Vajon Jézus feleségül vette Mária Magdalenát?

A Da Vinci-kód vitája

Rachel Kohn interjút készít Elizabeth Fletcherrel

A „The Spirit of Things” interjú átirata, ABC Radio National, 2006. május 21

Hogyan vált a cellulóz-fikciós bestseller fejfájássá a Vatikán számára, és lenyűgöző alternatíva az egyházhoz kevéssé kapcsolódó közönség számára?

Vajon Jézus feleségül vette Mária Magdalenát?

Rachael Kohn: Egy dologban egyetértenek az emberek, hogy a Da Vinci-kód történelmet ír, de milyen történelmet? Helló, én Rachael Kohn vagyok, és ez a dolgok szelleme az ABC Radio National-on.

Vajon hollywoodi kasszasikerek története, vagy a cellulóz-fikció története, vagy a kereszténység története?

Kétségtelen, hogy a könyvet olvasó 40 millió ember egy része abban reménykedett, hogy megtudja az egyház eredetéről azt az igazságot, amelyet korábban senki sem árult el.

Nos, ezt hiszi el a szerző, Dan Brown. De úgy tűnik, hogy az új könyvről nem sok minden szól, és az igaz könyvről sem sok. Miért hagyja, hogy ez egy jó történet útjában álljon, ahol Mária Magdolna feleségül veszi Jeruzsálem legismertebb legényét?

Elizabeth Fletcher a bibliai nők szerzője és szakírója. Elmondja, mit gondol a Da Vinci-kódról.
A Da Vinci-kód, amely ma már film, minden máson kívül kihozza az embereket a sarkukból, érveléseiket a Biblia védelmében és az ősi világról alkotott történelmi ismereteik népszerűsítését jelenti.

Elizabeth Fletcher katolikus pedagógus, és úgy döntött, hogy többet fog tenni, mint vitatkozni a barátaival, felállított egy weboldalt a womeninthebible.net néven, hogy segítsen a tanároknak és másoknak, akik hajlamosak lehetnek azt hinni, hogy Jézus és Mária Magdaléna valóban házasok.
Végül is társak voltak az evangéliumokban. Valószínű, hogy szexuális kapcsolatban éltek?

Elizabeth Fletcher: Szeretnék igent mondani, de nemet kell mondanom.
Nagyon meglepődnék, ha Dan Brown szerint több okból is így lenne. Először is, Jézus zsidó rabbi volt, nem keresztény, és a zsidó rabbik várhatóan szinte tökéletesen viselkednek az emberekben, akik csodálják és hallgatják őket.

Rachael Kohn: De nem várták volna-e tőle, hogy házas lesz?

Jézus gyerekekkel

Elizabeth Fletcher: Igen, megtennék. Vagy legalábbis nem feltétlenül várja el tőle, hogy házas legyen, de mindenképp fogadja el, ha házas lett volna, mert az egész Biblia első parancsolata az, hogy legyen gyümölcsöző és szaporodjon, és a zsidók ezt nagyon komolyan veszik.
És valójában mindig is támogatták a házasságot és a szexualitást, sokkal inkább, mint amit a keresztény vallás tett az első parancsolat miatt. Várható volt, hogy egy fiatal férfi feleségül megy, és valójában nem látta volna, hogy teljesíti Isten saját és az emberiség tervét, ha nem házasodik meg.
Voltak kivételek ez alól a szabály alól, ha életét tanulmányozásra szánta, különös tekintettel a Tóra tanulmányozására, akkor kivételt tehetne az Ön számára, bár az emberek azt remélik, hogy végül feleségül fognak menni, és minden bizonnyal a megfelelő abban a reményben, hogy elfogadja egyiküket.

Rachael Kohn: Így került Jézus a tanulmányozásra szánt kategóriába?

Elizabeth Fletcher: Azt mondanám, igen. Nem rabbi volt, aki egy helyen tartózkodott, küldetése volt, és vándor rabbiként tevékenykedett. Csak a praktikum, hogyan tudna ellátni feleséget és gyermekeket (és lennének gyerekek), ha állandóan utazgatott?

Rachael Kohn: És természetesen az evangéliumok nem írják le házasnak. Tehát azok az emberek, akik azt hiszik, hogy házas volt, nyilvánvalóan azt sugallják, hogy titokban tartották, vagy hogy titkos kapcsolatban állt Mária Magdalénával.

Elizabeth Fletcher: Igen. Fantáziálhat ilyesmiről, de figyelembe véve azt a helyzetet, amelyben az ókori világban éltek az emberek, rendkívül nehéz volt titokban tartani bármit is, mert olyan szorosan együtt éltek. Lakóhelyiségük sokkal kisebb volt, mint a miénk. Annyi ember tolongott egy szobába, hogy nem lehetett viszonya anélkül, hogy az emberek tudtak volna róla.

