Diétás makrotápanyagok összetétele alkoholmentes zsírmájbetegségben: áttekintés a kapcsolódó dokumentumokról

Ali Hashemi Kani

1 Élelmiszer-biztonsági Kutatóközpont, Iszfahani Orvostudományi Egyetem, Iszfahán, IR Irán

2 Közösségi Táplálkozási Tanszék, Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Iskola, Iszfahani Orvostudományi Egyetem, Iszfahán, Irán

Seyed Moayed Alavian

3 Közel-keleti májbetegség központ (MELD), Teherán, IR Irán

Fahimeh Haghighatdoost

1 Élelmiszerbiztonsági kutatóközpont, Iszfahani Orvostudományi Egyetem, Iszfahán, IR Irán

2 Közösségi Táplálkozási Tanszék, Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Iskola, Iszfahani Orvostudományi Egyetem, Iszfahán, Irán

Leila Azadbakht

1 Élelmiszer-biztonsági Kutatóközpont, Iszfahani Orvostudományi Egyetem, Iszfahán, IR Irán

2 Közösségi Táplálkozási Tanszék, Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Iskola, Iszfahani Orvostudományi Egyetem, Iszfahán, Irán

Absztrakt

Kontextus:

Az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) mind a fejlett, mind a fejlődő országokban egyre növekvő egészségügyi probléma. A metabolikus rendellenességek, különösen az inzulinrezisztencia és a hiperglikémia szoros összefüggésben vannak a NAFLD-vel. Az életmód módosítása, beleértve a fizikai aktivitást és a tápanyagbevitel elősegítését, kritikus fontosságú a NAFLD megelőzésében és kezelésében. Ezért ebben a cikkben arra törekedtünk, hogy áttekintsük a különféle makrotápanyagok hatását a máj sejtjeinek zsírfelhalmozódására, valamint a májenzimek szintjére.

Bizonyítékok beszerzése:

A releváns angol és nem angol nyelvű publikációkat a PubMed, az ISI Web of Science, az SCOPUS, a Science Direct és az EMBASE online adatbázisai segítségével kerestük meg 2000 januárjától 2013 januárjáig. Ebben az áttekintésben 40 releváns tanulmány eredményeit összegeztük.

Eredmények:

Bár a hipokalorikus étrend megakadályozhatja a zsír felhalmozódásának előrehaladását a májban, az étrend összetétele egy másik szempont, amelyet figyelembe kell venni a NAFLD-ben szenvedő betegek étrend-terápiájában.

Következtetések:

Számos tanulmány értékelte az étrendi összetétel hatását a máj zsírraktározására; megállapításaik azonban következetlenek. A legtöbb tanulmány a szénhidrát és az étkezési zsír mennyiségére összpontosított; míg a fehérjebevitel szerepéről nagyon korlátozott információ áll rendelkezésre.

1. Háttér

A NAFLD elsődleges kezelése az életmód módosítása annak fontos szerepe miatt, mind a megelőzésben, mind a NAFLD-ben szenvedő betegek egészségi állapotának fenntartásában (10). Az életmódbeli beavatkozások között az étrendi bevitel nagy hangsúlyt kapott. A teljes energiafogyasztást, a makrotápanyagokat és a különféle mikrotápanyagokat, különösen az antioxidánsokat összefüggésbe hozták a NAFLD kifejlesztésével vagy megelőzésével (16). A kóros májenzimekkel és a feltételezett NAFLD-vel összefüggő poliklórozott bifenilek (PCB-k) metabolikus hatása szorosan összefügg a magas zsírtartalmú étrend makroelem-kölcsönhatásaival. Az antioxidáns-kimerülés fontos következménye lehet ennek az interakciónak, amely az elhízáshoz és a NAFLD-hez kapcsolódik (17).

Egyes tanulmányok szerint a magas szénhidrátbevitel felelős e betegség kialakulásáért (18–20); míg más kutatások a magas zsírtartalmú diéták ellen dokumentálnak (21–24). Megalapozott tény, hogy a szabad zsírsav (FFA), a glükóz és az inzulin túlzott szérumszintje az inzulinrezisztencia kiváltása miatt magasabb zsírraktározást eredményez a hepatocitákban (25). Néhány közelmúltbeli cikk a zsírbevitel fajtáját hangsúlyozza, és különféle zsírfajtákat tárgyal (26, 27). Mivel a makrotápanyagok (18-24, 26-31) szerepével kapcsolatban vannak kihívások, a makroelemek bevitelével kapcsolatos bizonyítékokat a NAFLD fejlesztésével és kezelésével tárgyaltuk ebben az áttekintő cikkben.

