Közvetlen megfigyelés

Amit értékelnek?

Az étrendi bevitel közvetlen megfigyelését gyakran az étrend-értékelési módszer validálásának egyik eszközeként végezzük, az étrend bevitelének objektív mérésével. Meg lehet jegyezni az étkezési magatartást, beleértve az elfogyasztott, kapott vagy odaadott vagy kiöntött ételek elemeit és mennyiségét [1]. Ez azonban nem megvalósítható módszer a szokásos étrendi adatok megszerzésére sem csoportos, sem egyéni szinten. A közvetlen megfigyeléssel értékelt étrendi dimenziókat a D.3.1. Táblázat foglalja össze.

Étrendi dimenzió Értékelhető?

A teljes étrend energia- és tápanyag-bevitele	Igen
Specifikus tápanyagok vagy élelmiszerek bevitele	Igen
Ritkán fogyasztott ételek	Igen
Diétás minta	Igen
Szokásos étrend
Egyénen belüli összehasonlítás	Igen
Egyének közötti összehasonlítás	Igen
Étkezés összetétele	Igen
Étkezési/étkezési alkalmak gyakorisága	Igen
Étkezési környezet	Igen
Felnőtt beszámoló az étrendről fiatalabb korban

Hogyan történik a mérés?

Az étrend megfigyelését szisztematikus módon, a megfigyelők és a megfigyelési időszakok során standardizált módszertan alkalmazásával kell végrehajtani. A kutatók közvetlenül megfigyelik a résztvevőket és feljegyzik étkezési magatartásukat egy meghatározott időszakban (pl. Iskolai ebéd alatt) [1].

A megfigyelési időszak

A megfigyelés viszonylag rövid időtartam alatt zajlik, például egy órás ebédszünetben. Egyes tanulmányok azonban jóval hosszabb megfigyelési periódusokról számoltak be, például 12 órás folyamatos monitorozást tartottak a résztvevők ezen idő alatt [2].

A felvételi űrlap

Strukturált körülmények között, mint például az iskolai menzák és a kórházak, lehet, hogy előre megismerhetik a felszolgált ételeket és a szokásos adagméretet. Ezekben az esetekben a felvételi űrlapon fel kell sorolni azokat az ételeket, amelyeknek a megfigyelő számára helyet biztosított, hogy feljegyezhesse a megadott adag méretét és a ténylegesen elfogyasztott adag százalékát [5]. Gyakran szükséges elszámolni az elejtett vagy megosztott étel mennyiségével, különösen gyermekeknél. Több szabadon élő forgatókönyv esetén a felvételi űrlapnak rugalmasabbnak kell lennie a lehetséges bevitelek sokféleségének rögzítése érdekében, beleértve a [5] szóközöket is:

Márkanevek
Hozzávalók
Felkészülési gyakorlatok
Fűszerek
Adagméret
Az étkezés végén elfogyasztott/megmaradt adag százaléka

Az adagméreteket a lemez hulladékának lemérésével, vizuális becsléssel vagy likert-skála besorolással lehet elérni. Például Baglio és mtsai. [1] a következő értékeléseket használta:

Mind (100%)
A legtöbb (75%)
Fele (50%)
Íz (10%)
Kevés (25%)
Nincs (0%)

A megfigyelés normális viselkedésre gyakorolt hatásának minimalizálása

Fontos, hogy a megfigyelés a résztvevő (k) re minimális behatolással történjen, a reaktivitási torzítás hatásának csökkentése érdekében. A stratégiák a következőket tartalmazzák:

Ellenőrzött körülmények között a megfigyelők rejtett pozíciókat foglalhatnak el
A teszt előtti időszak használata azt jelentheti, hogy a résztvevők elveszítik érdeklődésüket a megfigyelő jelenléte iránt, ezzel csökkentve a reaktivitást [4]
Bizonyos helyzetekben, például az iskolai ebédlőben lévő gyermekeknél a résztvevők megszokták, hogy megfigyelik őket, és előfordulhat, hogy a kutató jelenlétét nem tartják szokatlannak