Rachael Kohn: Nos, az evangéliumok minden bizonnyal leírnak olyan dolgokat Jézus viselkedéséről, amelyek némi haragot váltottak ki a közösségben, néhány aggodalmat a közösségben. Hogyan kezelik az evangéliumok az ilyen jellegű Jézusra vonatkozó állításokat?

Rachael Kohn: Mármint a helytelen viselkedésről, Mária Magdolna nem kerüli el az ilyen jellegű állításokat. Az emberek prostituáltként mutatták be, mert Jézus meggyógyította a hét démontól, vagy megszabadította a hét démontól. Valójában prostituált volt-e?

Mária Magdolna volt prostituált? Szinte biztosan nem.

Elizabeth Fletcher: Nem, nem az volt. Egyáltalán nincs történelmi bizonyíték arra, hogy prostituált volna.
Ez a népszerű mitológia része, de ha valóban elolvassa az evangéliumokat, ami manapság nagyon divatos dolog, akkor azt tapasztalja, hogy ő egy olyan nőcsoport vezetője, akik Jézust követik, hogy pénzügyi pártfogó, a judaizmus hagyománya, ahol ha jól teljesített az üzleti életben, akkor annak a pártfogójává válik, aki jó munkát végez. És súlyos beteg volt, ezt tudjuk róla. Valójában nem tudjuk, hogy milyen betegség volt, de tudjuk, hogy súlyos, mert a „hét” szót használják a démonok leírására. Azokban az időkben az emberek azt gondolták, hogy a betegség kívülről származik, olyan szellem formájában, amely belépett a testébe, és ki lehet ördögözni. De ezek egyike sem utal arra, hogy prostituált volna.

Rachael Kohn: Hogyan jöttek az emberek erre a nézetre? Hogyan olvasták az evangéliumokat, amelyek arra késztették őket, hogy nyálas nő legyen?

Egy modern közel-keleti nő házasságtörés miatt kövezett.

Elizabeth Fletcher: Először is, ha elolvassa Lukács evangéliumát, akkor közvetlenül Mária Magdalénának említése után van egy történet az alabástrom korsóval rendelkező asszonyról, és minden olyan jellemzővel rendelkezik, amelyek később átkerültek Mária Magdalénára. Hosszú, hajú haja van, a bűnbánat könnyeitől sír, és múltbeli nő. És ez a két történet egy történetté egyesült, és szegény Mária nővé válik a következő történetben.
Össze is keveredett azzal a nővel, aki házasságtörést követett el, és mindjárt megkövezik.

Rachael Kohn: Hogyan jöttek az emberek erre a nézetre? Hogyan olvasták az evangéliumokat, amelyek arra késztették őket, hogy nyálas nő legyen?

Elizabeth Fletcher: Először is, ha elolvassa Lukács evangéliumát, akkor, miután Mária Magdalénát megemlítik, van egy az asszony az alabástrom edényrel, és minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyet később átadtak Mária Magdalénának. Hosszú, hajú haja van, a bűnbánat könnyeitől sír, és múltbeli nő. És ez a két történet összeforrt egy történetté, és szegény Mária nővé válik a következő történetben.
Össze is keveredett azzal a nővel, aki házasságtörést követett el, és mindjárt megkövezik.
De nincs kapcsolat ezek között a nők és Mary között. Az ország egy egészen más részén történik, Jézus életének egészen más időpontjában.

Mária, Jézus anyja, a menny királynője, Diego Valazquez

De nincs kapcsolat ezek között a nők és Mary között. Az ország egy egészen más részén történik, Jézus életének egészen más időpontjában. De ott van az a pont is, hogy az ókori világban akkoriban létezett valami platóni dualizmus, népszerű filozófia, ahol a kozmoszban mindennek állítólag ellentéte volt. Tehát lenne jó, rossz; férfi nő; világos, sötét, ilyesmi, és Mária Magdaléna válik a tökéletes fóliává Szűz Mária számára.
Szűz Máriát teljesen hibátlanul, Máriát exprostituáltként mutatták be. És az ötlet felszáll. Úgy gondolom, hogy ez különösen a cölibátus férfipapság fejében támad. Néhány fantázia folyik ott, Mária, a bűnbánó prostituáltról
Rachael Kohn: Tehát úgy tűnik, maga az egyház lehet felelős Mária Magdaléna ezen elképzeléseiért.

Elizabeth Fletcher: Igen, I. Gergely pápa volt, és utálok rosszul beszélni róla, mert ő volt a felelős a gregorián énekért, de ő volt az, aki sárosította a vizeket Mária Magdalénáról.

Rachael Kohn: Most egy szöveg maradványa van, amelyet Mária Magdolna evangéliumának hívnak. Fontos forrás ez a mai spekulációkhoz?