2. Bizonyítékok megszerzése

A vonatkozó angol és nem angol nyelvű publikációkat a PubMed, az ISI Web of Science, a SCOPUS, a Science Direct és az EMBASE segítségével kerestük meg 2000 januárjától 2013 januárjáig. A következő kulcsszavakat használtuk keresésünkben: alkoholmentes zsírmáj, alkoholmentes zsírmáj, makrotápanyagok, szénhidrát, zsír és fehérje. 1575803 angol cikket találtunk 2000 és 2013 között; a legtöbbet azonban kizárták, mert néhányuk molekuláris és biokémiai nézettel rendelkezett, mások pedig állatmodellt vizsgáltak gyakorlati és klinikai megközelítés, illetve az életmóddal és étrenddel kapcsolatos általános álláspont nélkül anélkül, hogy a makrotápanyagokra összpontosítottak volna. Végül 40 tanulmányt vontunk be ebbe a tanulmányba. Összefoglaltuk a jelenlegi tanulmányban áttekintett legfontosabb tanulmányokat az 1. táblázatban is .

Asztal 1.

Referencia/évTárgyak/ország A makrotápanyagok arányaA beavatkozás időtartamaMáj zsírértékelés

Utzschneider KM (32)/2012	Párhuzamos és randomizált klinikai vizsgálat/35 személy/USA	izoenergetikus zsírszegény/kevés telített zsír/LGI a (LSAT a: 23% zsír/7% telített zsír/GI a 70)	4 hét	Mágneses rezonancia spektroszkópia	Az LSAT szignifikánsan csökkent A májzsír (medián 2,2 (IQR a 3,1) 1,7 (IQR 1,8)%), de a HSAT a nem (medián 1,2 (IQR 4,1) 1,6 (IQR 3,9)%).
Zelber-Sagi S (33)/2007	Keresztmetszeti vizsgálat/349 önkéntes/Izrael	A NAFLD egy csoportja kevesebb halat (az omega-3 gazdag forrása) és több üdítőt és húst fogyasztott, mint egészséges lakosság.
Machado RM (34)/2010	Párhuzamos klinikai vizsgálat/41 hím egér/Brazília	40% energiát tartalmazó étrend transz-zsírsavként (TRANS), PUFA-ként vagy SFA-ként.	16 hét	A NAFLD szövettani markerei	a PUFA és SFA táplált egerekhez képest a TRANS táplált egerek NASH-szerű elváltozásokat szenvedtek
Shertzer HG (35)/2011	Párhuzamos klinikai vizsgálat/4 nőstény egér/USA	HF diéta, 100 g Whey Protein Isolate/L ivóvízzel vagy anélkül	11 hét	Szövettani markerek	A WPI egerek májjainál lényegesen kevesebb volt a máj lipid cseppjeinek száma és kevesebb volt a nem poláros lipidek lerakódása.
Yang HY (36)/2011	Párhuzamos klinikai vizsgálat/40 hím Sprague-Dawley patkány/Tajvan	NASH-indukáló étrend, szokásos étrend, NASH-indukáló étrend plusz szójafehérje és normál étrend plusz szójafehérje.	10 hét	Szövettani markerek	A szójafehérje bevitele csökkentette a triacil-glicerinek máj lipidraktárait
van der Meer R W (23)/2008	Előtt-utána/15 egészséges hím/Hollandia	HFHE diéta: Rendszeres étrend, kiegészítve minden nap 800 ml krémmel (280 g zsír)	3 nap	H-mágneses rezonancia spektroszkópia	A HFHE-diéta megnövelte a máj TG-értékeit a kiindulási értékhez képest (2,01 ± 1,79-ről 4,26 ± 2,78% -ra).
Westerbacka J (24)/2005	Randomizált Cross-over/10 túlsúlyos, nyilvánvalóan egészséges premenopauzás nők/Finnország	Izokalorikus étrend	2 hét	Mágneses rezonancia proton spektroszkópia	A májzsír alacsony zsírtartalmú étrend alatt 20 ± 9% -kal csökkent, a magas zsírtartalmú étrend alatt pedig 35 ± 21% -kal nőtt
-Magas zsírtartalmú étrend: Zsír: 56 ± 1%, CHO: 31 ± 1%, Fehérje: 13 ± 1%, SFA a: 28 ± 1%, MUFA a: 16 ± 1%, PUFA a: 5 ± 1%
-alacsony zsírtartalmú étrend: zsír: 16 ± 1%, CHO: 61 ± 3%, fehérje: 19 ± 1%, SFA: 5 ± 1%, MUFA: 5 ± 1%, PUFA: 3 ± 1%

