Divertikulózis és divertikulitisz

A legtöbb embernek a vastagbélében kis tasakok vannak, amelyek kifelé dudorodnak a gyenge pontokon keresztül, mint egy belső cső, amely a gumiabroncs gyenge pontjain szúrja át. Minden tasakot divertikulumnak nevezünk. A tasakok diverticula. A divertikulák állapotát divertikulózisnak nevezzük. Az amerikaiak 60–80 éves korának körülbelül fele, és szinte mindenki 80 év felett van divertikulózisban.

Amikor a tasakok megfertőződnek vagy meggyulladnak, az állapotot divertikulitisznek nevezik. Ez a divertikulózisban szenvedő emberek 10-25 százalékában fordul elő. A divertikulózist és a divertikulitist divertikuláris betegségnek is nevezik.

Mi okozza a divertikuláris betegséget?

Az orvosok úgy vélik, hogy az alacsony rosttartalmú étrend a divertikuláris betegség fő oka. A betegséget először az 1900-as évek elején figyelték fel az Egyesült Államokban. Körülbelül ugyanabban az időben feldolgozott ételeket vezettek be az amerikai étrendbe. Sok feldolgozott élelmiszer finomított, alacsony rosttartalmú lisztet tartalmaz. A teljes kiőrlésű liszttől eltérően a finomított lisztnek nincs búzakorpa.

A divertikuláris betegség gyakori a fejlett vagy iparosodott országokban - különösen az Egyesült Államokban, Angliában és Ausztráliában -, ahol az alacsony rosttartalmú étrend általános. A betegség ritka az ázsiai és afrikai országokban, ahol az emberek magas rosttartalmú növényi étrendet fogyasztanak.

A rost a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék azon része, amelyet a szervezet nem tud megemészteni. Néhány rost könnyen oldódik vízben (oldható rost). Lágy, zselésszerű textúrát kap a belekben. Egyes rostok szinte változatlan formában jutnak át a beleken (oldhatatlan rostok). Mindkét fajta szál elősegíti a széklet puhaságát és könnyű áthaladását. A rost megakadályozza a székrekedést is.

A székrekedés miatt az izmok megerőltetik a túl kemény széklet mozgatását. Ez a vastagbélben megnövekedett nyomás fő oka. A túlzott nyomás miatt a vastagbél gyenge pontjai kidomborodnak és diverticulává válnak.

A diverticulitis akkor fordul elő, amikor a diverticula megfertőződik vagy meggyullad. Az orvosok nem biztosak abban, hogy mi okozza a fertőzést. Akkor kezdődhet, amikor a széklet vagy a baktériumok elkapják a diverticulát. A diverticulitis rohama hirtelen és figyelmeztetés nélkül kialakulhat.

Mik a tünetek?

Divertikulózis

A divertikulózisban szenvedő emberek többségének nincsenek kellemetlenségei vagy tünetei. A tünetek azonban lehetnek enyhe görcsök, puffadás és székrekedés. Más betegségek, például az irritábilis bél szindróma (IBS) és a gyomorfekély hasonló problémákat okoznak, ezért ezek a tünetek nem mindig jelentik azt, hogy egy személy diverticulosisban szenved. Keresse fel orvosát, ha ilyen aggasztó tünetei vannak.

Diverticulitis

A diverticulitis leggyakoribb tünete a hasi fájdalom. A leggyakoribb jel az érzékenység az alsó has bal oldala körül. Ha a fertőzés az oka, láz, hányinger, hányás, hidegrázás, görcsök és székrekedés is előfordulhat. A tünetek súlyossága a fertőzés mértékétől és a szövődményektől függ.

Vannak-e komplikációk?

A diverticulitis szövődményekhez, például fertőzésekhez, perforációkhoz vagy könnyekhez, elzáródásokhoz vagy vérzéshez vezethet. Ezek a szövődmények mindig kezelést igényelnek, hogy megakadályozzák előrehaladásukat és súlyos betegségeket.