A prostituált, a bukott nő, szemben Máriával, Jézus anyjával

Elizabeth Fletcher: Ez az egyik gnosztikus evangélium, és ezt Dan Brown elmondja. Azt mondta, hogy a Jézust nagyon emberként ábrázoló evangéliumokat kidörzsölték, kitörölték a keresztény tudatból, és megtartották azokat az evangéliumokat, amelyek Jézust isteni módon ábrázolták. Valójában ez fordítva van. A gnosztikus evangéliumok Jézust valamiféle szuper emberként ábrázolják, aki nem ember. Mondok egy példát.
Van egy történet róla, mint egy kisfiúról, és egy másik kisfiú nekiütközik és megüti, Jézus megfordul és megöli, csak úgy megöli, mint ez. Jézus mint bűvész - a gnosztikus evangéliumok sokkal inkább varázslóként mutatják be. De amikor Mária Magdolnát emlegetik, körülbelül 200–300 évvel az események után írnak, és ha ezt a kontextusunkba helyezzük, olyan lenne, mintha azt írnánk, hogy az első flotta 1788-ban érkezett Ausztráliába, és azt mondta: Nos, pontosan tudom ami az Első Flottán történt. Hát nem. Csak elképzeled.

Rachael Kohn: Nos, Elizabeth, te oktató vagy, és különösen érdekli a Biblia nőit. Ön egy könyvet írt a nőkről a Bibliában. Mi a bélreakciód a Da Vinci-kóddal kapcsolatban?

Elizabeth Fletcher: Először felnevettem, amikor elolvastam, mert a kutatás annyira gyenge volt, annyi hiba volt.
Például azt mondja, hogy Konstantin császár azt a hitet erőltette rá, hogy Jézus isteni volt a keresztény egyházban, vagy legalábbis kettős volt az egyházzal, és ezt a hitet rákényszerítette az emberekre. De ez annyira nyilvánvalóan helytelen, mert az összes korai vértanú, aki ott van a kezdetektől fogva, gondoljon például az 1950-es Quo Vadis filmre, ahol mindazok a korai mártírok meghalnak, mert szívükben biztosak voltak abban, hogy Jézus Isten. A film ezen része tényeken alapszik. Ezért haltak meg. Tehát nyilvánvalóan azt hitték, hogy Jézus Isten, és ezt már az egyház kezdetétől fogva mondták.

A korai keresztények szörnyű halált haltak
ahelyett, hogy lemondanának a Jézusba vetett hitükről

Most Dan Brown jóindulatúan elmondja, hogy nagyon sok olyan dolog nem igaz. És olvastam, és azt gondoltam, hogy ennek az embernek a kutatása csak rossz, vagy valójában nagyon okos, és szándékosan rengeteg hibát illesztett be, hogy az emberek visszavitassák és nyilvánosságot adjanak neki? És hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ez egy kicsit mindkettő. Azt hiszem, nagyon sekély szinten kutatott olyan könyvekből, amelyek eleinte kissé szemérmesek, majd szinte ugrató módon szándékos hibákat tett, akárcsak a csalit a horogra.

Mária, Jézus anyja, erős női jelenlét volt a kereszténységben.

Rachael Kohn: Tehát nem gondolja, hogy szándékosan szabotálja a kereszténységet?

Elizabeth Fletcher: Nem szándékosan. Úgy gondolom, hogy szabotálja, de alkalmazkodik az emberek igényeihez is. Nem olvassák el a könyvet, ha az nem felel meg a saját igényeiknek, és nagyon izgalmas olvasmány, és jó nyomozós történet, de csak tele van történelmi hibákkal. De azt is gondolja, hogy szerintem a kereszténység érzése, különösen a kereszténységben az elmúlt mintegy 50 évben, ahol nincs nagyobb női jelenlét. Körülbelül 50 évvel ezelőtt Szűz Mária nagyon nagy volt, minden bizonnyal a katolicizmusban, de az egész kereszténységben. Most kitörölték, a levegőbe sodorták a kereszténységből, és azt gondolja: Nos, tarts ki, a világ népességének fele nő, hol van a hangsúly a vallási meggyőződésükön? Ha nincs valamiféle nőies jelenléted, akkor a levegőben lógsz.

Rachael Kohn: Tehát úgy gondolja, hogy bizonyos szempontból ez valódi kísérlet lehet arra, hogy Mária Magdolnát vagy nőt visszategye a történetbe?

Elizabeth Fletcher: Nem tudom, méltóztatnám-e ennyi dicsérettel. Szinte véletlen lehet. Talán tudatalatti szinten dolgozik, és rájön, hogy az emberek valami nőiesre vágynak vallási gyakorlatukban és meggyőződésükben.

