gyakorolt ​​nyomás kezelése (foraminalis stenosis, cervicalis spondylosis vagy intervertebrális lemez prolapsus által okozott)
  3. A nyaki gerinc instabilitásának kezelésére (ez degeneratív változások, ízületi gyulladás vagy trauma miatt következhet be). Ebben a helyzetben oldalsó tömegű csavarokkal végzett fúziót hajtanak végre a gerinc stabilizálása, valamint a gerincvelő nyomásának felvétele céljából.

A műtétet általában akkor ajánlják, ha minden ésszerű konzervatív intézkedés (fájdalomcsillapító gyógyszer, ideghüvely injekció, gyógytorna stb.) Sikertelen volt. Jelentős instabilitás vagy neurológiai problémák esetén a műtét lehet a legmegfelelőbb első kezelési lehetőség.

Mi a baj pontosan a nyakammal?

A gerinccsatorna és az intervertebrális foraminae csontos alagutak a gerincben, amelyeken keresztül a gerincvelő és a gerincvelői idegek (ideggyökerek) futnak. Ha ezeknek az alagutaknak a méretét lecsökkentik, kevesebb hely jut a gerincidegeknek és/vagy a gerincvelőnek, ennek következménye lehet nyomás ezekre a szerkezetekre.
Az idegi (ideg- vagy gerincvelő) kompresszió tünetei közé tartozik a fájdalom, a fájdalom, a merevség, a zsibbadás, a bizsergés és a gyengeség. Amint a gerincvelői idegek elágaznak és a perifériás idegeket képezik, ezek a tünetek a test más részeibe is sugározhatnak. Például a nyaki ideggyök összenyomódása (a nyakba szorított idegek) tüneteket okozhatnak a vállakban, a karokban és a kézben.

Az ideggyökér kompresszióját kiváltó rendellenességek közé tartozik a gerinc szűkület, a degeneratív lemezbetegség, a domború vagy elburjánzott csigolyaközi porckorong, a csontos sarkantyúk (osteophytes) vagy a spondylosis (a gerinc osteoarthritis). Általában e feltételek közül kettőt vagy többet együttesen látnak.

Az intervertebrális lemezek a gerinc minden csontja (csigolya) között ülnek. Lengéscsillapítóként működnek, valamint lehetővé teszik a normális mozgást a nyakában lévő csontok között. Mindegyik korongnak van egy erős külső rostgyűrűje (gyűrűs fibrózis) és egy puha, zselésszerű központi rész (nucleus pulposis). A gyűrű a korong legnehezebb része, és összeköti az egyes csigolyacsontokat. A korong lágy és lédús magja szolgál a fő lengéscsillapítóként. Gyűrű alakú könnyszakaszon szakad meg a gyűrűs fibrózis, amely gyakran a lemez prolapsusának első eseménye. A gyűrű alakú szakadás nyaki fájdalmat okozhat karfájdalommal vagy anélkül. Méhnyakkorong-prolapsus (vagy sérv) akkor fordul elő, amikor a nucleus pulposis megszökik a szokásos helyzetéből, és kidomborodik a gerinccsatornában, néha nyomást gyakorolva az idegekre vagy a gerincvelőre.

Degeneratív korongbetegség esetén a csigolyák közötti korongok vagy párnapárnák összezsugorodnak, ami a korong kopását okozza, ami sérvhez vezethet. Lehet, hogy a gerincében osteoarthritikus területek is vannak. Ez a degeneráció és az osteoarthritis fájdalmat, zsibbadást, bizsergést és gyengeséget okozhat a gerincvelői idegekre és/vagy a gerincvelőre gyakorolt ​​nyomás miatt.

Az oszteofiták rendellenes csontos sarkantyúk, amelyek a degeneratív folyamat részeként vagy a korong hosszan tartó prolapsusát követően alakulnak ki. Ez az extra csontképződés gerincszűkületet, valamint csigolyaközi foraminalis szűkületet okozhat, ami a gerincvelő és/vagy gerincidegek összenyomódását eredményezi.

Azoknál a betegeknél, akiknek a nyaki gerincük fájdalmas deformációval jár, előnyös lehet a gerinc kiegyenesítésére és stabilizálására irányuló műtét. A deformitás korrekcióját gyakran a dekompressziós műtéttel egy időben hajtják végre.

