Elveszett paradicsom: Hogyan lett az alma a tiltott gyümölcs

paradicsom

Balra: Az Elveszett Paradicsom (1667) első kiadásának címlapja. Jobbra: William Blake, A kísértés és Éva bukása, 1808 (Milton elveszett paradicsomának illusztrációja) Wikipédia elrejteni a feliratot

Balra: Az Elveszett Paradicsom (1667) első kiadásának címlapja. Jobbra: William Blake, A kísértés és Éva bukása, 1808 (Milton elveszett paradicsomának illusztrációja)

Ebben a hónapban 350 éve, hogy John Milton öt font összegért eladta kiadójának a Lost Paradise szerzői jogait.

Nagy műve dramatizálja a Biblia legrégebbi történetét, amelynek főszereplőit csak túl jól ismerjük: Istent, Ádámot, Évát, Sátánt beszélő kígyó - és alma formájában.

Természetesen, kivéve, hogy a Genezis soha nem nevezi meg az almát, hanem egyszerűen csak a "gyümölcsre" hivatkozik. A King James Biblia idézetéből:

Az asszony pedig azt mondta a kígyónak: "Megehetjük a kert fáinak gyümölcsét, de a fa gyümölcsébõl, amely a kert közepén van, azt mondta Isten:" Ne egyél, és nem is eszel meg. hozzáérsz, nehogy meghalj. "

A "gyümölcs" egyúttal Milton szó is a vers hangzatos kezdő soraiban:

Mans első engedetlenségéről és a gyümölcsről

Annak a Tiltott Fának, amelynek halandó íze van

Hozta a halált a világba, és minden jajunkat

De több mint 10 000 soros verse során Milton kétszer nevezi meg a gyümölcsöt, kifejezetten almának nevezve. Tehát hogyan lett az alma bűnös gyümölcs, amely halált hozott e világra és minden jajunkra?

A rövid és váratlan válasz: latin szójáték.

A magyarázat érdekében egészen a Kr. U. Negyedik századig kell visszamennünk, amikor Damaszkusz pápa elrendelte vezető írástudósának, Jeromosnak, hogy fordítsa le a héber Bibliát latinra. Jeromos úttörő, 15 éves projektje, amely a kanonikus Vulgátát eredményezte, az egyszerű ember által beszélt latint használta. Mint kiderült, a gonosz és az alma latin szavak ugyanazok: malus.

A héber Bibliában egy általános kifejezést, a peri-t használják a jó és a gonosz tudásának fájáról lógó gyümölcsre - magyarázza Robert Appelbaum, aki az alma bibliai eredetét tárgyalja Aguecheek marhahúsának, Belch csuklásának könyvében, és Egyéb gasztronómiai közbeszólások.

"A Peri abszolút bármilyen gyümölcs lehet" - mondja. "A rabbinikus kommentátorok különféle módon jellemezték füge, gránátalma, szőlő, kajszibarack, citrom vagy akár búza formájában. Egyes kommentátorok a tiltott gyümölcsöt még egyfajta bornak gondolták, amely italt fogyasztott."

Michelangelo freskójának részlete a Vatikán Sixtus-kápolnájában, amely az ember bukását és az Éden kertjéből való kiutasítást ábrázolja Wikipédia elrejteni a feliratot

Michelangelo freskójának részlete a Vatikán Sixtus-kápolnájában, amely az ember bukását és az Édenkertből való kizárást ábrázolja.

Amikor Jerome fordította a "A jó és a rossz tudásának fáját", a malus szó kígyózott. Zseniális, de ellentmondásos teológus, Jerome forró indulata volt ismert, de nyilvánvalóan meglehetősen hűvös humorérzéke is volt.

"Jerome-nak több lehetősége volt" - mondja Appelbaum, a svéd Uppsala Egyetem angol irodalom professzora. "De rátalált a peri malusként való fordításának eszméjére, amelynek latinul két nagyon különböző jelentése van. Melléknévként a malus rosszat vagy rosszat jelent. Főnévként almát jelent, a szó saját értelmében. származik a nagyon közönséges fáról, amelyet ma hivatalosan Malus pumila néven ismernek. Jerome tehát nagyon jó szójátékkal állt elő. "

A sztori ezzel nem ér véget. "A dolgok még bonyolultabbá tétele" - mondja Appelbaum. - a malus szó Jeromos idejében, és még hosszú ideig, minden húsos magvú gyümölcsre utalhatott. A körte egyfajta malus volt. Így volt a füge, a barack, és így tovább. "

Ez megmagyarázza, hogy Michelangelo Sixtus-kápolnájának freskója miért tartalmaz kígyót egy fügefa köré tekerve. Az alma azonban azután kezdett dominálni az őszi műalkotásokban Európában, hogy Albrecht Dürer német művész híres 1504-es metszete az almafa mellett ellentétbe állítva ábrázolta az Első Párt. Sablon lett olyan jövőbeli művészek számára, mint az idősebb Lucas Cranach, akinek fényes Ádám és Éva festményét rubinként izzó almákkal függesztik fel.

Éva adta Ádámnak a tiltott gyümölcsöt, idősebb Lucas Cranach. Wikipédia elrejteni a feliratot

Éva adta Ádámnak a tiltott gyümölcsöt, idősebb Lucas Cranach.

Milton akkor csak a kulturális hagyományokat követte. De híres cambridge-i értelmiségi, aki folyékonyan beszél latinul, görögül és héberül, és a Nemzetközösség idején Oliver Cromwell idegen nyelvek titkáraként dolgozott. Ha valaki tisztában lenne a malus szójátékkal, az ő lenne. És mégis úgy döntött, hogy futtatja vele. Miért?

Appelbaum azt mondja, hogy Milton az „alma” kifejezés használatát félreérthető volt. "Milton idejében a szónak két jelentése volt: vagy mi volt a közös almánk, vagy megint bármilyen húsos magtermő gyümölcs. Milton valószínűleg egy félreérthetően megnevezett tárgyra gondolt, különféle konnotációkkal és jelölésekkel, leginkább, de nem mindegyikük társítja az alma gondolatát egyfajta ártatlansághoz, bár egyfajta mámorhoz is, mivel a kemény alma almabor gyakori angol ital volt. "

Csak a Milton későbbi olvasói mondták Appelbaum, aki az "almát" "almának" gondolta, és nem magot termő gyümölcsre. Számukra a tiltott gyümölcs a malus pumila szinonimájává vált. A sokat olvasott kanonikus műként az Elveszett Paradicsom hatással volt az alma szerepének megerősítésére az őszi történetben.

De függetlenül attól, hogy a tiltott gyümölcs alma, füge, őszibarack, gránátalma vagy valami egészen más volt, érdemes átnézni a kísértés jelenetét az Elveszett Paradicsom 9. könyvében, mindkettő tisztelgésként Milton előtt (aki remekművét vakon, elszegényedve állította össze). és a kutyaházban regicid politikája miatt) és egyszerűen azért, hogy élvezze a nyelv magasztos szépségét. Thomas Jefferson szerette ezt a verset. A szuperételes diétás tanácsokkal az „önsegítés a legjobb segítség” ideál megünneplése és a kígyóolaj-értékesítő jelenléte a Paradise Lost lényegében amerikai történet, bár több mint egy évszázaddal az Egyesült Államok alapítása előtt készült.

A kísértés jelenetét annyira elnyelővé és élvezetessé teszi, hogy bár archaikus angol nyelven íródott, hétköznapi részletek foltozzák meg, amelyek meglepetten megállítják az olvasót.

Vegyük például a kígyó kifogástalanul időzített ízű csábítását. Nem a nap bármely régi szakaszában, hanem ebédidőben zajlik:

- Úgy értem, míg a dél órája felébredt, és felébredt/mohó étvágyat.

Milyen kanos és bájosan emberi részlet. Milton arra épít, hogy hosszan elvarázsolja az alma aromáját, jól tudva, hogy az "ambrosialis illat" üres gyomrot tud cselekedetre ingerelni. A gyümölcs "sós illata" rapszodizálja a kígyót, kellemesebb az érzékszerveknek, mint az anyajuh vagy kecske cumijának illata, amely esténként le nem szívott tejjel esik. A mai Élelmezési Hálózat impresszáriói túlzott dicséretükkel és eszeveszett hasonlataikkal nem tudtak álmodni semmit a különös érzéki összehasonlítás közelében.

Könnyű elképzelni a jelenetet. Eve, kíváncsi, hiteles és pettyes, sóvárogva nézi a csempészett "Ruddie and Gold" gyümölcsöt, míg a szokatlan kígyóolaj-kereskedő biztatja. Eleinte visszahúzódik, és gyanakszik a "túlértékelésre". De hamarosan barlangozni kezd: Hogyan lehet egy olyan gyümölcs, amely ilyen "szemnek megfelelő, ízt hívogat", gonosz? Bizonyára ez az ellenkezője, "tudományos nedvének" kell lennie az isteni tudás forrásának. A kígyónak igazat kell beszélnie.

Így mondva, kiütéses keze gonosz órán

Harmadszorra nyúlt a Gyümölcshöz, megpengette, megette:

Föld megérezte a sebet, és a Természet a helyéről

Minden művének sóhajtozása jajjeleket adott,

Ez minden elveszett.

De Éva érzéketlen az ebédje által okozott kozmikus csalódásra. Megelégedve és ittasan, mintha bor lenne, alacsonyan meghajol "Ó, Szovran, minden fának értékes, drága" elõtt, és "egy szál legszebb gyümölccsel" siet szeretett Ádám elé, hogy õ is ehessen és kereszténységre törekedhessen. Közös étkezésük, amelyet a kiutasítás és a végzet előrevetít, a házassági boldogság mozgó és megrendítő táblája.

Eközben a kígyó, missziója teljesül, a homályba süllyed. A Sátán lelkesen indul az ördögtársak összejövetele felé, ahol azzal dicsekszik, hogy az ember bukását valami olyan nevetséges dolog hajtotta végre, mint az „alma”.

Kivéve, hogy füge, őszibarack vagy körte volt. Egy ókori római csapdába esett - és megszületett az almamítosz.

Nina Martyris szabadúszó újságíró, székhelye Knoxville, Tenn.

Helyesbítés 2017. április 30

A történet egy korábbi változata hibásan írta az Aguecheek marhahúsának, Belch csuklásának és egyéb gasztronómiai közbeszólásoknak a nevét. A neve Robert Appelbaum.