Vérzés

A diverticula vérzése ritka szövődmény. Amikor a diverticula vérzik, vér jelenhet meg a WC-ben vagy a székletében. A vérzés súlyos lehet, de önmagában leállhat, és nem igényel kezelést. Az orvosok úgy vélik, hogy a vérző divertikulákat a divertikulumban lévő kis erek okozzák, amelyek gyengülnek és végül felszakadnak. Ha a végbélből vérzik, keresse fel orvosát. Ha a vérzés nem szűnik meg, műtétre lehet szükség.

Tályog, perforáció és hashártyagyulladás

A divertikulitist okozó fertőzés néhány napos antibiotikum-kezelés után gyakran megszűnik. Ha az állapot rosszabbodik, tályog alakulhat ki a vastagbélben.

A tályog fertőzött terület, gennygel, amely duzzanatot okozhat és elpusztíthatja a szöveteket. Néha a fertőzött divertikulákban kis lyukak alakulhatnak ki, ezeket perforációknak nevezik. Ezek a perforációk lehetővé teszik a genny szivárgását a vastagbélből a hasi területre. Ha a tályog kicsi és a vastagbélben marad, akkor az antibiotikumokkal történő kezelés után kitisztulhat. Ha a tályog nem tisztul meg antibiotikumokkal, akkor az orvosnak esetleg ki kell ürítenie.

A tályog kiürítéséhez az orvos tűt és egy kis csövet használ, amelyet katéternek neveznek. Az orvos behelyezi a tűt a bőrbe, és a folyadékot a katéteren keresztül üríti. Ezt az eljárást „perkután katéterelvezetésnek” nevezik. Néha műtétre van szükség a tályog megtisztításához, és ha szükséges, a vastagbél egy részének eltávolításához.

A nagy tályog súlyos problémává válhat, ha a fertőzés kiszivárog és megfertõzi a vastagbélen kívüli területeket. A hasüregbe terjedő fertőzést peritonitisnek nevezzük. A hashártyagyulladás azonnali műtétet igényel a hasüreg megtisztítására és a vastagbél sérült részének eltávolítására. Műtét nélkül a peritonitis végzetes lehet.

Fistula

A fistula a szövet rendellenes kapcsolata két szerv vagy egy szerv és a bőr között. Amikor a sérült szövetek érintkezésbe kerülnek egymással a fertőzés során, néha összetapadnak. Ha így gyógyulnak meg, akkor egy sipoly képződik. Amikor a diverticulitisszel kapcsolatos fertőzés a vastagbélen kívül terjed, a vastagbél szövete a közeli szövetekhez tapadhat. A leggyakoribb érintett szervek a húgyhólyag, a vékonybél és a bőr.

A fistula leggyakoribb típusa a hólyag és a vastagbél között fordul elő. A férfiakat jobban érinti, mint a nőket. Ez a fajta sipoly súlyos, tartós húgyúti fertőzést eredményezhet. A probléma műtéttel kijavítható a sipoly és a vastagbél érintett részének eltávolítására.

Bélelzáródás

A fertőzés okozta hegesedés a vastagbél részleges vagy teljes elzáródását okozhatja. Amikor ez megtörténik, a vastagbél nem képes normálisan mozgatni a béltartalmat. Amikor az elzáródás teljesen elzárja a beleket, sürgősségi műtétre van szükség. A részleges elzáródás nem vészhelyzet, ezért a kijavítását célzó műtét megtervezhető.

Hogyan diagnosztizálja az orvos a divertikuláris betegséget?

A divertikuláris betegség diagnosztizálásához az orvos megkérdezi a kórtörténetet, fizikai vizsgálatot végez, és elvégezhet egy vagy több diagnosztikai vizsgálatot. Mivel a legtöbb embernek nincsenek tünetei, a divertikulózist gyakran más betegségekre elrendelt tesztek révén állapítják meg.

