D-vitamin és elhízás: Két interakciós játékos a meddőség területén

Julia K. Bosdou

1 Osztály emberi reprodukcióhoz, 1. Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem, 541 24 Thessaloniki, Görögország

Eirini Konstantinidou

2 Reproduktív endokrinológiai egység, 1. Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem, 541 24 Thessaloniki, Görögország

Panagiotis Anagnostis

2 Reproduktív endokrinológiai egység, 1. Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem, 541 24 Thessaloniki, Görögország

Efstratios M. Kolibianakis

1 Egység az emberi szaporodásért, 1. Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem, 541 24 Thessaloniki, Görögország

Dimitrios G. Goulis

2 Reproduktív endokrinológiai egység, 1. Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem, 541 24 Thessaloniki, Görögország

Absztrakt

Az elhízás mindkét nemnél fontos szerepet játszik az emberi termékenységben. Ugyanez vonatkozik a D-vitaminra is, amelyre vonatkozóan megfigyeléses humán vizsgálatokból származó összesített bizonyítékok kulcsfontosságú szerepet játszanak mind a férfi, mind a női termékenységben. Az utóbbi esetben azonban jelenleg nincsenek megbízható adatok a releváns intervenciós vizsgálatokból. Az sem világos, hogy az elhízás és a D-vitamin-hiány az emberi meddőségre gyakorolt független hatásuk mellett szinergiában hatnak-e. Számos patogenetikai mechanizmus javasolható a D-vitamin-hiány és az elhízás összekapcsolására a meddőség szempontjából. Mindenesetre elhízott terméketlen állapotokban a D-vitamin-hiány független hozzájárulását be kell bizonyítani olyan intervenciós vizsgálatokban, amelyek elhízott D-vitamin-kiegészítésre vagy D-vitamin-hiányos terméketlen betegek fogyás stratégiáira összpontosítanak.

1. Bemutatkozás

A D-vitamin döntő szerepet játszik a kalcium- és foszfát-homeosztázisban, fokozva a bél kalciumfelszívódását és a vese kalcium-újrafelszívódását [1]. Két fő formában található, D2 (ergokalciferol) és D3 (kolekalciferol). Az előbbit az ergoszterin termeli növényekben és gombákban végzett besugárzás hatására. Ez utóbbit 7-dehidrokoleszterin állítja elő az epidermiszben végzett besugárzás hatására [2]. 25-ös szénatomon végzett hidroxilezés után [25-hidroxi-D-vitamint, 25 (OH) D-t termelve] a vesébe szállítják, ahol az A-gyűrű 1-es szénatomján 1α-hidroxiláz (CYP27B1) hidroxilezi, így 1,25 -dihidroxi-D-vitamin [1,25 (OH) 2D], a D-vitamin aktív formája [3]. A CYP27B1 extrarenalis helyeken is jelen van, például makrofágokban, oszteoblasztokban, hám-, endokrin, placenta és rákos sejtekben [4]. Az 1,25 (OH) 2D hatásának mechanizmusa magában foglalja annak kötődését a D-vitamin receptorhoz (VDR), amely egy transzkripciós faktor, a szteroid hormon nukleáris receptor család tagja [2]. A VDR és a CYP27B1 különféle sejtekben expresszálódik, ami azt jelzi, hogy a D-vitamint rengeteg csontvázon kívüli akció jellemzi, például az immun- és a szív- és érrendszerre [5].

A D-vitamin-hiány 25 (OH) D-koncentrációként határozható meg 50% -ban a nyugat-európai populációkban) és 14 és 89% között Észak-Amerikában [7]. Valójában a D-vitamin-hiány a különböző autoimmun betegségek (például sclerosis multiplex, rheumatoid arthritis és 1-es típusú diabetes mellitus) fokozott kockázatával, a fertőzésekre való hajlam [8], valamint a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM), az anyagcsere szindróma és szív- és érrendszeri betegségek (CVD) [9]. Az emberi meddőségben kulcsfontosságú szerep jelent meg a közelmúltban a D-vitamin esetében is. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy mindkét nemnél a VDR és a CYP27B1 is jelen van a reproduktív rendszer különböző szöveteiben [10].

Másrészt az elhízás, amelyet testtömeg-indexként (BMI)> 30 kg/m 2 határoznak meg [11], szintén súlyos káros egészségügyi következményekkel jár, az adipozitás mértékétől és a testen belüli eloszlásától függően [12]. A jól elismert egészségügyi problémák mellett, mint például a T2DM, a CVD és a rák, szoros összefüggés van az elhízás és a meddőség között is [13,14]. Számos patogenetikai mechanizmust javasoltak ennek az összjátéknak. Ami a férfi meddőségét illeti, ezek közé tartozik a tesztoszteron ösztrogénné aromatizálása a perifériás szövetekben, a nemi hormon-kötő globulin (SHBG) termelésének csökkenése a májban [15,16], megnövekedett endorfin-koncentráció [alacsonyabb luteinizáló hormon (LH) pulzushoz vezet] valamint a gonadotropin felszabadító hormon (GnRH) termelődését] [17] és fokozott oxidatív stresszt, amely elősegíti a spermium DNS károsodását [18]. A női meddőség tekintetében az alapmechanizmusok közé tartozik a hipotalamusz – hipofízis – gonadal (HPG) tengely funkcionális változásai az inzulinrezisztencia és a relatív hiperandrogénémia miatt [14], a gonadotropinok rendellenes szekréciója és a hiperleptinaemia, ami káros follikulogenezishez és ovulációs diszfunkcióhoz vezet [19]., 20,21,22].