Mivel a nyak annyira rugalmas (a szokásos funkcióinak teljesítéséhez kell, hogy legyen), ezért sérülésnek van kitéve. A jelentős trauma a nyaki gerinc törését és/vagy elmozdulását okozhatja. Súlyos sérülés esetén a gerincvelő is károsodhat. Azoknál a betegeknél, akiknek törése és/vagy elmozdulása van, különösen gerincvelő károsodással, gyakran műtétre van szükség, hogy enyhítsék a gerincvelőt és stabilizálják a gerincet.

A nyak instabilitása nyaki fájdalmat, valamint idegi kompressziót okozhat. Ennek oka lehet trauma, rheumatoid vagy osteoarthritis, daganat vagy fertőzés. Az instabilitás gyakran megkívánja a műtéti stabilizációt.

Melyek a nyaki laminectomia alternatívái?

Számos alternatíva létezhet, az Ön egyéni körülményeitől függően. Ezek tartalmazzák:

  1. Fájdalomcsillapítók. Számos gyógyszer hasznos lehet fájdalom esetén. Ide tartoznak a szokásos opioid és nem opioid fájdalomcsillapító szerek, membránstabilizáló szerek és antikonvulzív szerek, valamint a legújabb felszabaduló szerek - a pregabalin. Speciális orvosi kezelések, például a ketamin infúziók, bizonyos esetekben megfelelőek lehetnek.
  2. Ideghüvely injekciók. Helyi érzéstelenítő beadható a nyak bőrén keresztül, CT-vizsgálat irányításával, az összenyomott ideg körül. Ezt „foraminalis blokknak” is nevezik. A betegek gyakran jelentős előnyt élveznek ezzel az eljárással, és a műtét néha késleltethető vagy akár elkerülhető is. Sajnos az eljárásból származó előny általában csak átmeneti, és több nap, hét vagy néha hónap múlva hajlamos elkopni. Ez az eljárás kiváló diagnosztikai eszköz is, különösen akkor, ha az MRI-vizsgálat azt sugallja, hogy több ideg összenyomódik, és az idegsebész pontosan szeretné tudni, hogy melyik ideg okozza a tüneteket.
  3. Fizikoterápiák. Ezek közé tartozik a fizioterápia, az osteopathia, a hidroterápia és a masszázs.
  4. Tevékenység módosítása. Néha a munkahelyi és szabadidős tevékenységek egyszerű módosítása a nehéz emelés és a nyak vagy a kar ismétlődő mozgásának elkerülése érdekében lehetővé teszi a gyógyulási folyamat gyorsabb bekövetkezését.
  5. Egyéb sebészeti megközelítések. Ide tartoznak a foraminotómiák, az elülső nyaki dekompresszió és fúzió (ACDF), valamint egy mesterséges korongpótlás. Meg kell vitatnia ezeket az alternatívákat, azok lehetséges kockázataival és előnyeivel együtt az idegsebészével.

Melyek a műtét céljai (lehetséges előnyei)?

A nyaki gerincműtét célja a fájdalom, zsibbadás, bizsergés és gyengeség enyhítése; az idegműködés helyreállítása; és a gerinc rendellenes mozgásának megelőzése.

A méhnyak laminectomia indoklása, céljai és lehetséges előnyei ezért a következők lehetnek:

  • Az idegi kompresszió enyhítése (a gerincvelőre és az idegekre gyakorolt ​​nyomás)
  • Fájdalomcsillapítás
  • A gyógyszeres kezelés csökkentése
  • A romlás megelőzése
  • A gerinc stabilizálása, valamint a gerincvelő és az idegek védelme a károsodásoktól

Általában a műtét után a legmegbízhatóbban javuló tünet a karfájdalom. A nyaki fájdalom és a fejfájás javulhat vagy nem (nagyon alkalmanként súlyosbodhatnak). A következő javuló tünet általában a gyengeség. Előfordulhat, hogy ereje nem tér vissza teljesen a normális szintre. Az erő javulása általában hetek és hónapok alatt következik be. A zsibbadás vagy a tűk a műtéttel javulhatnak vagy nem, annak a ténynek köszönhetőek, hogy az érzést továbbító idegrostok vékonyabbak és jobban ki vannak téve a nyomásnak (könnyebben tartósan károsodnak, mint a többi idegrost). A zsibbadás javulása akár 12 hónapot is igénybe vehet. Az egyensúly és a járóképesség javulhat vagy nem, attól függően, hogy a gerincvelő már sérült-e a nyomás következtében.

