Emésztőrendszeri vérzés

(GI vérzés)

, MD, Hofstra Northwell-Lenox Hill Kórház, New York

3D modellek (0)
Audió (0)
Számológépek (0)
Képek (2)
Laboratóriumi teszt (2)
Oldalsávok (0)
Asztalok (1)
Videók (0)

A vérzés az emésztőrendszer (gasztrointesztinális traktus) bármely pontján előfordulhat, a szájtól a végbélnyílásig. A vért szabad szemmel könnyen láthatja (nyílt), vagy a vér túl kicsi mennyiségben lehet jelen ahhoz, hogy látható legyen (okkult). Az okult vérzést csak a székletminta speciális vegyszerekkel történő tesztelésével lehet kimutatni.

A vér hányásban (hematemesis) látható lehet, ami azt jelzi, hogy a vérzés a felső emésztőrendszerből származik, általában a nyelőcsőből, a gyomorból vagy a vékonybél első részéből. A vér hányásakor élénkvörös lehet, ha a vérzés élénk és folyamatos. Alternatív megoldásként a hánytatott vér kávézacc lehet. Lassult vagy leállt vérzésből származik, és a vér kávézaccnak tűnik, mert a gyomorban lévő sav részben emésztette.

A vér a végbélből is átvihető:

Fekete, kátrányos széklet (melena)

Élénkvörös vérként (haematochezia)

Látszólag normális székletben, ha a vérzés kevesebb, mint néhány teáskanál naponta

Melena valószínűbb, ha a vérzés a nyelőcsőből, a gyomorból vagy a vékonybélből származik. A melena fekete színét az a vér okozza, amelyet több órán keresztül ki vannak téve gyomorsavnak és enzimeknek, valamint olyan baktériumoknak, amelyek általában a vastagbélben helyezkednek el. Melena a vérzés leállítása után több napig folytatódhat.

Haematochezia valószínűbb, ha a vérzés a vastagbélből származik, bár az emésztőrendszer felső részeiből származó nagyon gyors vérzés is okozhatja.

Azok az emberek, akik csak kis mennyiségű vért vesztettek, másként jól érezhetik magukat. A súlyos és hirtelen vérveszteséget azonban gyors pulzus, alacsony vérnyomás és csökkent vizeletáramlás kísérheti. Lehet, hogy az embernek hideg, kagyló keze és lába is van. A súlyos vérzés csökkentheti az agy véráramlását, zavartságot, dezorientációt, álmosságot, sőt rendkívül alacsony vérnyomást (sokkot) okozhat. A lassú, krónikus vérveszteség az alacsony vérkép (vérszegénység) tüneteit és jeleit okozhatja, például gyengeséget, könnyű fáradtságot, sápadtságot (sápadtságot), mellkasi fájdalmat és szédülést. Az ischaemiás szívbetegségben szenvedőknél mellkasi fájdalom (angina) vagy szívroham (miokardiális infarktus) alakulhat ki a szíven keresztüli véráramlás csökkenése miatt.

Okoz

A GI vérzés okait három területre osztják: a felső GI traktusra, az alsó GI traktusra és a vékonybélre (lásd a táblázatot: A gasztrointesztinális vérzés néhány oka és jellemzője).

A leggyakoribb okokat nehéz meghatározni, mert az okok a vérző területtől és az ember életkorától függően változnak.

Általában azonban a leggyakoribb okai felső GI vérzés vannak

Megnagyobbodott vénák a nyelőcsőben (nyelőcső-varikumok)

Könny a hányás után a nyelőcső bélésében (Mallory-Weiss-szindróma)

A leggyakoribb okai alsó GI vérzés vannak

Rendellenes erek (angiodysplasia, arteriovenous malformációk [AVM-k])

Az alsó GI-vérzés egyéb okai: a vastagbél rendellenes erei, a végbélnyílás bőrének hasadása (anális repedés), iszkémiás vastagbélgyulladás és sugárzásból vagy rossz vérellátásból származó vastagbélgyulladás.

Vérzés a vékonybélből ritka, de vérerek rendellenességekből, daganatokból vagy Meckel diverticulumból eredhet.

