Dohányzás és diéta egészséges felnőtteknél: keresztmetszeti tanulmány Teheránban, Irán, 2010

Gholamreza HEYDARI

1. Dohányzás-megelőzési és -kontroll-kutatóközpont, Tuberkulózis és tüdőbetegségek Nemzeti Kutatóintézete, Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

keresztmetszeti

Farrokh HEIDARI

2. Neurológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Teheráni Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

Mahmoud YOUSEFIFARD

3. Élettani Tanszék, Orvostudományi Kar, Teheráni Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

Mostafa HOSSEINI

4. Epidemiológiai és biostatisztikai tanszék, Közegészségügyi Iskola, Teheráni Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

Absztrakt

Háttér

A dohányzás és az egészségtelen étrend a nem fertőző betegségek két fő kockázati tényezője. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy megvizsgálja e két kockázati tényező közötti összefüggést az egészséges 30-60 éves felnőttek között Teheránban, Iránban.

Mód

Összességében Teheránban 2602 egészséges 30–60 éves felnőttet vizsgáltak. A résztvevők demográfiai jellemzőit, antropometriai és dohányzási állapotát megkérdőjelezték. A vörös hús, a fehér hús, a gyümölcsök és zöldségek, a tejtermékek, a kenyér és a gabonafélék, valamint a gyorsételek fogyasztásának gyakoriságát megkérdőjelezték, hogy napi, heti, havi, félévente egyszer vagy évente „egészséges” vagy „egészségtelen” kategóriába sorolták.

Eredmények

A 2602 résztvevő közül 974 (37,4%) több mint 100 cigarettát szívott életében, és naponta folytatta vagy alkalmanként dohányzott. A dohányosok jelentősen több gyorséttermet és fehér húst fogyasztottak, de kevesebb gyümölcsöt és zöldséget és tejterméket fogyasztottak (P Kulcsszavak: Dohányzás, diéta, egészség, felnőtt

Bevezetés

Évente több mint 36 millió halálesetet (a globális halálozások közel 63% -át) okozva a nem fertőző betegségek (NCD-k) nyilvánvaló veszélyt jelentenek az emberiség számára, és jelenleg a halálozás fő okai a világon. Ezeknek a halálozásoknak körülbelül 85% -a az NCD négy fő típusához kapcsolódik: szív- és érrendszeri betegségekhez (például szívroham és stroke), rákos megbetegedésekhez, krónikus légzőszervi betegségekhez (például krónikus obstruktív tüdőbetegségek és asztma) és cukorbetegséghez. E betegségek közel 80% -a (29 millió) ma alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő (1–3). Négy életmóddal kapcsolatos rizikófaktorról feltételezik, hogy az NCD-k okozzák a fő okokat, ideértve a dohányzást, az egészségtelen étrendet, az elégtelen fizikai aktivitást és az alkohol túlzott használatát. Ezek a kockázati tényezők leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országokat és általában az alacsony jövedelmű népességet érintik. (2–5).

A dohányzás továbbra is a megelőzhető morbiditás és az idő előtti halálozás egyetemes vezető oka, különösen a fejlődő országokban. Becslések szerint a világon évente 6 millió haláleset volt a dohányzás következménye (5,1 millió a közvetlen dohányzás és 600 000 a másodlagos dohányzás következtében) (5–7). 2020-ig a dohányzás és az orális dohányzás 7,5 millióra nő, ami az összes halálozás 10% -át teszi ki. 2008-ban a dohányzás miatti halálozás fő okai a szív- és érrendszeri betegségek voltak 1,69 millió, a COPD 0,97 millió halálesettel és a tüdőrák 0,85 millió halálával (4, 7).

Az egészségtelen táplálkozás káros hatással van a szövetek/test formájára, működésére és klinikai eredményeire. Ez befolyásolja a fizikai és pszichológiai funkciókat, és rontja a beteg gyógyulását a betegségektől és sérüléstől, ezáltal növeli a morbiditást és a halálozást. Körülbelül 16 millió (1,0%) DALY és 1,7 millió (2,8%) haláleset világszerte az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztásnak tudható be. A megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a gyomorrák és a vastagbélrák kockázatát (8–10). Meggyőző bizonyíték van arra, hogy a zsíros ételek, például a gyorsételek fogyasztása elhízást okoz, és növeli a szívkoszorúér-betegség kockázatát (11). A cigarettázás és az egészségtelen étrend az NCD két fontos és megelőzhető kockázati tényezője. Számos tanulmány kimutatta, hogy a dohányzás olyan étkezési szokásokhoz kapcsolódik, amelyek a dohányzóknál magasabb krónikus betegség kockázatához vezethetnek, mint a nem dohányzók (12–19).

Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy megvizsgálja és minõsítse a két kockázati tényezõ közötti esetleges összefüggést egészséges, 30–60 éves felnőtteknél Teheránban, Iránban. A dohányzás és az étkezési szokások összefüggését még egyetlen tanulmány sem számszerűsítette.