A műtéttől való jelentős előny megszerzésének esélye számos tényezőtől függ. Az idegsebész jelzi a siker valószínűségét az adott esetben.

Melyek a lehetséges eredmények, ha nem végeznek kezelést?

Ha az Ön állapotát nem kezelik megfelelően (és néha akkor is, ha igen), a lehetséges eredmények a következők lehetnek:

  • Folyamatos fájdalom
  • Bénulás/gyengeség/zsibbadás
  • Funkcionális károsodás (esetlenség, gyenge finom motorikus készségek és koordináció)
  • Problémák a járással és az egyensúlytalansággal

Melyek a nyaki laminectomia specifikus kockázatai?

Általában a műtét meglehetősen biztonságos, és a súlyos szövődmények ritkák. A kisebb szövődmények esélye 3 vagy 4% körüli, a súlyos szövődmények kockázata pedig 1 vagy 2%. A betegek több mint 90% -ának komplikáció nélkül át kell esnie a műtéten.

A konkrét kockázatok közé tartoznak (de nem kizárólag):

  • A tünetek javulása vagy a romlás megelőzése
  • A fájdalom/gyengeség/zsibbadás súlyosbodása
  • Fertőzés
  • Vérrög a sebben, amely sürgős műtétet igényel a nyomás enyhítésére
  • Cerebrospinalis folyadék (CSF) szivárog
  • Helytelen szintű műtét (ez ritka, mivel a műtét során röntgensugarakat használnak a szint megerősítésére)
  • Vérátömlesztés
  • Az implantátum meghibásodása, mozgása vagy helytelen elhelyezkedése (ha fúziót is végeznek)
  • Visszatérő lemez prolapsus vagy idegtömörítés
  • Az idegkárosodás (gyengeség, zsibbadás, fájdalom) kevesebb mint 1% -ban fordul elő
  • Quadriplegia (megbénult karok és lábak)
  • Inkontinencia (a bél/hólyag kontrolljának elvesztése)
  • Impotencia (erekcióvesztés)
  • Krónikus fájdalom
  • A nyak instabilitása vagy előrehaladása (kyphosis) (további műtétet igényelhet)
  • Stroke (mozgás, beszéd elvesztése stb.)

Melyek az érzéstelenítés és a műtét általános kockázatai?

Az általános érzéstelenítés alkalmazása általában meglehetősen biztonságos, és a súlyos katasztrófa kockázata rendkívül alacsony.

A műtétek minden típusa tartalmaz bizonyos kockázatokat, amelyek közül sok szerepel az alábbi listában:

  • Jelentős hegesedés („keloid”)
  • Seb lebontása
  • Gyógyszerallergia
  • DVT (‘turistaosztály szindróma’)
  • Tüdőembólia (vérrög a tüdőben)
  • Mellkasi és húgyúti fertőzések
  • A karok és a lábak idegeinek nyomássérülései
  • Szem- vagy fogsérülések
  • Miokardiális infarktus („szívroham”)
  • Stroke
  • Életvesztés
  • Egyéb ritka szövődmények
  • Milyen következményei vannak a műtétnek?

A legtöbb beteget ugyanazon a napon veszik fel, mint a műtétet; néhány beteget azonban előző nap felvesznek. A műtét előtti napon befogadott betegek között vannak olyanok is, akik: országos régiókban, államközi vagy tengerentúli lakóhelyen tartózkodnak; komplex egészségi állapota van, vagy akik warfarint szednek; műtétük előtt további vizsgálatokat igényelnek; elsőként szerepelnek a napi operációs listán. A felvétel előtt kapsz utasításokat arról, hogy mikor kell abbahagyni az evést és az ivást.
A műtét után 1-3 napig kórházban lesz. Útmutatást kap minden olyan fizikai korlátozásról, amely a műtét után érvényesül, és ezeket ebben a szakaszban később foglaljuk össze.

