Fogyókúra története

Az étrend előzményei azt mutatták, hogy az „üres kalóriák” napi bevitele nagy volt, beleértve legalább egy csomag burgonya chipset, 16 uncia szénsavas italt, 16 uncia csokoládé tejet, négy-hat csésze teát, amely egy-két teljes teáskanál cukrot tartalmaz, egy-két csésze fekete kávé és ad libitum sütik.

témákról

Kapcsolódó kifejezések:

  • Taurin
  • Tápanyag bevitel
  • Kérdőívek
  • Táplálék-kiegészítők
  • Fehérjék
  • Élelmiszer-gyakorisági kérdőívek

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Étrendértékelési módszertan

E. Fogyókúra története

A diétatörténet kifejezést sokféleképpen használják. A legáltalánosabb értelemben az étrend története minden olyan étrendi értékelés, amely arra kéri a válaszadót, hogy számoljon be a korábbi étrendről. Eredetileg, Burke által kitalált módon, az étrendtörténet kifejezés nemcsak a különféle ételek bevitelének gyakoriságáról, hanem az ételek tipikus felépítéséről is információt gyűjtött [177, 178]. Sokan mostanában pontatlanul használják az étrendelőzmények kifejezést az étrend-értékelés étkezési gyakorisági módszerére. Számos kutató azonban olyan diétatörténeti módszereket dolgozott ki, amelyek pusztán az étkezési gyakorisági adatokon túl információkat nyújtanak a szokásos táplálékfelvételi szokásokról [179–182]. Ezen módszerek némelyike ​​sokkal részletesebben jellemzi az ételeket, mint azt az élelmiszer-gyakorisági listák megengedik (pl. Elkészítési módszerek és kombináltan fogyasztott ételek), és ezek közül néhány módszer minden étkezéskor elfogyasztott ételekre vonatkozik [181, 183]. A táplálékelőzmények kifejezés ezért valószínűleg a legmegfelelőbb olyan étrend-értékelési módszerekre, amelyek célja az ember szokásos táplálékbevitelének megállapítása, amelyekben az ételfogyasztás gyakoriságán és mennyiségén kívül számos részletet értékelnek az általában fogyasztott ételek jellemzőiről.

Az étrendelőzmények módszerének fő erőssége az étkezési szokások és az ételbevitel részleteinek értékelése, nem pedig a bevitel rövid időtartama (mint a feljegyzésekben vagy visszahívásokban), vagy csak az ételfogyasztás gyakorisága. Az ételek elkészítési módjának részletei hasznosak lehetnek a tápanyagbevitel (pl. Sütés vagy sütés), valamint az élelmiszerek egyéb tényezőinek (pl. Szénfőzés) való jobb jellemzésében. Amikor az információkat étkezésenként külön gyűjtik össze, elemezni lehet az együtt fogyasztott ételek együttes hatásait (pl. A tea vagy a C-vitamint tartalmazó ételek egyidejű bevitelének hatása a vas felszívódására). Bár az étkezés alapú megközelítés gyakran több időt igényel a válaszadótól, mint az étel alapú megközelítés, ez több kognitív támogatást nyújthat a visszahívási folyamathoz. Például a válaszadó jobban tudja jelenteni a teljes kenyérfogyasztást azáltal, hogy minden étkezéskor elfogyasztott kenyeret jelent.

A megközelítés gyengesége, hogy a válaszadókat arra kérik, hogy hozzanak sok döntést mind a szokásos ételek, mind az elfogyasztott ételek mennyiségével kapcsolatban. Ezek a szubjektív feladatok sok válaszadó számára nehézségekbe ütközhetnek. Burke arra figyelmeztetett, hogy az ezen adatok alapján becsült tápanyagbevitelt inkább relatívnak, mint abszolútnak kell értelmezni. Mindezek a korlátozások közösek az étkezési gyakoriság módszerével is. Az étkezésen alapuló megközelítés nem hasznos azoknak az egyéneknek, akiknek nincs különösebb étkezési szokása, és korlátozottan alkalmazható azok számára, akik „legelnek”, vagyis egész nap apró darabokat esznek, nem pedig meghatározott étkezéseknél esznek. A megközelítés, ha kérdezőbiztosok végzik, képzett táplálkozási szakembereket igényel.

A táplálkozási előzmények megközelítésének érvényességét nehéz felmérni, mert nincsenek független ismereteink az egyén szokásos hosszú távú beviteléről. Az étrend előzményeiből származó tápanyag-becslések gyakran magasabbnak bizonyultak, mint azok az eszközök tápanyag-becslései, amelyek rövid időn belül mérik a bevitelt, például visszahívások vagy feljegyzések [108, 190–194]. Az ilyen típusú összehasonlítások eredményei azonban mind az alkalmazott megközelítéstől, mind a tanulmány jellemzőitől függenek. Az ellenőrzési vizsgálatok, amelyek megbecsülik a visszahívások, nyilvántartások vagy megfigyelések referenciaadatai és az étrend-előzmények közötti összefüggéseket, korlátozottak, és az FFQ-khoz hasonló tartományokban mutatnak összefüggéseket [182, 193, 195]. Az étrend előzményeire vonatkozó kérdőívek validálása kevés, összehasonlítási alapként biológiai markerek felhasználásával. Egy tanulmány kimutatta, hogy átlagosan 12 felnőtt, akiknek étrendje van, 12% -kal kevesebbet jelentenek az energiafelhasználáshoz képest (kétszeresen jelölt vízzel mérve) [196]; egy másik azt mutatta, hogy a vizelet nitrogénnel mért fehérjebeviteléhez képest 64 válaszadó, aki kitöltötte az étrend előzményeinek kérdőívét, 3% -kal jelentett be kevesebbet [197].

Az 1. táblázat összefoglalja az étrend-értékelési eszközök különféle előnyeit és hátrányait.

ASZTAL 1 . Az étrendértékelő eszközök előnyei és hátrányai

Javíthatja az önellenőrzést a súlykontroll érdekében