Bármely okból történő vérzés valószínűbb és potenciálisan súlyosabb azoknál az embereknél, akik krónikus májbetegségben szenvednek (alkoholfogyasztás vagy krónikus hepatitis okozta), akiknek örökletes véralvadási rendellenességei vannak, vagy akik bizonyos gyógyszereket szednek. A májbetegség valószínűbbé teszi a vérzést, mivel a rosszul működő máj kevesebb olyan fehérjét termel, amely elősegíti a véralvadást (véralvadási faktorok). A vérzést okozó vagy súlyosbító gyógyszerek közé tartoznak az antikoagulánsok (például heparin, warfarin, dabigatran, apixaban, rivaroxaban és edoxaban), a vérlemezkék működését befolyásoló gyógyszerek (például aszpirin és bizonyos más nem szteroid gyulladáscsökkentők [NSAID-ok] és a klopidogrel), és azok, amelyek befolyásolják a gyomor savvédő gátját (például NSAID-ok).

Értékelés

A gyomor-bélvérzéshez általában orvosnak kell értékelnie. A következő információk segíthetik az embereket abban, hogy eldöntsék, mikor van szükség orvos értékelésére, és segíthetnek abban, hogy mire számítsanak az értékelés során.

Figyelmeztető jelek

GI vérzésben szenvedőknél bizonyos tünetek és jellemzők aggodalomra adnak okot. Tartalmazzák

Gyors pulzusszám (több mint 100 ütés/perc)

Több mint 1 csésze (250 milliliter) vér átadása

Mikor kell orvoshoz fordulni

GI-vérzéssel küzdő embereknek azonnal orvoshoz kell fordulniuk, kivéve, ha a vérzés egyetlen jele a vécé a WC-papíron a bélmozgás után. Ha az ilyen lelettel rendelkező embereknek nincsenek figyelmeztető jelek, és egyébként jól érzik magukat, akkor egy-két nap késés nem káros.

Amit az orvos csinál

Az orvosok először kérdéseket tesznek fel a személy tüneteivel és kórtörténetével kapcsolatban. Ezután az orvosok fizikai vizsgálatot végeznek. Amit a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat során találnak, gyakran utal a GI-vérzés okára és az elvégzendő vizsgálatokra (lásd táblázat: A gyomor-bélrendszeri vérzés néhány oka és jellemzője).

A történelem középpontjában az áll, hogy pontosan megtudja, honnan származik a vérzés, milyen gyors és mi okozza. Az orvosoknak tudniuk kell, hogy mennyi vér (például néhány teáskanál vagy több vérrög) áramlik át, és milyen gyakran folyik vér. A hematemezisben szenvedő emberektől megkérdezik, hogy a vért átengedték-e az első hányáskor, vagy csak azután, hogy néhányszor hánytak vér nélkül.

Az orvosok rektális vérzést szenvedő emberektől kérdezik, hogy tiszta vért adtak-e át; vajon keveredett-e széklethez, gennyhez vagy nyálkához; vagy vajon a vér egyszerűen bevonta-e a székletet. A véres hasmenést szenvedő embereket a legutóbbi utazásokról vagy más olyan szerek expozíciójának lehetséges formáiról kérdezik, amelyek emésztőrendszeri megbetegedéseket okozhatnak (például ételmérgezés).

Ezután az orvosok a hasi kényelmetlenség, a fogyás, a könnyű vérzés vagy a véraláfutás tüneteiről és az anaemia tüneteiről (például gyengeség, könnyű kimerültség [fáradtság] és szédülés) kérdeznek.

Az orvosoknak tudniuk kell az emésztőrendszer bármely jelenlegi vagy korábbi vérzéséről és a korábbi kolonoszkópia eredményeiről (a teljes vastagbél, a végbél és a végbél vizsgálata rugalmas nézőcső segítségével). Az embereknek meg kell mondaniuk az orvosoknak, hogy gyulladásos bélbetegségben, vérzési hajlamban vagy májbetegségben szenvednek-e, és olyan gyógyszereket használnak-e, amelyek növelik a vérzés valószínűségét (például aszpirin, NSAID-k vagy antikoagulánsok), vagy krónikus májbetegséget (például alkoholt) okozhatnak-e.

A fizikális vizsgálat a személy létfontosságú jeleire (például pulzus, légzési sebesség, vérnyomás és hőmérséklet) és a sokk vagy a keringő vér térfogatának csökkenésére (hipovolémia - gyors pulzus, gyors légzés, sápadtság, izzadás, kevés vizeletképződés és zavartság) és vérszegénység.

Az orvosok kis liláspiros (petechia) és zúzódásszerű (ecchymosis) foltokat is keresnek a bőrön, amelyek a vérzési rendellenességek jelei. Az orvosok a krónikus májbetegségek (például pók angioma, folyadék a hasüregben [ascites] és vörös tenyér) és a portális hipertónia (például megnagyobbodott lép és kitágult hasfali vénák) jeleit is vizsgálják.