A műtét során a nyakán röntgenfelvételt készítenek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a gerinc megfelelő szintjét műtik. Kritikus, ha tájékoztat minket, ha terhes vagy úgy gondolja, hogy terhes lehet, mivel a röntgensugarak károsak lehetnek a születendő gyermekre.

Jelentős eltérések vannak a betegek között a műtét kimenetele, valamint a felépüléshez szükséges idő tekintetében. Utasításokat kap a fizikai korlátozásokról, valamint a munkába való visszatérésről és a szabadidős tevékenységek folytatásáról. Ne vezessen gépjárművet és ne kezeljen nehézgépeket, amíg az idegsebész erre nem utasítja.

Addig nem szabad aláírnia vagy tanújanak a jogi dokumentumoknak, amíg a háziorvos nem utólagosan át nem vizsgálja őket, mivel az érzéstelenítő néha átmenetileg zavarosíthatja gondolkodásmódját.

A nyaki gerinc összeolvadása a nyak bizonyos mértékű elvesztését eredményezi, főleg a nyak előre és hátra hajlításában. Bizonyos esetekben azonban a fúzió nem kerülhető el.

Mit kell mondania az orvosnak a műtét előtt?

Fontos, hogy elmondja a sebésznek, ha:

  • Véralvadási vagy vérzési problémái vannak
  • Valaha volt vérrög a lábadban (DVT vagy mélyvénás trombózis) vagy a tüdőben (tüdőembólia)
  • Aszpirint, warfarint vagy bármi mást (akár néhány gyógynövény-kiegészítőt) szed, amely hígíthatja a vérét
  • Magas a vérnyomása
  • Bármilyen allergiája van
  • Bármilyen más egészségügyi problémája van

Mit kell tennem a műtét előtt?

A műtét előtt feltétlenül hagyja abba a dohányzást, és azt követően legalább 12 hónapig ne dohányozzon (célszerű, ha végleg abbahagyja). A dohányzás rosszabb eredményekhez vezet a műtét után.
Ha meglehetősen túlsúlyos, ajánlatos, hogy műtét előtt vegyen részt egy ésszerű fogyókúrás programban. Kérem, beszélje meg ezt háziorvosával és idegsebészével.
A műtét alatt vagy után bekövetkező nem kívánt vérzés megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy legalább 2 héttel a műtét előtt hagyja abba az aszpirin és bármely más vérlemezke-gátló (vérhígító) gyógyszer vagy anyag, beleértve a gyógynövényeket is.

Ha általában warfarint szed, általában 3 vagy 4 nappal a műtétje előtt kórházba kerül. A warfarin ekkor megszűnik (néhány napig tart a kopása), és néhány napig rövidebb hatású véralvadásgátlót alkalmazhat. Ezeket körülbelül egy nappal a műtét előtt le lehet állítani.

Ideális esetben egy cinktablettát kell bevennie naponta, egy hónappal a műtét előtt, és utána 3 hónapig. Ez segíthet a sebgyógyulásban.

Szükségem lesz további vizsgálatokra?

A legtöbb betegnek a nyakán röntgenfelvételt, CT-vizsgálatot és MRI-t látnak. Néha a nyaki gerinc „dinamikus” röntgensugárzásait végezzük, a felvett röntgensugarak a nyakat előre és hátra hajlítják; ennek célja az instabilitás jelenlétének és helyének meghatározása.
Néhány betegnél bizonytalanság van a diagnózissal kapcsolatban, vagy abban, hogy a nyakban melyik lemez vagy lemezek felelősek a tüneteikért: ezeknél a betegeknél az idegvezetési vizsgálatok és/vagy egy idegblokk rávilágíthat a diagnosztikai kérdésekre.

Ha a műtét előtt több mint 12 hónapig nem volt MRI-je, vagy ha a tünetei a legutóbbi MRI óta jelentősen megváltoztak, akkor ezt a vizsgálatot meg kell ismételni annak biztosítása érdekében, hogy a műtét idején ne érjen meglepetés.!

Ki fog műteni? Ki fog még részt venni?