a Rövidítések: GI, glikémiás index; HF, magas zsírtartalmú; HFHE, magas zsírtartalmú, magas energia; HSAT, magas telítettségű zsírsav; IQR, interkvartilis tartomány; LGI, alacsony glikémiás index; LSAT, alacsony telített zsírsav; MUFA, egyszeresen telítetlen zsírsavak; NAFLD, alkoholmentes zsírmájbetegség; PUFA, többszörösen telítetlen zsírsavak; SFA, telített zsírsavak.

3. Eredmények

3.1. Szénhidrát bevitel és NAFLD

Korábban az alacsony zsírtartalmú étrendet tekintették optimális javaslatnak a NAFLD számára. A legutóbbi tanulmányok azonban azt mutatták, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrendnek kedvezőbb hatása van ezeknél a betegeknél. A magas szénhidráttartalmú étrend hozzájárul a máj steatosis és az inzulinrezisztencia közötti összefüggéshez a ChREBP (szénhidrát-válasz elemet megkötő fehérje) transzkripciós faktor aktiválásával. Az étkezés utáni hiperglikémia növeli a foszforilezett intermedierek májkoncentrációját, ami a ChREBP aktiválódását és célgénjeinek indukcióját okozza. Mind a glikolízis, mind a lipogenezis útjai és a glükóz-6-foszfatáz (G6PC) enzimek részt vesznek, amelyek inzulinrezisztenciát eredményezhetnek. A magas szénhidráttartalmú étrend máj inzulinrezisztenciát vált ki, hogy megvédje a májat a szubsztrát túlterhelésétől (18). A legutóbbi jelentések szerint a NAFLD-ben szenvedő betegeknek alacsony szénhidráttartalmú és alacsony telített zsírtartalmú étrendet kell fogyasztaniuk; kerülje a fruktózzal dúsított üdítőket, és fogyasszon több gyümölcsöt és zöldséget (19).

A legtöbb kísérleti vizsgálat azonban általában magában foglalja a magas fruktóz-bevitelt (a teljes energiafogyasztás 60-70% -a), ami nem tükrözi az átlagos emberi bevitelt. Az in vivo, az in vitro és a genetikai kutatások ötvözése jelentős mechanisztikus bizonyítékot szolgáltatna a fruktóz NAFLD fejlődésében betöltött szerepére és annak szövődményeire vonatkozóan (31). A NAFLD fruktóz patogenezisének alapjául szolgáló egyes mechanizmusok a bél mikrobiotájának megváltoztatására (43), a portális véna endotoxinjának és a máj TNF-α-jának és TG-jének növekedésére (43), valamint a réz metabolizmusának változására támaszkodnak (43).

3.2. Zsírbevitel és a NAFLD

Számos állat- és emberi modellen végzett vizsgálat kimutatta, hogy a magas zsírtartalmú étrend máj steatosist indukál (21, 22, 43). Öt napos vizsgálat kimutatta, hogy az izoenergetikus, magas zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú étrend 3,7-5,3-szoros növekedést okoz a máj de novo lipogenezisében hiperinsulinémiás elhízott betegeknél, összehasonlítva a normoinsulinémiás sovány és elhízott alanyokkal (47 Emberek között azonban kevés tanulmány áll rendelkezésre.

A jelentések szerint a különféle zsírok másképp hatnak az alkoholmentes zsírmájban. A telített zsírnak, az egyszeresen telítetlen zsírnak, a többszörösen telítetlen zsírnak, az omega-3 zsírsavaknak és az all-transz zsíroknak más és más szerepük van a NAFLD-ben. A megnövekedett telített zsírsav-bevitel (SFA) általában magas inzulinrezisztenciával jár, ami kiválthatja a NAFLD progresszióját. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az SFA felhalmozódása a májban káros hatással lehet a máj működésére. Epidemiológiai tanulmány kimutatta, hogy a többszörösen telítetlen/telített zsírsav bevitel aránya mind a NASH, mind a zsírmájban szenvedő betegeknél alacsonyabb volt, mint a véletlenszerűen kiválasztott kontrollok aránya (27). Néhány tanulmány eredménye miatt azonban korlátozott mennyiségű SFA megakadályozhatja az inzulinérzékenységet. Ezért a NAFLD megelőzése érdekében kerülni kell a nagy mennyiségű telített zsírsav bevitelt (a kalóriabevitel több mint 7% -át). Míg az alacsonyabb korlátozásnak nincs további jótékony hatása. A koleszterin bevitelével kapcsolatos eredmények ellentmondásosak. Egyes jelentések megerősítették, hogy nincs különbség a koleszterin bevitel között a NAFLD betegek és a kontrollcsoport között (29, 33).