Jelen áttekintés célja naprakész bizonyítékokkal szolgálni a D-vitamin-hiány és az elhízás férfiak és nők meddőségére gyakorolt hatásáról. Ezenkívül javaslatot tesznek az elhízás és a D-vitamin státusz közötti kölcsönhatás alapjára, feltárva ugyanakkor az ismeretek hiányosságait és a publikált kutatás hiányosságait.

2. D-vitamin és meddőség

2.1. D-vitamin és férfi meddőség (megfigyelési tanulmányok)

A megfigyelési vizsgálatokból származó összesített bizonyítékok azt sugallják, hogy a D-vitamin potenciálisan kulcsfontosságú szerepet játszik a férfi reproduktív működésében, beleértve a sperma minőségét és az androgén státuszt. Ezt jelzi a D-vitamin koncentráció és a spermiumok mozgékonysága [23,24,25], valamint a D-vitamin koncentráció és a normális spermiummorfológia közötti pozitív összefüggés terméketlen férfiaknál [26]. Különösen egy 300 férfit tartalmazó keresztmetszeti vizsgálat azt mutatta, hogy a súlyos D-vitamin-hiányban szenvedő férfiak [25 (OH) D 30 ng/ml, szemben a 25 (OH) D 6 -tól 21,5 ± 6,5 × 106 (p 6-12,4) ± 4,4 × 10 6 (p> 0,05) a kontrollcsoportban. A progresszíven mozgékony spermiumok aránya szintén növekedett, 18,4 ± 9,8% -ról 28,3 ± 4,5% -ra (p 0,05). Ezenkívül a terhességi arány magasabb volt a vitaminban D csoport (16,3%) a kontroll csoporthoz (2,3%) képest (p 20 ng/ml (OR 0,43, 95% CI 0,25–0,76, p = 0,006). Ezenkívül az ovuláció indukciója után az élő születési arány 2% -kal nőtt a 25 (OH) D koncentrációk minden 1 ng/ml-es növekedésére (OR 1,02, 95% CI 1,00–1,04, p = 0,040) [41]. Az adatok azonban még mindig nem elegendők a D-vitamin és a D endometriózis vagy D-vitamin és PCOS. Ezen összefüggések megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség.

2.4. D-vitamin és női meddőség (intervenciós vizsgálatok)

A PCOS-betegek tekintetében bizonyíték van arra, hogy a D-vitamin-kiegészítés jótékony hatással lehet a termékenységre. Különösen egy kilenc RCT (502 PCOS nő) nemrégiben készült metaanalízise mutatta ki, hogy a D-vitamin-kiegészítés (különböző dózisokban) a domináns tüszők (> 14 mm) növekedését eredményezte a placebóval vagy a metforminnal (1000–1500 mg/nap) összehasonlítva. (VAGY: 2,34, 95% CI 1,39-3,92, négy RCT) [44]. Sőt, ugyanaz a metaanalízis azt mutatta, hogy a D-vitamin-kiegészítés, különösen a metforminnal kombinálva PCOS-ban szenvedő nőknél, úgy tűnik, hogy szabályozza a menstruációs ciklust a csak metforminnal kezelt nőkhöz képest (OR 1,85, 95% CI 1,01-3,39, három RCT) [44]. Ezenkívül egy nemrégiben végzett kettős-vak vakvizsgálatot végeztek, amelynek célja a D-vitamin-kiegészítésnek az ICSI-kimenetelre gyakorolt szerepének értékelése 105 PCOS-meddő nőnél. A betegeket vagy kezelési csoportba sorolták (E-vitamin, 400 mg/nap és D3-vitamin, 50 000 NE kéthetente, n = 52), vagy placebo-csoportba (n = 53) nyolc hétig. Magasabb klinikai terhességi arányt figyeltek meg a kezelési csoportban, mint a placebo csoportban (62,1% vs. 22,6%; p = 0,002), ami arra utal, hogy a D és E vitamin kombinált kiegészítése jótékony hatást gyakorol a PCOS betegek ICSI kimenetelére [45 ].

Így a bizonyítékok felhalmozása alátámasztja azt a gondolatot, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszhat a női termékenységben. Megfigyelési vizsgálatok a D-vitamin státuszt összekapcsolják az IVF kimenetelével, az endometriózissal és a reprodukciós sikerrel az ovuláció kiváltása után PCOS-ban szenvedő nőknél (1. táblázat). Az RCT-k azonban még nem igazolták a D-vitamin-kiegészítés hatását az ART sikerére. Ennélfogva, bár nincsenek 1. szintű bizonyítékok, a D-vitamin-elégtelenségre szükség lehet a női termékenységi eredmények javításához.