Orvostörténet és fizikai vizsga

Anamnézis felvételekor az orvos megkérdezheti a bélszokásokat, a tüneteket, a fájdalmat, az étrendet és a gyógyszereket. A fizikai vizsga általában digitális rektális vizsgálattal jár. Ennek a tesztnek az elvégzéséhez az orvos egy kesztyűs, kenettel ellátott ujjat szúr a végbélbe, hogy érzékelje az érzékenységet, az elzáródást vagy a vért. Az orvos ellenőrizheti a székletben a vérzés jeleit, és a vért ellenőrizheti a fertőzés jeleire. Az orvos röntgen- vagy egyéb vizsgálatokat is rendelhet.

Mi a divertikuláris betegség kezelése?

A magas rosttartalmú étrend és esetenként az enyhe fájdalomcsillapító gyógyszerek a legtöbb esetben segítenek enyhíteni a tüneteket. Néha a diverticulitis rohama elég súlyos ahhoz, hogy kórházi tartózkodást és esetleg műtétet igényeljen.

Divertikulózis

A rost mennyiségének növelése az étrendben csökkentheti a diverticulosis tüneteit és megakadályozhatja az olyan szövődményeket, mint a diverticulitis. A rost puhán tartja a székletet és csökkenti a vastagbél belsejében lévő nyomást, így a béltartalom könnyen át tud mozogni. Az American Dietetic Association naponta 20-35 gramm rostot ajánl. Az 1. táblázat azt mutatja, hogy mennyi rost található több ételben, amelyet könnyen hozzáadhat az étrendjéhez.

Az orvos azt is javasolhatja, hogy naponta egyszer igyon egy rostot, például Citrucelt vagy Metamucilt. Ezeket a termékeket vízzel keverjük, és körülbelül 4–6 gramm rostot adnak egy 8 uncia pohárhoz.

Egészen a közelmúltig sok orvos javasolta, hogy kerüljék a kis magú ételeket, például a paradicsomot vagy a szamócát, mert úgy vélték, hogy a részecskék a divertikulában lerakódhatnak és gyulladást okozhatnak. Ez azonban most ellentmondásos pont, és egyetlen bizonyíték sem támasztja alá ezt az ajánlást.

Ha görcsök, puffadás és székrekedés jelent problémát, az orvos rövid fájdalomcsillapító kezelést írhat elő. Számos gyógyszer azonban befolyásolja a vastagbél kiürülését, ami nemkívánatos mellékhatás a divertikulózisban szenvedők számára.

1. táblázat: A rost mennyisége egyes ételekben

Forrás: JAT Pennington. A Bowes tizenhatodik kiadása és az egyház általánosan használt adagok ételértékei. J. B. Lippincott Publishing Co., Philadelphia, PA. 1994.

Diverticulitis

A diverticulitis kezelése a fertőzés és a gyulladás felszámolására, a vastagbél pihentetésére és a szövődmények megelőzésére vagy minimalizálására összpontosít. A diverticulitis szövődmények nélküli rohama néhány napon belül reagálhat az antibiotikumokra, ha korán kezelik.

A vastagbél pihenésének elősegítése érdekében az orvos javasolhat ágynyugalmat és folyékony étrendet, valamint fájdalomcsillapítót vagy gyógyszert, például propanthelint (Pro-Banthine) a vastagbél izomgörcseinek kezelésére.

Súlyos fájdalommal vagy súlyos fertőzéssel járó akut roham kórházi tartózkodást igényelhet. A divertikulitisz legtöbb akut esetét antibiotikumokkal és folyékony étrenddel kezelik. Az antibiotikumokat vénába történő injekció formájában adják be. Bizonyos esetekben azonban műtétre lehet szükség.

Mikor szükséges a műtét?

