Agyvelőgyulladás

Az encephalitis az agyat érintő súlyos állapot, amely azonnali kezelést igényel a tartós szövődmények vagy halál kockázatának csökkentése érdekében.

Mi az agyvelőgyulladás?

Az encephalitis az agy aktív szöveteinek fertőzés vagy autoimmun válasz okozta gyulladása. A gyulladás miatt az agy megduzzad, ami fejfájáshoz, nyakmerevséghez, fényérzékenységhez, mentális zavartsághoz és rohamokhoz vezethet.

Az agyvelőgyulladás évente 10–15 embert érint 100 000-en, és csak az elmúlt évtizedben több mint 250 000 beteget diagnosztizáltak az Egyesült Államokban. Az állapot bárkit érinthet, de gyakrabban fordul elő fiatalabb embereknél.

Az encephalitis okai és típusai

Az agyvelőgyulladást fertőzések vagy autoimmun állapotok okozhatják, amikor a test saját immunválaszai megtámadják az agyat. Széles körű teszteléssel is az encephalitis konkrét oka az esetek 30–40% -ában ismeretlen.

Az encephalitis esetei valószínűleg tovább növekednek, mivel egyre több autoimmun okot ismernek fel. A kialakulóban lévő fertőzések, például a Zika, a chikungunya és a Powassan vírusok is hozzájárulhatnak ehhez a tendenciához.

Fertőző encephalitis

A fertőző encephalitist általában vírusfertőzés okozza. A kanyaró, a mumpsz, a rubeola és a bárányhimlő elleni oltások csökkentették e betegségek okozta encephalitis előfordulási gyakoriságát, de más vírusok okozhatnak encephalitist. A vírusos encephalitis leggyakoribb okai az 1. és 2. típusú herpes simplex vírus, a varicella zoster vírus és az enterovírusok, amelyek emésztőrendszeri megbetegedéseket okoznak.

Az encephalitis bizonyos szúnyogok, kullancsok és más rovarok vagy állatok által hordozott vírusokból is származhat, például:

Nyugat-nílusi vírus
Japán encephalitis vírus
La Crosse vírus
St. Louis vírus
Lóvírusok
Powassan vírus
Zika
Chikungunya

Egyéb fertőző mikroorganizmusok, például baktériumok, gombák és paraziták szintén okozhatnak agyvelőgyulladást, bár ritkán.

Autoimmun encephalitis

Autoimmun encephalitis akkor fordul elő, amikor egy személy saját antitestjei vagy immunsejtjei megtámadják az agyat. Az antitestek specifikus fehérjéket vagy receptorokat célozhatnak meg az agyban, amelyek meghatározzák az autoimmun encephalitis típusát:

Anti-NMDA receptor encephalitis esetén az immunrendszer az agy NMDA receptorait célozza meg.
VGKC-komplex antitest encephalitis esetén az immunrendszer a VGKC agyfehérje komplexet célozza meg, amely az LGI-1 és a CASPR2 altípusokat tartalmazza.
GABA-A és GABA-B receptorok is megcélozhatók.

Noha az autoimmun encephalitis okai nem tisztázottak, néha egy daganat (jóindulatú vagy rákos) is kialakulhat. Az autoimmun encephalitis bizonyos típusait, mint például az akut disszeminált encephalomyelitist (ADEM), tipikusan fertőzés váltja ki (poszt-fertőző encephalitis).

Encephalitis tünetei

Az akut encephalitis olyan tünetek megjelenésével jelentkezik, amelyek napoktól hetekig súlyosbodnak. A fertőző encephalitis gyakran influenzaszerű tünetekkel vagy fejfájással kezdődik, és megváltozott mentális állapottá, valamint gondolkodási, emlékezési és gondolkodási problémákká válik. Az autoimmun encephalitis jellemzően a hetek során fejlődik.