Az orvosok végbélvizsgálatot végeznek a széklet színének, a daganatoknak és a repedéseknek a keresésére, valamint a széklet vérellenőrzésére. Az orvosok megvizsgálják a végbélnyílást is aranyér keresése érdekében.

A gasztrointesztinális vérzés néhány oka és jellemzője

Az emésztőrendszer felső része (vér hányása vagy sötétbarna anyag jelzi)

A nyelőcső, a gyomor vagy a vékonybél első részének (duodenum) fekélyei vagy eróziói

Állandó és enyhe vagy közepesen súlyos

Általában közvetlenül a mellcsont alatt helyezkedik el

Felébresztheti a személyt az éjszaka folyamán, és/vagy enni tehet enni

A fájdalommentes fekélyek vérzést is okozhatnak

Felső GI endoszkópia (a nyelőcső, a gyomor és a nyombél vizsgálata egy rugalmas, endoszkópnak nevezett nézőcsővel)

Nyelőcső-varikumok (megnagyobbodott vénák a nyelőcsőben)

Általában nagyon erős vérzés

Gyakran krónikus májbetegségben szenvedőknél, például cirrhosisnál

Néha a krónikus májbetegség jelei, mint például a has duzzanata, a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése (sárgaság)

Felső GI endoszkópia

Mallory-Weiss-könny (hányás okozta könny a nyelőcsőben)

Olyan embereknél, akik egyszer vagy többször hánytak, mielőtt vért hányni kezdtek volna

Néha az alsó mellkas fájdalma hányás közben

Felső GI endoszkópia

Az artériák és a vénák közötti rendellenes kapcsolatok (arteriovenózus rendellenességek) a bélben

Általában nincs más tünet

Felső GI endoszkópia

Az emésztőrendszer alsó része (amelyet a székletben lévő vér adja)

Élénkvörös vér csak WC-papíron, a tálba csöpögve vagy a kialakult széklet felületén

Anoszkópia (a végbél és a végbél vizsgálata rövid, merev csővel) vagy sigmoidoszkópia

Fájdalom a bélmozgások során

Élénkvörös vér csak WC-papíron vagy a kialakult széklet felületén

Az orvos vizsgálata során észlelt repedés

Orvosi vizsgálat

Rendellenes erek (angiodysplasia) a bélben

Fájdalommentes, élénkvörös vér a végbélből (hematochezia)

Általában 60 évesnél idősebb embereknél (a vastagbél vérzésének leggyakoribb oka ebben a korcsoportban)

Kolonoszkópia (a teljes vastagbél, végbél és végbélnyílás vizsgálata endoszkóp segítségével)

A vastagbél gyulladása sugárterápia, fertőzés vagy a vérellátás zavara miatt (mint az ischaemiás colitis esetén)

Véres hasmenés, láz és hasi fájdalom

Székletvizsgálatok fertőző organizmusok keresésére

Néha CT-vizsgálat

Néha fáradtság, gyengeség és/vagy puffadás érzés

Általában középkorú vagy idősebb embereknél

Kolonoszkópia és biopszia (a bélbélésből vett szövetminták vizsgálata)

Gyakran nincs más tünet

Divertikuláris betegség (például divertikulózis)

Néha olyan embereknél, akikről már ismert divertikuláris betegség

Néha CT-vizsgálat vagy CT-angiográfia

Ritkán angiográfia (röntgenfelvétel, miután festéket injektáltak az artériába katéter segítségével)

Véres hasmenés, láz, hasi fájdalom és görcsök

Néha olyan embereknél, akiknek több epizódja volt a végbélből

Kolonoszkópia és biopszia

* Az okokat a leggyakoribbtól a legkevésbé sorrendbe soroljuk.

† A tünetek közé tartoznak a tünetek és az orvosi vizsgálat eredményei. Az említett jellemzők tipikusak, de nem mindig vannak jelen.

CT = számítógépes tomográfia; GI = gyomor-bélrendszer.

Tesztelés

A vizsgálatok szükségessége attól függ, hogy az orvosok mit találnak a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat során, különösen attól, hogy vannak-e figyelmeztető jelek.

