Életmódbeli beavatkozások az anyai születés utáni fogyáshoz: szisztematikus áttekintés

Pernille Kjaergaard Christiansen

1 Dél-Dániai Egyetem Közegészségügyi Tanszék, Odense, Dánia

2 Innovatív Orvostechnikai Központ, Odensei Egyetemi Kórház, Odense, Dánia

3 Multimédia és informatika tanszék, University College Lillebaelt, Odense, Dánia

4 OPEN, Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Mette Maria Skjøth

1 Dél-Dániai Egyetem Közegészségügyi Tanszék, Odense, Dánia

2 Innovatív Orvostechnikai Központ, Odensei Egyetemi Kórház, Odense, Dánia

4 OPEN, Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Mette Juel Rothmann

2 Innovatív Orvostechnikai Központ, Odensei Egyetemi Kórház, Odense, Dánia

4 OPEN, Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

5 Odensei Egyetemi Kórház Endokrinológiai Osztálya, Odense, Dánia

6 Steno Diabetes Center Odense, Odensei Egyetemi Kórház, Odense, Dánia

7 Klinikai Kutatások Tanszék, Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Christina Anne Vinter

7 Klinikai Kutatás Tanszék, Dániai Egyetem, Odense, Dánia

8 Odense Egyetemi Kórház Nőgyógyászati és Szülészeti Osztály, Odense, Dánia

Ronald Francis Lamont

8 Odense Egyetemi Kórház Nőgyógyászati és Szülészeti Osztály, Odense, Dánia

9 Sebészeti Osztály, University College London, London, Egyesült Királyság

10 Northwick Park Orvosi Kutató Intézet Campus, London, Egyesült Királyság

Draborg Éva

1 Dél-Dániai Egyetem Közegészségügyi Tanszék, Odense, Dánia

Társított adatok

Absztrakt

Háttér

Az elmúlt évtizedekben nőtt a túlsúly és az elhízás a fogamzóképes nőknél, valamint az általános népességnél. A túlsúly és az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek későbbi, megnövekedett kockázatával függ össze. A terhesség közötti növekvő súly negatív hatással van a magzat fejlődésére egy következő terhesség során. Ez összefügg a nő hosszú távú elhízásával és túlsúlyával is. Ennek megfelelően a fogamzóképes nők súlykontrollja fontos mind a nők, mind az utódaik számára. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) sok ember életének integrált részévé vált, és képes megakadályozni a betegségeket. Ebben a szisztematikus áttekintésben összefoglaljuk a randomizált, kontrollált vizsgálatokból származó bizonyítékokat, hogy összehasonlítsuk a különböző IKT-alapú beavatkozások hatásait a szülés utáni nők számára a fogyás elérése érdekében.

Mód

Szisztematikus keresést végeztek a PubMed, az Embase, a PsycInfo, a CINAHL, a Web of Science, a Scopus és a Cochrane kutatások során, olyan kifejezésekre keresve, mint a szülés utáni, súlycsökkenés, telemedicina és randomizált, kontrollált vizsgálatok. Két független kutató vállalta a tanulmányok kiválasztását és az adatok kinyerését. Az eredményeket elbeszélően közöltük. A szisztematikus áttekintés csak randomizált, kontrollált vizsgálatokat tartalmazott.

Eredmények

Nyolc tanulmány került be a szisztematikus áttekintésbe. Mindegyikükre jellemző volt, hogy egy vagy több IKT-komponenst alkalmaztak a szülés utáni nőknek a súlykontrollban, és a súlycsökkenés volt az eredménymérője. A tanulmányok többségében szignifikáns különbséget találtak a testsúlycsökkenésben a kontrollcsoport és az intervenciós csoport között. Öt vizsgálatnak azonban viszonylag rövid volt az ellenőrzési ideje (40 naptól 16 hétig), hat vizsgálatnak viszonylag kis mintamérete volt (18–66 nő), és a tanulmányok fele kihívásokat jelzett a beavatkozások az idő múlásával.

Következtetés

Az IKT-alapú beavatkozások támogathatják a szülés utáni nőket az egészséges életmód és a súlykontroll elérésében. A jövőbeni vizsgálatoknak nagyobb mintaméretekre, hosszabb követési időszakokra és a beavatkozások betartására kell összpontosítaniuk.

Szisztematikus felülvizsgálat regisztráció

Kulcsüzenet

Az anyák elhízása független kockázati tényező az anya és a magzat káros hatásainak, ideértve a terhességi cukorbetegséget és a gyermekkori elhízást. Az IKT-alapú beavatkozások támogathatják a fogyást a szülés utáni nők körében. A jövőbeni vizsgálatoknak a hosszabb követési időszakra, a nagyobb mintaméretre és a beavatkozások betartására kell összpontosítaniuk.

