Eredmények innen Ad hoc és rutinszerűen gyűjtött adatok meddőséggel vagy terhességgel összefüggő betegségben szenvedő cöliákia nők körében: Olaszország, 2001–2011

1 Foggia Egyetem Orvostudományi és Sebészeti Tanszék, 71121 Foggia, Olaszország

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A lisztérzékenység (CD) egy multifaktoriális krónikus autoimmun szisztémás betegség, amelyet a gluténfogyasztás vált ki genetikailag hajlamos személyeknél [1].

Világszerte a CD elterjedtsége az általános populációban körülbelül 1%; nő: férfi arány 2: 1 [2–6]. Európában a CD prevalenciája Németországban 0,5% és Finnországban 2,4% között mozog [7]. Olaszországban a CD prevalenciája 0,55% és 1% között van [8].

Leggyakrabban a CD gyomor-bélrendszeri tünetekkel jár; mindazonáltal az emésztőrendszeren kívüli tünetekkel és a reproduktív rendellenességekkel küzdő nőknél is társulhat [9, 10]. A CD-t összefüggésbe hozták visszatérő spontán abortusszal [10–20], intrauterin növekedési korlátozással, koraszüléssel és alacsony születési súlygal [11–14, 16–27], meddőséggel, késleltetett menarche-val, korai menopauzával és halva születéssel [11, 28– 32.] A többszörös abortusz kockázata 8–9-szer nagyobb a kezeletlen CD-ben szenvedő nőknél, mint a kezelt betegek körében [15]. A CD olyan nőgyógyászati rendellenességekkel is társult, mint az amenorrhoea [10, 23, 31, 33]. Lehet, hogy ezek az egyedüli jellemzők, és a CD atipikus klinikai formáinak számítanak [11, 13–15, 34].

Számos tanulmány szerint a diagnosztizálatlan CD magasabb prevalenciája van meddőségben szenvedő betegeknél [10, 12, 35–40]. Európában a meddő nők körében a CD előfordulása 4% és 8% között változik [15, 30, 35, 36, 41–43].

Leírtuk a reproduktív rendellenességek típusát és gyakoriságát a két olasz régióból toborzott nők körében végzett mintában, és értékeltük a termékenységgel kapcsolatos problémák kórházi felvételeinek gyakoriságát Apuliában élő.

2. Módszerek

2.1. Felmérések két különböző olasz régióban

Kényelmes mintát vettünk fel, amelyet szakorvos diagnosztizált, 15–49 év közötti szakemberek, és akik Apuliában vagy Basilicatában (Olaszország két déli szomszédos régiójában) élnek, és a népesség hasonló megoszlását mutatják életkor és nem szerint. Tárgyakat toboroztak azok között a nők körében, akik részt vettek az olasz Celiaciás Szövetség (AIC) konferenciáján, amelyet 2008 áprilisában tartottak, és azok között a nők között, akik beléptek a gluténmentes termékeket árusító üzletbe 2008 májusában Apuliában, illetve Basilicatában.

Megalapozott beleegyezést kaptunk a vizsgálatban való részvételre, és szabványosított kérdőívet adtunk ki, amelynek célja a menstruációs ciklus rendellenességeinek (a fő eredményként) előzményeinek, a terhesség alatti problémák előzményeinek és a meddőség előzményeinek vizsgálata volt. Az adatokat a hatályos adatvédelmi törvénynek megfelelően névtelenítették [44].

Az ANOVA tesztet normál eloszlású folyamatos változókra (terhességi hét, születési súly és szoptatás időtartama) használtuk, független változóként a gluténmentes étrendet (GFD) a terhesség alatt, illetve a szoptatás alatt; alternatívaként a nem paraméteres Kruskal-Wallis tesztet használtuk. A változók eloszlásának értékeléséhez Bartlett tesztjét használtuk. A feltárt változók közötti lehetséges asszociációkat kettős bejegyzésű vészhelyzeti táblázatok meghatározásával és az esélyhányados (OR) kiszámításával 95% -os CI-vel számítottuk. Az adatokat a Stata v.12 szoftver segítségével elemeztük.

2.2. A rendelkezésre álló nyilvántartásokból származó népességelemzés

A rendelkezésre álló nyilvántartásokból származó populációelemzés algoritmusa. Puglia, 2001–2011.

Összehasonlítottuk a kórházi kezelés arányát a terhességgel összefüggő rendellenességeknél (1. táblázat) a lisztérzékeny nők és a 2001 és 2011 között Apuliában élő többi nő között a legalább egy terhességben szenvedő nők (celiakia és nem celiakia, ill. .) Ezenkívül összehasonlítottuk az inklúziós kórházi kezelés arányát a cöliákiában szenvedő nőknél, az általános populációban azonos arányban az összes cöliákiai nő számával szemben, az 1. ábra szerint, és a Puguliában lakó nők teljes számával,.

A változók közötti potenciális asszociációk értékeléséhez a feltárt kettős bejutási kontingenciatáblákat (2 × 2) határoztuk meg, és a chi-négyzet (× 2) értékét figyelembe véve P értékek

): az antigliadin antitestek (AGA) szérumszintjét 59,3% -ban mértük (

), antiendomiális antitestek (AEA) 57,1% -ában (

) és antitranszglutamináz (tTG IgA) 37,4% -ban (

). A vékonybél biopsziáját a megkérdezett celiakia nők 47,2% -ánál () végezték el. A legtöbb nő (

, 71,4%) a gyomor-bélrendszeri tünetekről számolt be a CD tüneteként. 56 esetben (61,5%) duzzadt gyomor jelentkezett tünetként (2. táblázat).

