Elhízás és parodontitis 60-70 éves férfiaknál

Hovatartozás

1 Orális Tudományos Kutatóközpont, Fogorvosi Iskola, Queen's University, Belfast, Egyesült Királyság. [email protected]

Szerzői

Hovatartozás

1 Orális Tudományos Kutatóközpont, Fogorvosi Iskola, Queen's University, Belfast, Egyesült Királyság. [email protected]

Absztrakt

Célkitűzés: A cél az volt, hogy megvizsgálják, van-e összefüggés az elhízás és a parodontitis között egy 60-70 éves nyugat-európai férfiak homogén csoportjában. A tanulmány azt is feltárta, hogy a korai életkorban mért magas testtömeg-index (BMI) előrejelzi-e a későbbi életkorban a rossz parodontális állapotot.

Módszertan: Az Egyesült Királyság férfi populációjának reprezentatív mintáját vizsgálták 2001 és 2003 között, akiket egy kohortos kardiovaszkuláris betegség vizsgálatba vontak be. Összesen 1362, hat vagy több foggal rendelkező férfi töltötte ki a kérdőívet, vett át klinikai parodontológiai vizsgálatot és volt súly és magasság rögzítve. A többváltozós elemzést logisztikai regresszióval végeztük, a lehetséges zavarokhoz igazítva. A modelleket alacsony és magas küszöbértékű periodontitissel, mint függő változókkal, a BMI-t pedig kategorikus prediktor változóval készítettük. Alacsony küszöbű parodontitist azonosítottak, amikor legalább két fognál a rögzítés elvesztése>/= 6 mm volt, és legalább az egyik helyén a zseb>/= 5 mm volt. A magas küszöbű parodontitist akkor azonosították, amikor a helyek>/= 15% -ának>/= 6 mm-es kötődési vesztesége volt, és mély zsebek voltak (>/= 6 mm). A modellezést megismételtük más prediktív változókkal, beleértve a BMI-t 21 éves korban és a súlyváltozást 21 éves kor óta.

Eredmények: A vizsgált férfiak kétszázkilencvennyolcat (21,9%), akiknek a BMI-je> 30 kg/m (2) volt, elhízottaknak sorolták. Az elhízáshoz alacsony küszöbű periodontitis társult, az esélyhányados (OR) = 1,77 (p = 0,004) a zavarókra vonatkozó korrekció után. A BMI 21 éves korában nem jósolta a parodontitist a vizsgált férfiaknál. Azoknak a résztvevőknek, akik felnőttkorukban nagy (> 30%) súlynövekedést tapasztaltak, nagyobb volt a rossz parodontális állapot kockázata; ez azonban enyhült és már nem volt szignifikáns a zavarókkal kapcsolatos kiigazítás után.

Következtetések: Arra a következtetésre jutottak, hogy az elhízás a vizsgált 60-70 éves európai férfiak homogén csoportjában parodontitishez társult. A korai életkorban tapasztalt magas BMI-szint nem jósolta meg a parodontitist a későbbi életkorban a vizsgált férfiaknál.