Édes lassan emészthető szénhidrátok

Hatások az étkezés utáni glikémiás válaszra és feltételezett egészségügyi előnyökre

Összegzés

A különböző szénhidrátok különböző hatásokat váltanak ki az emberi testben, amelyek nemcsak a szénhidrát emészthetőségétől, hanem az emésztés és az energia felszabadulás sebességétől is függenek, amelyek viszont a szénhidrát kémiai és fizikai szerkezetétől függenek. Az élelmiszerekben és italokban a cukrok lassan emészthető szénhidrátokkal történő helyettesítése gyengíti az étkezés utáni vércukor- és inzulinreakciókat. A korai étkezés utáni állapotban bekövetkező fiziológiai reakciók (pl. Glikémia, GLP-1 [glukagon-szerű peptid-1] felszabadulás) módosítása becslések szerint hosszú távú egészségügyi előnyökkel jár, amelyek befolyásolják az inzulinérzékenységet, a lipidanyagcserét és a zsírraktározást test. Bár az alacsony glikémiás reakciójú étrendeket gyakran összekapcsolják az étrend rosttartalmával, a rendelkezésre álló és a nem elérhető szénhidrátok hatásainak feloldására irányuló tanulmányok azt mutatják, hogy a hatások függetlenek az étrend rosttartalmától.

Ebben a cikkben egy új, lassan emészthető szénhidrátot, a szukromalt * -ot (itt SULT-nak nevezünk) írunk le, hogyan tolerálható és milyen hatással van az étkezés utáni glikémiás és inzulininémiás szintekre. Feltételezik az étkezés utáni állapot módosításának hosszú távú egészségügyi előnyeit.

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.

Hivatkozások

Élelmezési és Táplálkozási Tanács/Nemzeti Akadémiák Orvostudományi Intézete (2005) Diétás szénhidrátok: cukrok és keményítők. Ban ben: Étrendi referencia-felvételek energiára, szénhidrátra, rostra, zsírra, zsírsavakra, koleszterinre, fehérjére és aminosavakra (makrotápanyagok) The National Academies Press, Washington, DC, 265–338

Grysman A, Carlson T, Wolever T (2008) A szukromalt hatása az étkezés utáni válaszokra humán személyekben Eur J Clin Nutr 62(12) 1364–1371

Chow J, Choe YS, Noss MJ, Baumgartner CJ, Edens NK (2007) Egy lassan emészthető szénhidrátot tartalmazó kísérleti reggeli gabona csökkenti az étkezés utáni glikémiát és az inzulinémiát, összehasonlítva a 2-es típusú cukorbetegeknél alkalmazott kereskedelmi reggelivel. Amerikai Diabetes Társaság Absztrakt 1754-P

Vanschoonbeek K, Lansink M, van Laere KMJ et al (2009) Lassan emészthető szénhidrátforrások felhasználhatók a cukorbetegségre jellemző enterális tápanyagok elfogyasztása utáni étkezés utáni glikémiás válasz enyhítésére. Diabetes Educ 35(4) 631–640

Alish CJ, Garvey WT, Maki KC, Zsákok GS et al (2010) A cukorbetegségre jellemző enterális formula javítja a glikémiás variabilitást a 2-es típusú cukorbetegségben Diabetes Technol Ther 12.(6) 419–425

Eapen A, Chengelis CP, Jordan NP et al (2007) A szukromalt 28 napos orális (diétás) toxicitási vizsgálata Sprague-Dawley patkányokban Food Chem Toxicol 45(11) 2304–2311

Livesey G (2005) Műholdas szimpózium az alacsony glikémiás étrend szerepéről az elhízásban alacsony fehérjetartalom és glikémiás index esetén Proc Nutr Soc 64. 1–9

Larsen TM, Daiskov S, van Baak M, Jebb SA et al (2010) Magas vagy alacsony fehérjetartalmú és glikémiás indexű diéták a fogyás fenntartására N Engl J Med 363(22) 2102–2113

Henry CJK, Lightowler HJ, Strik M (2007) Az alacsony és magas glikémiás indexű reggelivel végzett hosszú távú beavatkozás hatása a 8-11 éves gyermekek táplálékfelvételére Br J Nutr 98(3) 636–640

Livesey G, Taylor R, Hulshof T, Howlett J (2008) Glikémiás válasz és egészség - szisztematikus áttekintés és metaanalízis: összefüggések az étrendi glikémiás tulajdonságok és az egészségügyi eredmények között Am J Clin Nutr 87(1) 258S – 268S

Thomas DE, Elliott EJ (2010) alacsony glikémiás indexű étrendeket alkalmaz a cukorbetegség kezelésében Brit J Nutr 104(6) 797–802

Bonora E, Corrao G, Bagnardi V, Ceriello A et al (2006) A postprandialis hyperglykaemia prevalenciája és összefüggései a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek nagy mintájában Diabetologica 49(5) 846–854