Ha a roham súlyos vagy gyakori, az orvos tanácsot adhat a műtétnek. A sebész kinyitja a hasat és eltávolítja a vastagbél érintett részét. A vastagbél fennmaradó szakaszait újra csatlakozzuk. Az ilyen típusú műtét, az úgynevezett vastagbél reszekció célja, hogy megakadályozza a rohamok visszatérését, és megakadályozza a szövődményeket. Az orvos műtétet is javasolhat egy sipoly vagy a bélelzáródás szövődményei esetén.

Ha az antibiotikumok nem korrigálják a támadást, sürgősségi műtétre lehet szükség. A sürgősségi műtét egyéb okai közé tartozik a nagy tályog, perforáció, peritonitis vagy folyamatos vérzés.

A sürgősségi műtét általában két műveletet foglal magában. Az első műtét megtisztítja a fertőzött hasüreget és eltávolítja a vastagbél egy részét. A fertőzés és néha elzáródás miatt nem biztonságos újból csatlakozni a vastagbélhez az első műtét során. A sebész az első műtét során ideiglenes lyukat vagy sztómát hoz létre a hasban. A vastagbél vége csatlakozik a lyukhoz, egy kolosztómiának nevezett eljárás lehetővé teszi a normális étkezést és a bélmozgást. A széklet a hasüreg nyílásához rögzített zsákba kerül. A második műtét során a sebész újra csatlakozik a vastagbél végéhez.

Emlékezetes pontok

Diverticulosis akkor fordul elő, amikor a kis tasakok, az úgynevezett diverticula, kifelé dudorodnak a vastagbél (vastagbél) gyenge pontjain keresztül.
A tasakok akkor keletkeznek, amikor a vastagbél belsejében nyomás növekszik, általában székrekedés miatt.
A divertikulózis fő oka az alacsony rosttartalmú étrend, mert növeli a vastagbél belsejében fellépő székrekedést és nyomást.
A divertikulózisban szenvedő emberek többségének soha nincsenek kellemetlenségei vagy tünetei.
Diverticulitis akkor fordul elő, amikor a tasakok megfertőződnek vagy meggyulladnak, és fájdalmat és érzékenységet okoznak az alsó has körül.
A divertikulózisban szenvedő emberek többségének csak a magas rosttartalmú étrend fogyasztása szükséges.
Növelheti a rostbevitelt, ha ezeket az ételeket fogyasztja: teljes kiőrlésű kenyér, gabonafélék és egyéb termékek; gyümölcs, például bogyók, alma és őszibarack; és zöldségek, például brokkoli, káposzta, spenót, sárgarépa, spárga és tök; és bab.

Országos emésztőrendszeri betegtájékoztató központ
2 Információs út
Bethesda, MD 20892-3570
E-mail: [email protected]

Az Országos Emésztőrendszeri Információs Elszámolóház (NDDIC) az Országos Cukorbetegség és Emésztőrendszeri és Vesebetegségek Intézetének (NIDDK) szolgáltatása. A NIDDK az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériuma alá tartozó Nemzeti Egészségügyi Intézetek része. Az 1980-ban alapított elszámolóház az emésztőrendszeri megbetegedésekről nyújt információt az emésztési rendellenességekkel küzdő embereknek, családtagjaiknak, egészségügyi szakembereknek és a lakosságnak. Az NDDIC válaszol a megkeresésekre; kiadványokat fejleszt, áttekint és terjeszt; és szorosan együttműködik a szakmai és betegszervezetekkel, valamint a kormányzati szervekkel az emésztőrendszeri betegségekről szóló erőforrások összehangolása érdekében.

Az elszámolóház által kiadott kiadványokat gondosan felülvizsgálják a tudományos pontosság, tartalom és olvashatóság szempontjából.

Ez az e-szöveg nem védett szerzői joggal. Az elszámolóház arra biztatja ennek az e-kocsmának a felhasználóit, hogy másolják és terjesszék a lehető legtöbb példányt.

NIH 97-1163 sz. Publikáció
1996. október