A GI vérzésének négy fő vizsgálati megközelítése van:

Vérvizsgálatok és egyéb laboratóriumi vizsgálatok

Felső endoszkópia feltételezett felső GI traktus vérzés esetén

Kolonoszkópia az alsó GI traktus vérzéséhez (kivéve, ha egyértelműen aranyér okozza)

Angiográfia, ha a vérzés gyors vagy súlyos

A személy vérképe segít megmutatni, hogy mennyi vért vesztett el. Az alacsony vérlemezkeszám a vérzés kockázati tényezője. Egyéb vérvizsgálatok közé tartozik a protrombin idő (PT), a részleges thromboplastin idő (PTT) és a máj tesztek, amelyek mind segítik a véralvadási problémák felderítését. Az orvosok gyakran nem végeznek vérvizsgálatot olyan embereknél, akiknél aranyér okozta kisebb vérzés.

Ha az illető vért vagy sötét anyagot hányt (ami részben emésztett vért jelenthet), az orvos néha egy kis, üreges műanyag csövet vezet át az orrán keresztül a gyomorba (nasogastricus cső - lásd az emésztőrendszer intubációját), és kiszívja a gyomortartalom. A véres vagy rózsaszín tartalom a felső GI aktív vérzését jelzi, a sötét vagy a kávéra őrölt anyag pedig azt, hogy a vérzés lassú vagy leállt. Néha nincs jele a vérnek, annak ellenére, hogy a személy nagyon nem rég vérzett. Nazogastricus csőbe helyezhető bárki, aki nem hányt, de nagy mennyiségű vért juttatott a végbélből (ha nem nyilvánvaló aranyérből), mert ez a vér a felső emésztőrendszerben származhat.

Ha a nasogastricus cső aktív vérzés jeleit mutatja, vagy ha a személy tünetei erősen arra utalnak, hogy a vérzés a felső emésztőrendszerből származik, az orvos általában felső endoszkópiát végez. A felső endoszkópia a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél (duodenum) első szegmensének vizuális vizsgálata az endoszkópnak nevezett rugalmas cső segítségével. A felső endoszkópia lehetővé teszi az orvos számára, hogy megnézze a vérző forrást, és gyakran kezelje azt, és gyakran anélkül, hogy nasogastricus csövet vezetnének be.

Az aranyérre jellemző tünetekkel küzdő embereknek csak sigmoidoszkópiára lehet szükségük (a vastagbél alsó részének, a végbélnek és a végbélnek az endoszkóp segítségével történő vizsgálata). Minden más haematocheziában szenvedő embernek kolonoszkópiát kell végeznie (a teljes vastagbél, a végbél és a végbélnyílás vizsgálata endoszkóp segítségével).

Esetenként az endoszkópia (mind a felső, mind az alsó) és a kolonoszkópia nem mutatja a vérzés okát. Még mindig vannak más lehetőségek a vérzés forrásának megkeresésére. Az orvosok elvégezhetik a vékonybél endoszkópiáját (enteroszkópia). Ha a vérzés gyors vagy súlyos, az orvosok néha angiográfiát végeznek. Az angiográfia során az orvosok katéterrel injektálják az artériát egy kontrasztanyaggal, amely látható a röntgensugarakon. Az angiográfia segít az orvosoknak a felső emésztőrendszeri vérzés diagnosztizálásában, és lehetővé teszi számukra bizonyos kezelések elvégzését (például embolizációt és érszűkítő infúziót - lásd A vérzés leállítása). Az orvosok radioaktív markerrel jelzett vörösvérsejteket (radionuklid pásztázás) is beadhatnak az illetőnek. Speciális pásztázó kamera használatával a radioaktív marker néha megmutatja a vérzés hozzávetőleges helyét. Az angiográfia vagy műtét elvégzése előtt az orvosok elvégezhetnek egy CT angiográfiának nevezett tesztet is. Ezen eljárás során egyfajta képalkotást, az úgynevezett számítógépes tomográfiát (CT) és egy röntgensugárzó kontrasztanyagot használnak az erek képeinek előállításához, és néha megmutatják a vérzés helyét.

Az orvosok végezhetnek vékonybél követést, amely a vékonybél részletes röntgensugárzata. Egy másik lehetőség a videokapszula endoszkópiája, amelyben az emberek lenyelnek egy apró kamerát, amely a beleken áthaladva képeket készít. A videokapszula endoszkópiája különösen hasznos a vékonybélben, de nem nagyon hasznos sem a vastagbélben, sem a gyomorban, mert ezeket a szerveket könnyebben láthatja az endoszkópia.

Kezelés

A GI-vérzéssel küzdő emberek kezelésének két célja van: