Endokrin rendellenességek

Ebben a cikkben

Az endokrin rendszer egy olyan mirigyek hálózata, amelyek hormonokat termelnek és szabadítanak fel, amelyek segítenek a test számos fontos funkciójának ellenőrzésében, beleértve a test azon képességét, hogy a kalóriákat energiává változtassa, amely a sejteket és szerveket táplálja. Az endokrin rendszer befolyásolja a szíved dobogását, a csontok és szövetek növekedését, még a csecsemőképességet is. Létfontosságú szerepet játszik abban, hogy cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, növekedési rendellenességek, szexuális diszfunkció és sok más hormonokkal kapcsolatos rendellenesség alakul-e ki Önben.

Az endokrin rendszer mirigyei

Az endokrin rendszer minden mirigye specifikus hormonokat bocsát ki a véráramba. Ezek a hormonok a véreden keresztül más sejtekbe jutnak, és segítenek kontrollálni vagy koordinálni számos testfolyamatot.

Az endokrin mirigyek a következők:

Mellékvese: Két mirigy, amely a vese tetején ül, és felszabadítja a kortizol hormont.
Hypothalamus: Az alsó középső agy egy része, amely megmondja az agyalapi mirigynek, hogy mikor szabadítsák fel a hormonokat.
Petefészek: A női nemi szervek, amelyek felszabadítják a petesejteket és nemi hormonokat termelnek.
Szigetsejtek a hasnyálmirigyben: A hasnyálmirigy sejtjei szabályozzák az inzulin és a glükagon hormon felszabadulását.
Mellékpajzsmirigy: A nyak négy apró mirigye, amelyek szerepet játszanak a csontok fejlődésében.
Tobozmirigy: Az agy közepe közelében található mirigy, amely alvási szokásokhoz köthető.
Agyalapi mirigy: Az agy tövében található mirigy az orrmelléküregek mögött. Gyakran "mester mirigynek" hívják, mert sok más mirigyet, különösen a pajzsmirigyet befolyásol. Az agyalapi mirigy problémái befolyásolhatják a csont növekedését, a nő menstruációs ciklusait és az anyatej felszabadulását.
Herék: A hím nemi mirigyek, amelyek spermát és nemi hormonokat termelnek.
Csecsemõmirigy: A mellkas felsõ mirigye, amely az élet korai szakaszában elõsegíti a test immunrendszerének fejlesztését.
Pajzsmirigy: Pillangó alakú mirigy a nyak elején, amely szabályozza az anyagcserét.

Még a legkisebb csuklás is, amely egy vagy több ilyen mirigy működésével jár, elvetheti a hormonok finom egyensúlyát a szervezetben, és endokrin rendellenességhez vagy endokrin betegséghez vezethet.

Az endokrin rendellenességek okai

Az endokrin rendellenességeket általában két kategóriába sorolják:

Endokrin betegség, amely akkor következik be, amikor egy mirigy túl sok vagy túl kevés endokrin hormont termel, amelyet hormon egyensúlyhiánynak neveznek.
Endokrin betegség az endokrin rendszer elváltozásainak (például csomók vagy daganatok) kialakulása miatt, amelyek befolyásolhatják vagy nem befolyásolhatják a hormonszintet.

Folytatás

Az endokrin visszacsatolási rendszere segít szabályozni a hormonok egyensúlyát a véráramban. Ha testében túl sok vagy kevés egy bizonyos hormon van, a visszacsatolási rendszer jelzi a megfelelő mirigyet vagy mirigyeket a probléma kijavítására. Hormon egyensúlyhiány léphet fel, ha ennek a visszacsatolási rendszernek problémája van a megfelelő hormonszint fenntartásával a véráramban, vagy ha a szervezete nem távolítja el őket megfelelően a véráramból.

Az endokrin hormon emelkedett vagy csökkent szintjét a következők okozhatják:

Probléma az endokrin visszacsatolási rendszerrel
Betegség
Ha egy mirigy nem képes egy másik mirigyet hormonok felszabadítására ösztönözni (például a hipotalamusz problémája megzavarhatja az agyalapi mirigy hormontermelését)
Genetikai rendellenesség, például többszörös endokrin neoplazia (MEN) vagy veleszületett hypothyreosis
Fertőzés
Belső elválasztású mirigy sérülése
Endokrin mirigy daganata

A legtöbb endokrin daganat és csomópont (csomó) nem rákos. Általában nem terjednek a test más részeire. A mirigy daganata vagy csomója azonban zavarhatja a mirigy hormontermelését.