Anyagok és metódusok

Dizájnt tanulni

A tanulmány adatai a nem fertőző betegségek kockázati tényezőinek (PNDR) elterjedésének projekt részét képezik Teheránban, Iránban. A PNDR-tanulmányt a Dohányzás-megelőzési és -ellenőrzési Kutatóközpont és a Tuberkulózis és tüdőbetegségek Nemzeti Kutatóintézete (NRITLD) végezte 2010-ben, az iráni Teheráni Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem általános támogatásával. Ez a tanulmány a dohányzási szokásokra, a fizikai aktivitásra és az étrendi bevitelre összpontosított, mint a nem fertőző betegségek három fő kockázati tényezője a 30–60 éves egészséges felnőttek körében. A felmérés adatait képzett orvosok gyűjtötték klinikai vizsgálat és kórelőzmény megszerzése alapján.

A vizsgálat résztvevői

Intézkedések

A résztvevőket antropometriai és szocioökonómiai szempontból képzett orvosok értékelték strukturált kérdőív segítségével. A magasságokat és súlyokat szabványosított berendezések és eljárások alkalmazásával mértük. A testtömeg-indexet (BMI) úgy számoltuk ki, hogy a súlyt kilogrammban elosztottuk a magasság négyzetméterével. A társadalmi-gazdasági helyzet értékeléséhez az alanyokat foglalkozásuk, iskolai végzettségük és családméretük szerint osztályozták.

A cigarettadohányzási státuszt a napi dohányzók és a nemdohányzók közé sorolták a következő kérdések megválaszolásával: „Dohányoztál-e már cigarettát? Ha igen, hány éves kortól? „Füstölt már 100 cigarettát? „Mi a jelenlegi dohányzási állapota? „Mennyit dohányzol naponta?”. Tehát a „dohányos” kifejezés olyan személyre vonatkozik, aki eddig legalább 100 cigarettát szívott el, és bármilyen módon folytatja. Az ex-dohányosokat kizárták.

Egészséges és egészségtelen étrend

Kezdetben a vörös hús, a fehér hús, a gyümölcsök és zöldségek, a tejtermékek, a kenyér és a gabonafélék, valamint a gyorsételek fogyasztásának gyakoriságát megkérdőjelezték, hogy napi, heti, havi, 6 havonta vagy évente. Az étrend „egészséges” vagy „egészségtelen” kategóriába sorolásához először napi, heti, havi, félévente egyszeri vagy éves fogyasztásként 1–5 értéket adtunk vörös hús, fehér hús, gyümölcs és zöldség, tejtermékek és kenyér és gabonafélék, de 5-től 1-ig a gyorsétterem. Ezután minden résztvevőhöz hozzáadtuk ezeket a pontszámokat, amelyek 6-tól 23-ig terjedtek. Ezzel a pontozási módszerrel a magasabb pontszámok általában a húsok, gyümölcsök és zöldségek, tejtermékek, kenyér és gabonafélék ritkább használatát vagy a gyors gyorsabb fogyasztást mutathatják. élelmiszerek. Kiszámítottuk e pontszámok 75. percentilisét, és a magasabb pontszámokat az „egészségtelen” étrendnek minősítettük. Ez lehetővé tette számunkra, hogy két kategóriában összegezzük az étrend minőségét, hogy megvizsgálhassuk a cigarettázással való összefüggését.

Statisztikai analízis

Asztal 1

A résztvevők demográfiai jellemzői a dohányzási állapot szerint (N = 2602)

Jellemzők Dohányzó n (%) Nem dohányzó n (%) VAGY (95% CI) P-érték
Nem
Női429 (37,0)732 (63,0)Referens
Férfi545 (37,8)896 (62,2)0,96 (0,82-1,13)0,648 a
Kor
30-40 év487 (51.4)460 (48,6)Referens
41-50 év322 (39,6)491 (60,4)0,62 (0,51–0,78) b
51-60 év165 (19,6)677 (80,4)0,23 (0,19-0,28)
Oktatás
Oklevél vagy kevesebb520 (27,4)1379 (72,6)Referens
Felsőoktatás454 (64,6)249 (35,4)4,84 (4,02–5,81) a
A foglalkoztatás jellege
Munkavállaló558 (36,8)958 (63,2)Referens
Munkanélküli416 (38,3)670 (61,7)1,07 (0,91-1,25)0,436 a
Családi méret
≤4831 (36,9)1422 (63.1)Referens
> 4143 (41,0)206 (59,0)1,19 (0,94-1,49)0,142 a
BMI (kg/m2)
b
≥30110 (34,9)205 (62.1)1,25 (0,32–4,94)
Teljes974 (37,4)1628 (62,6)

A dohányosok jelentősen több gyorséttermet és fehér húst fogyasztottak, de kevesebb gyümölcsöt, zöldséget és tejterméket fogyasztottak (2. táblázat).

3. táblázat

Cigarettadohányzás felnőttek körében, étrend szerint (N = 2602)

DietOR (95% CI)
EgészségesEgészségtelenKiigazítatlanBeállított*
A dohányzás állapotaN (%)N (%)
Nemdohányzó1318 (65,4)698 (34,6)11
Dohányos310 (52,9)276. (42.1.)1,68 (1,40–2,03)1,83 (1,50–2,25)
Teljes1628 (79,6%)974 (20,4%)

Ebből a táblázatból az is nyilvánvaló, hogy az életkor, az iskolai végzettség és a nem (a dohányzáshoz vagy az étrendhez vagy mindkettőhöz társuló) hatásának kiigazítása után az egészségtelen étrend fogyasztásának esélyaránya a dohányos számára 1,83-ra nőtt (1,50, 2,25 ) összehasonlítva a nemdohányzókkal. (3. táblázat).

Vita