Háttér

Az elmúlt évtizedekben nőtt a fogamzóképes korú nők, valamint az egész népesség, akik túlsúlyosak vagy elhízottak [1]. Az önként bejelentett túlsúlyos vagy elhízott nők száma Dániában a 2000. évi 24,5% -ról 2017-re 27,8% -ra, az Egyesült Államokban pedig a 2001. évi 27,9% -ról 2016-ban 28,9% -ra nőtt [2]. Az elhízás jelentősen negatív hatással van a termékenységre, a terhesség káros hatásaira, mint például a terhességi diabetes mellitus (GDM) és a preeclampsia, valamint a születési kimenetelre [3]. Az elhízás veszélyezteti az anya és az utódok egészségét [4], és összefüggésben áll a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) és a szív- és érrendszeri megbetegedések fokozott kockázatával az anya későbbi életében [5]. Becslések szerint a GDM-ben diagnosztizált nők 40,9% -ánál a terhességüktől számított 7 éven belül alakul ki T2DM [6]. A terhesség közötti növekvő súly negatív hatással van a magzat fejlődésére egy következő terhességben [7, 8]. Ez összefügg az elhízással és a hosszú távú túlsúllyal is. Ennek megfelelően a fogamzóképes nők súlykontrollja fontos mind a nők, mind az utódaik számára.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy az összes terhes nő, amelynek testtömeg-indexe (BMI)> 25 kg/m 2,> 50% -a nagyobb súlyt kap a terhesség alatt, mint amennyit az Orvostudományi Intézet (IOM) ajánlott [9]. Az IOM azt javasolja, hogy az alsósúlyú nők terhesség alatt 12,5 és 18 kg között, a normális BMI-vel rendelkező nők 11,5 és 16 kg között, a túlsúlyosak 7 és 11,5 kg között, az elhízottak pedig 5 és 9 között növekedjenek. kg [10]. Az IOM ajánlásait meghaladó terhességi súlygyarapodás (GWG) a szülés utáni súlymegtartással jár [11, 12], ami a következő terhesség során nagyobb kockázatot jelent a nő számára a terhességi cukorbetegség (GDM) kialakulásának [4]. A szülés utáni időszakban a legtöbb nő elveszíti a terhesség alatt megszerzett súlyának egy részét, de sok esetben a nők magasabb BMI-vel rendelkeznek a terhesség előtti BMI-hez képest [7].

Mód

Ez a tanulmány szisztematikus felülvizsgálati módszertant alkalmaz [21]. A cikk a PRISMA nyilatkozaton [22] és a PROSPERO-ban regisztrált protokollon (CRD42018080731) alapul. A szintézis narratív, mivel a tanulmány tervei és mintái változóak.

Adatforrások

Szisztematikus keresést végeztek a PubMed, az Embase, a PsycInfo, a CINAHL, a Web of Science, a Scopus és a Cochrane területén. Az első szerző (PKC) kutatókönyvtáros közreműködésével elkészítette az irodalom keresési stratégiáját és átkutatta az adatbázisokat. Az irodalomkutatásokat 2017 májusától 2018 februárjáig hajtották végre. 2018. február 27-én minden adatbázisban végső keresési frissítést hajtottak végre.

Keresési stratégia

A keresési stratégia célja a teljes szövegben elérhető publikált tanulmányok azonosítása volt. A MeSH kifejezéseket/kulcsszavakat és szabad szöveget tartalmazó, releváns szavakkal, „szülés utáni”, „fogyás”, „telemedicina” és „randomizált kontrollált vizsgálatok” blokk-keresési stratégiát használtak a kifejezésekkel (ÉS/VAGY/NEM). Sem nyelvi, sem időbeli korlátozás nem történt. RCT szűrőket alkalmaztunk a PubMed-ben és az Embase-ben, és az állatkísérleteket kizáró szűrőt alkalmaztuk a PubMed-ben végzett keresés során. A keresési karakterlánc az 1. kiegészítő fájlban található. Minden adatbázishoz módosították. A keresés során azonosított hivatkozásokat közvetlenül a referencia adatbázisba (EndNote), majd később a Covidence-be importálták. További publikációkat kerestek az azonosított cikkek hivatkozási listáján keresztül.

Felvételi/kizárási kritériumok a vizsgálat kiválasztásához

A keresés tisztázására a PICO (populáció, beavatkozás [vagy expozíció], összehasonlítás és kimenetel) keretet használták [23].

Populáció: Szülés utáni, ≥ 18 éves nők, akik részt vesznek a szülés utáni testsúlykontrollon végzett RCT-ben. Kizártuk azokat a vizsgálatokat, amelyek kifejezetten a GDM-ben szenvedő nőkre összpontosítottak.

Beavatkozás: IKT-alapú beavatkozás, amely támogatja a szülés utáni egészséges életmódot folytató nőket a súlykontrollra.

Összehasonlítás: Az intervenciós csoportot összehasonlították egy kontrollcsoporttal, amely szokásos ellátást kapott az adott közösségekben, ahol élnek.

Eredmény: Súlycsökkenés az intervenciós időszak végén.

Csak a szülés utáni nőkről és a fogyásról szóló, szakértők által áttekintett folyóiratok eredeti publikációit vették figyelembe a szisztematikus felülvizsgálatban, amelyek IKT-beavatkozást teszteltek és megfeleltek a PICO keretrendszernek. A terhességre önmagában összpontosító vizsgálatokat nem vették fel. A keresési, kiválasztási és értékelési folyamatot négy lépésben hajtottuk végre az 1. ábrán bemutatott PRISMA folyamatábrával összhangban. 1. A lépések a következők voltak: (i) szisztematikus szakirodalmi keresés, (ii) duplikátumok eltávolítása, (iii) a potenciálisan releváns cikkek azonosítása a cím és az absztrakt alapján, és (iv) teljes szövegű szűrés. Az első szerző könyvtáros közreműködésével elvégezte a keresési karakterláncot az elektronikus kereséshez. A címet és az absztraktot a Covidence-ben szűrtük meg, amely azonosította az ismétlődések listáját, amelyeket az 1. szerző manuálisan ellenőriz. Összesen 575 cikket távolítottak el ismétlés miatt. Az első szerző átvilágította a címeket és az absztraktokat, az első és a második szerző pedig külön olvasta a fennmaradó cikkek teljes szövegét az áttekintésbe való beillesztés vagy kizárás céljából. A bírálók közötti nézeteltéréseket konszenzussal oldották meg.