A műtétet a precíziós idegsebészeti sebész végzi. Jelen lesz egy műtéti asszisztens, és tapasztalt aneszteziológus tanácsadó lesz felelős az általános érzéstelenítésért.

Hogyan végezzük a nyaki laminectomiát?

Általános altatással fogják altatni. Légzőcsövet (‘endotrachealis tubus’) helyeznek be, és intravénásan beadják az antibiotikumokat és a szteroidokat (a fertőzés és a műtét utáni hányinger megelőzése érdekében). A műtét során borjúpréselő eszközöket alkalmaznak, hogy minimalizálják a vérrögök kialakulásának kockázatát a lábadban.
Bőrét antiszeptikus oldattal tisztítják, és néhány helyi érzéstelenítőt fecskendeznek be.

A bőr bemetszése körülbelül 5-7 cm-re van a tarkóján. Függőleges és középvonalban van. A nyak hátsó részén található izmokat óvatosan elválasztjuk a gerinc csontjaitól, és a gerincvelő feletti csontos tetőt apró fúrókkal és más finom eszközökkel gondosan eltávolítjuk. A kompressziót okozó lágyrészeket is eltávolítják.

A gerincvelőt a csont és más szövetek eltávolítását és eldobását követően dekompresszáljuk. Minden ideggyököt (adott esetben) azonosítunk és gondosan dekompresszálunk (ezt „rizolízisnek” nevezik).

Bizonyos esetekben műszereket (rudakat és csavarokat) is alkalmaznak a gerinc stabilitásának növelésére. Ezt laterális tömegfúziónak nevezik, és általában nem igényel csontot a csípőből (ebben az esetben a gerinc hátsó részéből eltávolított csont használható).

Egy újabb röntgenvizsgálatot végeznek a ketrec, a lemez és a csavar megfelelő kielégítésének, valamint a nyaki gerinc igazításának megerősítésére.

A sebet varratok és kapcsok zárják le. Bizonyos esetekben a műtét után 24-48 órán át sebelvezetést lehet alkalmazni.

Mi történik közvetlenül a műtét után?

A műtét után általában fájdalmat érzünk, különösen a bemetszés helyén. A fájdalomcsillapítást általában fájdalomcsillapító gyógyszerekkel adják.
A legtöbb beteg a műtét után néhány órán belül mozog. Valójában ezt javasoljuk a vérkeringés normális fenntartása és a vérrögképződés elkerülése érdekében a lábakban. 4 óra múlva inni tud, és a nap későbbi részében meg kell tudni enni egy kis mennyiséget.

Körülbelül egy nap műtét után röntgen- vagy CT-vizsgálatot végezhet, és kényelmesen hazaengedheti.

Mi történik a mentesítés után?

A műtét után 2-4 nappal készen kell állnia a kórházból történő kirakásra. A háziorvosnak a kirakás után 4 nappal ellenőriznie kell a sebeit. A tűzőkapcsokat a műtét után körülbelül 10 nappal el kell távolítani, és ezt megteheti háziorvosa vagy a Precíziós Idegsebészeti Regisztrált Nővér.
6 hétig nyugodtan kell tennie, de minden nap legalább egy órát kell sétálnia.
Ne feledje, hogy a normál tevékenységekhez való visszatéréshez szükséges idő minden beteg esetében más és más. A kényelmetlenségnek minden nap kissé csökkennie kell. Az energia és az aktivitás növekedése annak jele, hogy a műtét utáni gyógyulás jól halad. A pozitív hozzáállás, az egészséges és kiegyensúlyozott étrend fenntartása és a sok pihenés biztosítása kiváló módszer a gyógyulás felgyorsítására.

A fertőzés jeleit, például duzzanatot, bőrpírt vagy a bemetszéstől való lemerülést, valamint a lázat azonnal fel kell hívni a sebész figyelmére.

A műtét után néha szilárd nyakmerevítőt (‘Aspen gallér’) használnak (ha fúziója volt). Ezt általában 6 hétig viselik.

6-8 hét múlva felülvizsgálja Önt az idegsebész. Addig ne emeljen 2-3 kg-nál nagyobb súlyú tárgyakat, és ne végezzen ismételt nyak- vagy karmozgásokat.

A műtét után pár hétig folytatnia kell a TED harisnya viselését.