Az encephalitis tünetei az érintett agy területétől és autoimmun encephalitis esetén a kapcsolódó antitesttől függően változnak.

Fizikai tünetek

Láz
Rohamok
Fejfájás
Mozgászavarok
Fényérzékenység
Hangérzékenység
Nyakmerevség
Eszméletvesztés

Súlyos esetekben az encephalitis tünetei a következők lehetnek:

A karok és a lábak gyengesége vagy részleges bénulása
Kettős látás
A beszéd vagy a hallás sérülése
Kóma

Kognitív tünetek

Túlzott álmosság
Zavar és dezorientáció
Ingerlékenység
Szorongás
Pszichózis
Hallucinációk
Emlékezet kiesés
Egyéb viselkedési változások
Kognitív zavar

Az encephalitis specifikus típusai miatt jelentkező tünetek

Bizonyos fertőzések vagy autoimmun folyamatok által okozott encephalitis jellegzetes tünetekkel jelentkezhet.

A déjà vu érzése (az az érzés, hogy valaki átél valamit, amit már megtapasztalt) gyakori megállapítás a herpes simplex vírus encephalitis korai szakaszában.
Az NMDA receptorokat érintő autoimmun encephalitis egy típusa influenzaszerű betegséggel kezdődhet. Ez vezethet a szájat és az arcot érintő viselkedési változásokhoz és szokatlan mozgásmintákhoz, kognitív hanyatláshoz és az autonóm idegrendszer károsodott működéséhez.
Az autoimmun encephalitis (LGI1) egy másik típusa rohamokkal vagy az arc vagy a kar egyéb rendellenes mozgásával jár.

Az encephalitis tünetei hasonlóak lehetnek más problémákhoz vagy egészségi állapotokhoz. A diagnózis érdekében mindig forduljon egészségügyi szolgáltatójához.

Encephalitis diagnózis

Lehet, hogy Önnek encefalitist kell értékelnie, ha olyan tünetek kombinációját tapasztalja, mint láz, megváltozott tudatállapot, rohamok vagy a viselkedés vagy a mozgás változásai. Nagyon fontos az encephalitis azonnali azonosítása a halál vagy tartós szövődmények kockázatának csökkentése érdekében.

Az encephalitis diagnosztizálásához egészségügyi szolgáltató teszteket rendelhet, orvosi vizsgálatot végezhet és megbeszélheti kórtörténetét. Az orvos megkérdezheti az oltásait, a közelmúltbeli megfázást és egyéb légzőszervi megbetegedéseket vagy a gyomor-bélrendszeri betegségeket. Tudni akarja, ha nemrég kullancscsípést szenvedett, jártál-e háziállatok vagy más állatok közelében, vagy elutaztál-e bizonyos helyekre.

Az encephalitis tesztjei a következők lehetnek:

Idegképalkotás, például agyi MRI vagy CT vizsgálat
Az ágyéki lyukasztás (gerinccsap) az agy vagy a gerincvelő fertőzés jeleinek ellenőrzésére
Elektroencefalogram (EEG) görcsrohamok vagy az elektromos aktivitás specifikus mintáinak keresésére az agyban
Vérvizsgálatok vagy vizelet- és székletvizsgálatok a fertőzésért felelős szervezetek vagy antitestek azonosítására

A további tesztek a következőket tartalmazhatják:

A köpettenyészet teszteli a tüdőből felköhögtetett anyagot, hogy bizonyos fertőzések jelen vannak-e.
Ritka esetekben az érintett agyszövet biopsziáját lehet elvégezni, hogy lehetővé tegyék a mikroszkóp alatt történő vizsgálatot.
A koponyaűri nyomás monitorozása (ICP) a koponyán belüli nyomást méri az agy duzzadásának figyelemmel kísérésére.

Encephalitis kezelése

Az agyvelőgyulladás túlélésének kulcsa a kiváltó ok korai felismerése és hatékony kezelése. Az együtt dolgozó szakemberekből álló csapat fontos tényező az optimális ellátás szempontjából.