Az endokrin rendellenességek típusai

Az endokrin rendellenességeknek sokféle típusa van. A cukorbetegség a leggyakoribb endokrin rendellenesség, amelyet az Egyesült Államokban diagnosztizálnak.

Egyéb endokrin rendellenességek a következők:

Mellékvese-elégtelenség. A mellékvesében túl kevés a kortizol hormon és néha az aldoszteron felszabadulása. A tünetek közé tartozik a fáradtság, a gyomorpanaszok, a kiszáradás és a bőrelváltozások. Az Addison-kór egyfajta mellékvese-elégtelenség.

Cushing-kór. Az agyalapi mirigy hormon túltermelése a mellékvese túlműködéséhez vezet. Hasonló állapot, az úgynevezett Cushing-szindróma fordulhat elő olyan embereknél, különösen gyermekeknél, akik nagy dózisú kortikoszteroid gyógyszereket szednek.

Gigantizmus (akromegália) és egyéb növekedési hormon problémák. Ha az agyalapi mirigy túl sok növekedési hormont termel, akkor a gyermek csontjai és testrészei rendellenesen gyorsan növekedhetnek. Ha a növekedési hormon szintje túl alacsony, a gyermek leállíthatja a magasság növekedését.

Pajzsmirigy túlműködés. A pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel, ami súlyvesztéshez, gyors pulzusszámhoz, izzadáshoz és idegességhez vezet. A pajzsmirigy túlműködésének leggyakoribb oka a Grave-kórnak nevezett autoimmun rendellenesség.

Folytatás

Pajzsmirigy alulműködés. A pajzsmirigy nem termel elegendő pajzsmirigyhormont, ami fáradtsághoz, székrekedéshez, száraz bőrhöz és depresszióhoz vezet. Az alulműködő mirigy lassított fejlődést okozhat a gyermekeknél. A hypothyreosis egyes típusai születéskor vannak jelen.

Hipopituitarizmus. Az agyalapi mirigy alig vagy egyáltalán nem szabadít fel hormonokat. Számos különféle betegség okozhatja. Az ilyen betegségben szenvedő nők leállíthatják a menstruációjukat.

Multiplex endokrin neoplázia I és II (MEN I és MEN II). Ezeket a ritka, genetikai állapotokat a családok adják át. A mellékpajzsmirigy, a mellékvese és a pajzsmirigy daganatait okozzák, ami a hormonok túltermeléséhez vezet.

Policisztás petefészek szindróma (PCOS). Az androgének túltermelése akadályozza a petesejtek fejlődését és a női petefészkekből történő felszabadulását. A PCOS a meddőség egyik fő oka.

Koraszülött pubertás. Rendellenesen korai pubertás, amely akkor következik be, amikor a mirigyek azt mondják a testnek, hogy az életben túl korán engedje szabadon a nemi hormonokat.

Endokrin rendellenességek vizsgálata

Ha endokrin rendellenessége van, orvosa az endokrinológusnak nevezett szakemberhez utalhat. Az endokrinológust speciálisan képezték az endokrin rendszer problémáira.

Az endokrin rendellenesség tünetei nagymértékben változnak, és az érintett mirigytől függenek. Az endokrin betegségben szenvedők többsége azonban fáradtságra és gyengeségre panaszkodik.

A hormonszint ellenőrzésére szolgáló vér- és vizeletvizsgálatok segíthetnek orvosainak abban, hogy megállapítsák, van-e endokrin rendellenességük. Képalkotó tesztek végezhetők a csomó vagy a daganat felkutatásában vagy pontos meghatározásában.

Az endokrin rendellenességek kezelése bonyolult lehet, mivel az egyik hormonszint változása eldobhatja a másikat. Orvosa vagy szakorvosa rutinszerű vérvizsgálatot rendelhet el, hogy ellenőrizze a problémákat, vagy annak megállapítására, hogy a gyógyszeres kezelést vagy a kezelési tervet ki kell-e igazítani.