Elemzés E

Elemzés: E. Európa tranzitútvonalakat kínál

felelősség kizárása: A kép csak illusztráció

írta: John C.K. Daly
Washington (UPI), 2007. október 12
A Kaszpi-tenger egyre növekvő kőolaj- és földgázkészletének egyre törékenyebb tülekedésében az erőforrásokban szegény, de stratégiailag létfontosságú Kelet-Európa úgy pozícionálja magát, hogy mind a fogyasztói piacokat, mind pedig az Oroszországba irányuló tranzitútvonalakat biztosítsa a világ legnagyobb szárazföldi tengerével határos volt szovjet államoknak.

Ez egy olyan fejlemény, ahol az optimizmus ütközhet Oroszország jelenlegi, csaknem monopóliumával rendelkező Kaszpi-tengeri exportútjaival - egyelőre csak Azerbajdzsán, a Baku-Szupsa és a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajexport útvonalakkal kerülte el a Kreml ellenőrzését. Kazahsztán továbbra is hajlandó használni a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium Oroszország által uralt vezetékét, amely az orosz Azovi-tenger Novorossiysk kikötőjénél ér véget, míg Türkmenisztán szinte teljes földgázexportjának kénytelen Oroszország szovjet kori transznefti vezeték-monopóliumára támaszkodni. Ha Kelet-Európának sikerül megvalósítani ambiciózus terveit, akkor hatékony alternatívát kínál Oroszország uralmának a kelet- és nyugat-európai energiaexport terén, amely tényt a közép-európai kormányok remélik, hogy Párizsban, Berlinben és Londonban visszhangra találnak.

A litván fővárosban, Vilniusban október 10-én összehívott energetikai csúcstalálkozón az Azerbajdzsán, Grúzia, Ukrajna, Lengyelország és Litvánia energia- és közgazdasági képviselői ideiglenes megállapodást kötöttek arról, hogy együttműködjenek Ukrajna Odessa-Brody vezetékének meghosszabbításával, Plockon és Gdanskon keresztül jut el Lengyelországba, ez utóbbi a Balti-tengeren. A képviselők megállapodást kötöttek a "Sarmatia" konzorcium létrehozásáról, amelynek célja az új hálózat kiépítése, amelynek előzetes tervei szerint 2011-ben nyílik meg.

A csúcstalálkozó első napjának végén, Litvánia, Azerbajdzsán, Lengyelország és Grúzia elnökeivel közös sajtótájékoztatón Viktor Juscsenko ukrán elnök optimista volt, és újságíróknak azt mondta: "Ez ma történelmi lépés, ami azt jelenti, hogy egy projekt hogy a kazah olaj Európába történő szállítása a politikai szintről a gyakorlati szintre lépett. "

Juscsenko őszintén nyilatkozott Kijev szándékairól, kijelentve: "Soha nem titkoltuk, hogy a Kaszpi-tengeri olaj Európai Unióba történő szállítását célzó projekt megvalósítása stratégiai projektünk", amely nemcsak hazánk számára fontos, hanem Kazahsztán számára is stratégiai fontosságú, Azerbajdzsán, Grúzia, Litvánia és sok más partnerünk. "

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök elmondta, hogy a találkozó célja "szilárd alapok megteremtése az energiaforrások Grúzián és Ukrajnán keresztüli európai országokba történő szállításához".

Litvániát és Grúziát az évek során vitáknak vetették alá Oroszországgal az energiaexport árazása miatt, és elnökeik határozottan támogatták a projekt lehetőségeit a Kaszpi-tengeri exportutak diverzifikálásában. Valdas Adamkus litván elnök, akinek országában 2006 augusztusában leállt az orosz olajexport a balti butinge-i kikötőjén és a mazeikiu-i finomítón keresztül, kijelentette: "Ez jelzi az egész régió egységét és elkötelezettségét a haladás, az önrendelkezés és a garancia iránt. szuverenitás."

Grúzia már olajának nagy részét Azerbajdzsánból, nem pedig Oroszországból szerzi be, Mihail Szaakašvili grúz elnök pedig leplezett mozdulattal, amikor Oroszország megpróbálta felhasználni az energiaexportot a csúcstalálkozó tagjainak geopolitikai befolyásának megőrzésére, az új megállapodást "új stratégiai jeleként" üdvözölte. Ez nagy változás nemcsak Európa energiapolitikájában, de gondolom a tágabb geopolitikában, a posztszovjet és posztkommunista tér tágabb konfigurációjában is. "

Lech Kaczynski lengyel elnök egyeztetőbb hangot adott ki, még akkor is, ha elismerte, hogy a projektnek "mind gazdasági jellege van, mind pedig hatalmas politikai hatása van", hozzátéve: "ezt a megállapodást nem kötik más országokkal szemben".

Lengyelország továbbra is kiszolgáltatott az orosz exportnyomásnak, de potenciálisan a legnagyobb haszonélvezője a Sarmatia-projektnek, mivel a tervezett vezetékbővítés Plockba, Lengyelország legnagyobb finomítójának telephelyére jutna, mielőtt leállna a lengyelországi balti-tengeri gdanski kikötőben.

A retorika mögött azonban meg kell oldani a gyakorlati kérdéseket. Az Odessa-Brody ukrán vezeték az orosz olajat szállítja az ukrajnai Odesai Fekete-tenger kikötőjéből Brody-ba, Ukrajna Lengyelország nyugati határa közelében, és Kijev kiszolgáltatottá válik az olajexport miatt az orosz gazdasági nyomás közben.

A Sarmatia-hálózat második potenciális csapdája az a tény, hogy az azeri olaj felhasználását tervezi, de valószínűleg magában foglalja a kazah exportot is. Míg Asztana elküldte Sauat Mynbayev energiaügyi minisztert a vilniusi megbeszélésekre, még nem látható, hogy Nursultan Nazarbajev kazah elnök kormánya mennyire hajlandó bosszantani Oroszországot, és hogy jelentős mennyiségű olajat költ-e a projektbe. A 2001-ben elkészült Odessa-Brody vezeték története figyelmeztető mesét ad. Az ukrán kormány úgy építette a vonalat, hogy senki sem vállalta határozott kötelezettségvállalásait az exportra, és arra kényszerítette a 2004-ben vonakodó Kijevet, hogy vállalja az orosz olaj ellentétes irányú szállítását, az Odesszából történő export helyett nyugat felé a közép-európai piacokra, az eredetileg elképzelések szerint.

Aliyev a maga részéről nem kételkedik a projekt életképességében, és újságíróknak azt mondta: "Jelenleg 15 milliárd hordós olajkészletünk van, a gázkészlet pedig 2 billió köbméter. Ez elegendő a következő 150 évre.

"Azerbajdzsán a világ egyik legnagyobb olaj- és gázexportőrévé vált. A Kaszpi-tenger térsége Európa egyetlen energiaellátási alternatívája. A Kaszpi-folyosó létfontosságú a jövő szempontjából."

A fazék édesítésével Alijev felajánlotta, hogy aláír egy hosszú távú megállapodást Azerbajdzsán és az Európai Unió között, de a valóság az, hogy még várat magára, hogy Azerbajdzsán elegendő mennyiségű olajat tud-e biztosítani a projekt fenntartásához, ha Kazahsztán elutasítaná a részvételt bármilyen értelmes részvételben. módon.

Az energiaügyi csúcstalálkozót 2008-ban Kijevben tartják; kétségtelenül a résztvevőknek sokat kell megbeszélniük.