Az encephalitisben szenvedő betegeknél szükség lehet az ICU-ban maradásra, hogy az egészségügyi szolgáltatók figyelemmel kísérhessék görcsrohamokat, agyduzzanatot, légzési elégtelenséget vagy szívritmus-változásokat.

Az encephalitis kezelése a kiváltó októl és a tünetektől függ, és magában foglalhatja:

Vírusellenes gyógyszerek az agyat érintő vírusfertőzések leküzdésére.
Antibiotikumok az encephalitist okozó bakteriális fertőzések kezelésére.
Immunterápia, például szteroidok, intravénás antitestek (IVIg) vagy plazmacsere az autoimmun encephalitis bizonyos típusainak kezelésére.
Gyógyszerek vagy más terápiák a rohamok ellenőrzésére.
Szükség lehet légzőcsőre, vizeletkatéterre vagy etetőcsőre, ha a személy encephalitisa eszméletvesztést okozott.

Azoknál az encephalitisben szenvedő betegeknél, akiknek olyan rohamai vannak, amelyek nem reagálnak jól a rohamok elleni gyógyszerekre, előnyös lehet a ketogén diéta, amely magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú. Hatékonyan csökkentette a rohamokat a gyógyszerekkel szemben rezisztens epilepsziában gyermekeknél és felnőtteknél, valamint olyan autoimmun encephalitisben szenvedő betegeknél, mint az anti-NMDA receptor encephalitis.

A Johns Hopkins Encephalitis Center

A Johns Hopkins Encephalitis Center elkötelezett az encephalitisben szenvedő betegek szakszerű klinikai ellátásának biztosítása iránt. Multidiszciplináris szakembercsoportot hoztunk létre, akik együtt dolgoznak az e veszélyes és fogyatékossággal élő betegek diagnosztizálásának és kezelésének javításán.

Encephalitis prognózis

Az encephalitis nagyon súlyos. Mind az akut stádium, mind az utóhatás elsöprő lehet a betegek és családjaik számára.

Az encephalitis-roham során a gyulladt agyszövet károsodást szenvedhet, amely a betegek között nagyon eltérő. Általánosságban elmondható, hogy az agy nem ugrál vissza olyan gyorsan, mint más testrészek, például a csont, a bőr és az izmok, de van némi képessége a helyreállításra.

Az enkefalitisz enyhe esetei általában rövidek, és teljes gyógyulást eredményeznek. A diagnózis és a kezelés javulása ellenére az encephalitis a betegek körülbelül 10% -ában még mindig halálhoz vezet.

A súlyos encephalitis-esetek túlélői maradhatnak olyan állandó problémákkal, mint a fáradtság, ingerlékenység, a koncentráció csökkenése, görcsrohamok, halláskárosodás, memóriavesztés és vakság.

A helyreállítási folyamat hónapoktól akár évekig is eltarthat. Az intenzív rehabilitáció, a neurológia, a foglalkozási terápia, a beszéd- és nyelvterápia, a táplálkozás és a neuropszichológia szakembereinek bevonásával segíthet a betegeknek a lehető legjobb gyógyulásban.

Megelőzhető-e az agyvelőgyulladás?

Ezek az intézkedések elősegíthetik bizonyos típusú fertőző encephalitis megelőzését:

Tartsa naprakészen az oltásokat, különösen ha olyan területekre utazik, amelyekről ismert, hogy agyvelőgyulladást okozó vírusok vannak.
Használjon megfelelő higiéniát és kézmosást, hogy megakadályozza a vírusok és baktériumok terjedését.
Kerülje a szúnyog és kullancs expozícióját.

Ha valaki bakteriális agyvelőgyulladásban szenved, keresse fel orvosát. Felajánlhat egy antibiotikum-kúrát, hogy megakadályozza a betegség kialakulását.