Manapság problémánk van a hidrogénezéssel előállított all-transz zsírokkal. Van néhány természetes all-trans-zsír a tejtermékekben és a különféle húsokban; az all-transz-zsírok káros hatásai azonban leginkább azokhoz az all-trans-zsírokhoz kapcsolódnak, amelyek a folyékony növényi olajok hidrogénezésének eredményei. A hidrogénezési folyamat miatt a részben hidrogénezett növényi olajok a legelterjedtebb all-transz-zsírok. A legutóbbi publikációk szerint a transzzsírok voltak a legkárosabb hatással a lipidprofilokra és az inzulinrezisztenciára (60).

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a PUFA- és SFA-táplált egerekhez képest a TRANS-al táplált egereknél kevesebb volt az adipozitás, csökkent a glükóz tolerancia, amelyet nagyobb HOMA (IR) index jellemzett, és a nagyobb máj lipogenezis következtében NASH-szerű elváltozások voltak (34). A NASH kialakulásának mechanizmusa az összes transz-táplált egerekben az SREBP-1c és a PPAR-γ magasabb génexpressziójának tulajdonítható, mintsem a PUFA- és SFA-táplált egereknek. Továbbá, a májból felszabaduló TG felszabadulás csökkent az összes transz-táplált egerekben a PUFA-val táplált egerekhez képest, a TG nem megfelelő transzferje miatt a születő ApoB részecskékbe. Ebben a vizsgálatban azonban nem figyeltek meg szignifikáns különbséget a β-oxidáció májkapacitásában a három intervenciós csoport között (34).

3.3. Zsír vagy szénhidrát; Melyik fontos a Közel-Keleten élő emberek étrendjében?

3.4. Fehérjebevitel és NAFLD

4. Következtetések

4.1. A jelenlegi felülvizsgálat új szempontjai

Legjobb tudomásunk szerint a jelen áttekintés volt az első cikk; amely áttekintette és összehasonlította a különböző makrotápanyagok bevitelének hatásait a NAFLD-ben. Korábbi áttekintő cikkek (20, 60, 80) a NAFLD patogenezisére összpontosítottak (80), vagy az alacsony szénhidráttartalmú és ketogén étrendeket (21) vagy a MetS táplálkozási ajánlásait tárgyalták a NAFLD mellett (57). Bár kijelentettük, hogy a NAFLD táplálkozási ajánlásai MetS esetében megegyeznek, Zivkovic (60) tanulmányában nem tárgyalta a szénhidrát pótlásának eredményeit és egymással. Továbbá, rosszul megvitatták az étrendi fehérjebevitelt, és nem adtak összehasonlítást a különböző étrendi szokásokkal és makrotápanyag-profilú országok között.

4.2. Korlátozások és jövőbeli irányok

Köszönetnyilvánítás

A szerzők nem nyilatkoztak nyugtázásról.

Lábjegyzetek

Az egészségpolitikára/gyakorlatra/kutatásra/orvosi oktatásra gyakorolt hatás:Fontos tudni, hogy melyik mikroelem felelős elsősorban az alkoholmentes zsírmájbetegség etiológiájában. Korábbi tanulmányok többnyire az alacsony szénhidráttartalmú étrendre összpontosítottak, a legújabb tanulmányok pedig főként az alacsony szénhidráttartalmú étrend jótékony hatásairól számoltak be. Jelen áttekintő cikk a makrotápanyagok szerepét taglalta az alkoholmentes zsírmájbetegség prevalenciájában, etiológiájában és megelőzésében.

A szerzők közreműködése:Leila Azadbakht technikai segítséget nyújtott és megírta a kéziratot, és kezes. Ali Hashemi Kani, Seyed Moayed Alavian és Fahimeh Haghighatdoost közreműködött a technikai segítség nyújtásában, megírta a kéziratot és jóváhagyta a végleges verziót.

Pénzügyi beszámoló:A szerzők egyikének sem volt pénzügyi nyilvánossága.

Finanszírozás/támogatás:Ezt az áttekintő cikket az Élelmiszerbiztonsági Kutatóközpont, az isfaháni Orvostudományi Egyetem, Iszfahán, Irán támogatta.