Rachael Kohn: Mit gondol azokról a vallástanárokról, akik ezt a könyvet kötelező olvasmányként vagy akár választható olvasmányként rendelik hozzá?

Elizabeth Fletcher: Úgy gondolom, hogy közülük nagyon kevesen lennének tisztában az összes hibával, és ha lennének is, sok tanítványuk csak tényként fogadná el, még akkor is, ha azt mondják nekik: „Ez hiba”. Sok hallgató elhiszi, amit olvas. Tehát soha nem osztanám be vallástudományi órára. Azt hiszem, kevesen jártasak az ókori történelemben, hogy lássák az összes ottani buktatót.

Rachael Kohn: És azt hiszem, hogy a womeninthebible.net webhelyed így lehet jó forrás a tanárok számára.

Elizabeth Fletcher: Womeninthebible.net Igen, remélem, hogy így lesz.
Van egy másik hiba a Da Vinci-kódban, ami engem idegesít, vagyis az, hogy a benne leírt termékenységi rítusok posztmenopauzás nőt és idős férjét érintik. Az ősi termékenységi rítusok lényege a nemzés volt, nem a szexualitás. A rítusok a növények, az emberek vagy az állatok termékenységéről szóltak, és a menopauza utáni nő egyszerűen soha nem vett volna részt termékenységi rítusban. Nincs értelme.

Rachael Kohn: Gondolom, a 2006-os termékenységi rítus válik nemi rítussá.

Elizabeth Fletcher: Igen igen.

Rachael Kohn: Ha Jézus házas volt és gyermekei voltak, akárcsak testvérei, vajon a kereszténységig, az üzenetig változna-e valami? Vagyis Dan Brown és mindazok, akik támogatják vagy népszerűsítik az események változatát, amely szerint Jézus és Mária Magdaléna elment és gyermekeik születtek, valamiféle pamutot öltöttek valamire, ami végső soron lényegtelen a keresztény történetben?

Elizabeth Fletcher: Nem tudom, mit értesz lényegtelen alatt?

Rachael Kohn: Nos, Jézusnak voltak testvérei.

Elizabeth Fletcher: Igen.

Rachael Kohn: És mi lenne, ha gyermekei lennének? Ez megváltoztatott volna valamit a keresztény üzenetben?

Elizabeth Fletcher: Nem, nem hiszem. Lehet, hogy ez megváltoztatta a későbbi egyházi gyakorlatot, lehet, hogy nem a cölibátusra összpontosítottak, ami volt. De Jézus két alapvető tanítása: „Szeressétek Istent” és „Szeressétek a körülöttetek lévő embereket”. Nem változtak volna meg. Ez egy egyetemes tanítás, és nem látom, hogy ezt befolyásolta volna a gyermekvállalása.
Tegnap olvastam János evangéliumát, és olyan dologra bukkantam, amely meggyőzött arról, hogy Jézus nem vehetett volna feleségül Mária Magdalénát. Van egy jelenet Jézus halála után, meghalt, betették a sírba, Mária Magdolna és a többi nő visszajön a sírba, belenéz, a test eltűnik, és zavartak. Tudják, hogy meghalt, mert a holttestét éppen abba a sírba tették, így tudják, hogy meghalt.

Mégsem találják meg, és abszolút maguk mellett állnak. Ezen a kerten belül vannak a sír mellett, és valaki Mary felé fordul. Nem nézi ezt az embert, túl zaklatott. Azt mondja: „Hova vitték a holttestet? Eltűnt. ”És az illető csak azt mondja, hogy„ Mária ”, és amikor az illető beszél, rájön, hogy ez Jézus.

Most, ha személyes, meghitt kapcsolatuk lett volna, akkor abban a pillanatban válaszolt volna arra a névvel, amelyet állandóan az adott személy számára használt. Túl volt a logikus gondolkodáson. És az általa használt szó a rabbouni, ami arábián a rabbit jelenti. Most nem hívsz rabinak egy olyan személyt, akivel viszonyod volt, vagy akinek gyermekét viszed. Ön a személyes nevüket használja. És amikor elolvastam, azt gondoltam: „Á, ez a klinikus. Nem használ címet annak a személynek, akivel viszonya volt. ”

Rachael Kohn: Nagyon meggyőzően hangzik számomra. Elizabeth, nagyon köszönöm, hogy a dolgok szellemében szerepelsz.

Elizabeth Fletcher: Örömömre szolgált.

Rachael Kohn: Elizabeth Fletcher író Sydney-ben és a bibliai nők szakértője. Ez a neve annak a weboldalának, a Womeninthebible.net-nek, ahol mindegyiket megkeresheti.

A Biblia női; Bibliatanulmányozási forrás
Interjú Elizabeth Fletcherrel a Da Vinci-kóddal kapcsolatban