Minőség ellenőrzés

Alapvető fontosságú, hogy a megfigyelők átfogó képzésben részesüljenek, és hogy a pontos és következetes nyilvántartás és adatfeldolgozás biztosítása érdekében minőségellenőrzési eljárásokat vezessenek be, különösen, ha az adagok nagyságát rögzítik. Fontos, hogy a megfigyelők ugyanúgy rögzítsék a bevitelt, mivel a súlyokat/mennyiségeket nehéz lehet összehangolni. Az ilyen képzés magában foglalhatja [5]:

A megfigyelési protokoll megbeszélése
Gyakorlat laboratóriumi és terepi körülmények között
Rendszeres visszajelzés és lehetőségek a nehézségek megvitatására
Rendszeres tesztelés a megfigyelők közötti megbízhatóság felmérésére
Több kutató által végzett adatfeldolgozás

Alapvető fontosságú, hogy az értékelők közötti megbízhatóságot felmérjék és egyértelműen közöljék a kutatási eredményekben. Ha nem, akkor nem világos, hogy az egyének közötti különbségek valódi variációt jelentenek-e, vagy attól függenek, hogy ki végezte a megfigyelést [1]. A D.3.1. Ábra bemutatja az értékelők közötti megbízhatóság kiszámításának példáját.

Mikor alkalmazzák ezt a módszert?

A közvetlen megfigyelés a következő helyzetekben alkalmazható:

Az iskolai étkezés megfigyelése a gyermekek visszahívásainak igazolására [1, 4]. Egy tanulmány egy év alatt megfigyelte a gyerekeket az iskolában és otthonukban, hogy az adatok összegyűjtése nélkül megismerjék az ismereteket. A következő évben 40 napos 3 napos megfigyeléseket gyűjtöttünk össze.
A tanulmányokban alkalmanként a terepmunkások meglátogatják az otthonokat, megfigyelik az étkezési időket és rögzítik az étrend bevitelét.
A táplálkozással kapcsolatos oktatási beavatkozások értékelése [3]

Hogyan származnak az étrendre vonatkozó becslések?

A tápanyagbevitel becslései egy általános eljárást követnek, amelyet a lemért élelmiszer-naplók és az étel-gyakoriságú kérdőívek követnek. A tápanyagbevitel becsléséhez a következő lépéseket kell végrehajtani:

A vegyes étkezés nyilvántartásának mennyiségi visszavonása az egyes élelmiszerek és összetevők vonatkozásában (ha egy élelmiszer-összetételi táblázat vegyes ételt tartalmaz, amely összehasonlítható a visszahívás eredményével, az összetétel eltávolítása nem szükséges)
Konvertálja az adag méretét grammra vagy mennyiségre standard egységekben (folyadékok esetében ml) minden étrendi fogyasztáshoz
Párosítson minden ételt és hozzávalót az élelmiszer-összetételi táblázatban szereplő elemekkel
Szerezzen tápanyagbevitelt minden egyes ételből úgy, hogy kiszámítja az egyes elfogyasztott termékek mennyiségének és a tápanyag-tartalomnak az egyes termékek mennyiségére vonatkozó szorzatát
Szerezzen be tápanyag-bevitelt naponta és egyénenként úgy, hogy kiszámítja a tápanyag napi bevitelének összegét egyénenként.
A számítások specifikusak lehetnek a reggeli bevitelre vagy egy nap különböző beállításaira

Az étrendi bevitel következtetésére nincs mindig szükség. Például egy kutatási kérdés lehet: „Hány gyermek választja meg a sült termékeket és a cukorral édesített termékeket svédasztalos iskolai ebéden?” Ezután az iskolai ebédlőben végzett közvetlen megfigyelések mindenféle becslés és további következtetés nélküli válasz nélkül adhatják a választ erre a kérdésre.

Erő és korlátok

A közvetlen megfigyelés fő jellemzőit a D.3.2. Táblázat foglalja össze.

