Csípő elmozdulás

Ez az áttekintés nem szándékos, traumás csípő diszlokációs sérüléseket tárgyal. A gyermekek és tizenévesek fejlõdõ csípõ elmozdulásával kapcsolatos információkért lásd: Csípõdiszplázia. A csípő diszlokáció korrekciós műtéti technikájával kapcsolatos információkért lásd: Sebészeti csípő diszlokáció.

Traumás csípő elmozdulás, amikor a csípőízület gömbjét kiszorítják az aljzatból. Ez a sérülés leggyakrabban automatikus ütközés vagy nagy hatású esés, munkahelyi vagy sportos sérülés során következik be, különösen azoknál, amelyek szintén láb vagy medence törését eredményezik. A kimozdult csípő súlyos, hosszú távú gyengítő problémákhoz vezethet, különösen akkor, ha súlyos vagy ha a kezelést követő órákon belül nem kezelik megfelelően. Ha egy személy olyan erőteljes hatást tapasztal, amely súlyos csípőfájdalmat vagy az ágyék, a láb vagy akár a térd fájdalmát eredményezi, ortopéd szakorvosnak meg kell vizsgálnia, hogy megállapítsa-e, hogy van-e csípő elmozdulás.

A csípőízület anatómiája

A csípőízület egy gömbcsukló. A combcsont (combcsont) tetején lévő labdát combfejnek nevezzük. Az aljzat, az úgynevezett acetabulum, a medence része. A labda forog a foglalatban, így a láb előre, hátra és oldalra mozoghat. A golyó és az aljzat sima porcvonalak segítik őket egymáshoz csúszni és rögzíteni az ízületet.

A legtöbb csípő diszlokációnál a combcsont combfejét az acetabulumból hátul felé kényszerítik (hátsó elmozdulás). Ritkábban az elmozdított labdát előre tolják a medencétől (elülső elmozdulás).

Röntgen: A medence elülső (elülső és hátsó) nézete. Van egy hátsó
a bal csípő elmozdulása (a nyílnál). A jobb csípő természetes helyzetben van.

A csípő elmozdulása nagyon fájdalmas, és könnyeket vagy megereszkedéseket okozhat a szomszédos erekben, idegekben, izmokban, szalagokban és más lágy szövetekben. A csípő elmozdulásával járó legsúlyosabb szövődmények az avaszkuláris nekrózis (csontpusztulás) és az ülőideg károsodása. Az ülőideg a hát alsó részétől a comb felső részéig terjed, majd a tibialis és a közös peroneális idegekre oszlik, amelyek lehetővé teszik a bokák és a lábujjak mozgását. Ezen idegek jelentős károsodása korlátozhatja az ember mobilitását, néha véglegesen.

Diagnózis

A diszlokált csípő vagy más csípőfájdalom diagnosztizálásához az ortopéd fizikális vizsgálatot végez és csípő képalkotását rendeli röntgen, MRI és/vagy CT vizsgálat.

Kezelés

Nem műtéti redukció manipulációval: Általában az ortopéd egyszerűen kézzel nyomja vissza a labdát, miközben a beteg altatásban van. Ha azonban a kép feltárja a lágy szövetek, az erek vagy az idegek törését vagy jelentős károsodását, ortopédiai műtétre lehet szükség.

Csípő diszlokációk a teljes csípőprotézis után

A csípő diszlokációja azoknál az embereknél, akik teljes csípőprotézist (THR) szenvedtek, viszonylag ritkák az egyébként egészséges emberek körében, akik betartják az ortopéd sebész és a gyógytornász által nyújtott óvintézkedéseket. De nagyobb diszlokációk fordulnak elő bizonyos csípőprotézisben szenvedő betegeknél: idősek, más testi fogyatékossággal élő emberek, azok, akiknél csípőtáji törés vagy más csípőműtét után volt THR, és azoknál, akiknél egy vagy több csípő diszlokációja volt THR előtt (például, ha a csípő körüli izmok és szalagok a korábbi elmozdulás miatt megszakadtak és ennek következtében meggyengültek). Ha a beteg THR után többszörös elmozdulást tapasztal, akkor általában jó jelölt egy csípő revíziós műtétre.

A diszlokált teljes csípőprotézis implantátum röntgenfelvétele,
ahol a labdát kiszorították az aljzatból.