A megfigyelés objektív értékelést nyújt az étrendi bevitelről
Minimalizálja a visszahívással és a társadalmi kívánatosság torzításával kapcsolatos hibákat
Pontos információkat szolgáltat az étrendi bevitel társadalmi és fizikai versenyéről
Hasznos azoknak a populációknak, akik nem tudják rögzíteni saját bevitelüket

A megfigyelők figyelmetlensége és a pontatlan felvétel hibákhoz vezet [5]
Széles körű képzés szükséges a megfigyelők számára
Nagyon intenzív a kutatók számára, ezért drága
Gyakorlatilag csak olyan helyszíneken végezhető, mint az étkezdék és az iskolai ebédlő, és csak bizonyos időkre korlátozódik, amikor az egyének megfigyelhetők
A megfigyelés megváltoztathatja az egyének szokásos étkezési szokásait
Az otthoni megfigyelők valószínűleg megváltoztatják a szokásos étkezési szokásokat, és invazívnak érzékelhetik a megfigyeléseket
A megfigyelési periódusról a szokásos étrendi fogyasztásra való általánosítás képessége valószínűleg korlátozott, hacsak többszörös felmérést nem végeznek el külön-külön az idő múlásával

Jellemző megjegyzés

Résztvevők száma	Kicsi
A fejlesztés költsége	Alacsony
Felhasználási költség	Magas
Résztvevői teher	Alacsony
Az adatgyűjtés kutatói terhe	Magas
A kódolás és az adatelemzés kutatói terhe	Magas
A reaktivitás torzításának kockázata	Igen
A visszahívási torzítás kockázata	Nem
A társadalmi kívánatosság torzításának kockázata	Minimalizálva
A megfigyelői elfogultság kockázata	Igen
A résztvevők írásbeli ismerete szükséges	Nem
Alkalmas szabad életben való használatra	Nem
Egyedi adagméret-becslést igényel	Igen

Népességek

A közvetlen megfigyelés bárki számára megvalósítható, amennyiben nincsenek etikai korlátozások. Az étrend értékeléséhez a közvetlen megfigyelés alkalmazásával kapcsolatos megfontolásokat a D.3.3. Táblázat foglalja össze.

A cél lehet egy populáció egésze, nem pedig az adott populáció minden egyes embere. Például, mint fent említettük, ha egy kutatási kérdés azon gyermekek arányára vonatkozik, akik sült vagy cukorral édesített termékeket választanak egy iskolai ebéd során, akkor a kimenet az egyének étrendjének becslése nélkül állítható elő.

Lakossági megjegyzés

Terhesség	Alkalmas.
Csecsemő és szoptatás	Alkalmas.
Kisgyermekek és kisgyermekek	A megosztott/leesett élelmiszerekről nyilvántartás szükséges, nagyobb valószínűséggel.
Serdülők	A megosztott/leesett élelmiszerekről nyilvántartás szükséges, nagyobb valószínűséggel.
Felnőttek	Alkalmas.
Idősebb felnőttek	Alkalmas.
Etnikai csoportok	Alkalmas.
Egyéb	A megfigyelésre adott reaktivitás kifejezettebb lehet a túlsúlyban.

További megfontolások

A tájékozott beleegyezést a szokásos módon kell megszerezni, a részletes megfigyelési módszer részletes, de tömör tájékoztatásával. A terhek nagyobbak lehetnek, mint amit az egyének megérthettek a hozzájárulás megadásakor. Így az egyéneket kiemelten tájékoztatni kell arról a szabadságról, hogy kérhetik-e a közvetlen megfigyelések megszüntetését.

Szükséges források

Ehhez a módszerhez sok, az étrendi adatok gyűjtésére kiképzett terepmunkás szükséges. A szükséges terepmunkások száma az egy munkamenetben megfigyelt emberek számától függ.
A gyakorlati foglalkozásokat mindig meg kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy a megfigyelőkön belüli megbízhatóság elfogadható legyen.
A kapott adatok feldolgozását a naplókból vagy visszahívásokból származó étrendi adatokhoz hasonló módon kell elvégezni.

Hangszerkönyvtár

Ehhez a szakaszhoz módszer-specifikus hangszerkönyvtárat fejlesztenek. Addig is, kérjük, tekintse át a teljes hangszerkönyvtárat, ide kattintva új oldal megnyitásához.