A cöliákia nők szinte mindegyike (

, Átlagosan 8,1 ± 7,6 évig (95% CI: 6,5–9,7 év) volt GFD-n. A medián életkor medián kora 13 ± 1,5 év volt. A legtöbb cöliákás nő (61,5%) legalább egy menstruációs ciklus rendellenességéről számolt be korábban (3. táblázat).

A menstruációs ciklusban szenvedő cöliákia nők közül az esetek 69,6% -ában () a nőgyógyászati tünetek megjelenése után diagnosztizálták a CD-t; 58,9% -ban () a CD jelei és tünetei előtt vagy egyidejűleg; 66% (

) nők nem voltak GFD-ben, amikor a tünetek jelentkeztek.

Az interjú idején a cöliákia nők 55,3% -a () számolt be menstruációs ciklus rendellenességekről; közülük 67,7% és 32,3% számolt be arról, hogy ritkán szenvednek, illetve gyakran.

A megkérdezett nők 52,2% -ának () egy vagy több terhessége volt. Összességében a résztvevők összesen 99 terhességről számoltak be (a terhességek átlagos száma 2,1 ± 0,9); közülük 80 teljes terhességet és 19 vetélést jelentett (hat nő egyenként 1, két kettő két, három pedig három-három vetélésről számolt be). Összességében a cöliákia nők 70,2% -ának () jelentett problémát terhesség alatt.

A terhességek 44,4% -ában () a nők vérzésről számoltak be a terhesség korai szakaszában, 31,3% -ban () súlyos vérszegénységben, 13,1% -ban () terhességi magas vérnyomásban és placenta megszakadásban, 5% -ban () méh hyperkinesiában és 4% -ban () hiányban. a méhen belüli növekedés.

Az egy vagy több terhességet jelentő nők 74,5% -ában () és 21,3% -ában () a terhesség után, illetve azt megelőzően állapították meg a CD diagnózisát. Két nő nem válaszolt a kérdésre. Sőt, 31,9% () azt jelentette, hogy a CD-nek tulajdonítható jelek és tünetek a terhesség után jelentkeztek, 29,8% () előtt és 25,5% () egyszerre. Hat nő esetében a CD jelei vagy tünetei és a terhesség közötti időbeli szekvenciáról nem számoltak be.

A terhességi rendellenességek gyakoribbak voltak azoknál az anyáknál, akik nem szenvednek GFD-ben (OR: 0,34; 95% CI: 0,14–0,85;

Bár a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns, a terhesség időtartama rövidebb volt azoknál, akik nem voltak GFD-n, mint azoknál, akik diétát követtek (37,2 ± 3,2 versus 38 ± 2,3 hét; F: 1.0058,).

A cöliákia nőkből született gyermekek átlagos születési súlya 2782,2 ± 609,5 gramm volt. Ismételten, bár a különbség nem volt szignifikáns, a születéskor a testsúly alacsonyabb volt olyan gyermekeknél, akik olyan anyáktól születtek, akik nem szenvedtek GFD-t, mint azoknál, akik diétáztak (2732,5 ± 609 szemben 2882,9 ± 629 gramm; F: 0,99148,).

A szoptatás időtartama hasonló volt azoknál a cöliákia nőknél, akik a szoptatás alatt GFD-n voltak, és azoknál, akik nem ezen a diétán voltak (165,6 ± 99,7 versus 163,3 ± 103,6 nap; F: 0,00559,).

Tizenegy (12,1%) cöliákia-nő sikertelenül próbálkozott a gyermekvállalással.

3.2. Jelenleg összegyűjtött adatok

Apuliában 11 590 CD-ről (fő- vagy másodlagos diagnózis) kapcsolatos kórházi mentesítési nyilvántartást jelentettek 2001 és 2011 között; közülük 7882 (68%) nő volt. A felhasználók ingyenes mentességi nyilvántartásából 6765 személyt vontunk ki CD-mentességgel; közülük 4776 (70,6%) nő volt.

A két adatbázisból kapott eredmények összeadásával összesen 6 530 olyan rekordot azonosítottak CD-n szenvedő nőkről, akik kórházi mentesítéssel, CD-mentességgel vagy mindkettővel mentesek. Közülük olyan nőket választottunk ki, akik 15–49 évesek voltak, és 4070 fogamzóképes nőt vettünk fel, akiknek fő- vagy másodlagos kórházi kórházi diagnózisuk volt, és mentességet kaptak a CD-ről. Ezt követően ezt a listát egyeztettük a kórházi mentési nyilvántartás rendelkezésre álló adataival (2001–2011).

A 4070 cöliákia nő közül 51-et (1,2%) bocsátottak ki a kórházból a sterilitás fő vagy másodlagos diagnózisával, 20-an (0,5%) számoltak be in vitro megtermékenyítésről (IVF).

Összességében 27,3% (n = 1113) celiakia-nő legalább egy terhességről számolt be, és 1697 terhességet regisztráltak (átlagosan 1,5 ± 0,7 terhesség egy celiacián, szemben az általános populáció 1,75 ± 10,2 terhességével).

2001 és 2011 között a cöliákia nők körében magasabb volt a kórházi ápolás aránya, mint a fogamzóképes korú rezidens nőknél a korai terhesség vérzése, az intrauterin növekedés hiánya és a vérszegénység miatt, és hasonló eredményeket találtunk a spontán abortusz, a terhességi magas vérnyomás és a placenta megszakadása tekintetében is. Továbbá, a termékenységi rendellenességek miatt kórházba került nők aránya szintén magasabb volt a cöliákia nőknél, mint a fogamzóképes korú rezidens nőknél (1,2% szemben 0,2%) (5. táblázat).

4. Megbeszélés

A felmérésben részt vevő nők alacsony részében a diagnózist a tTG IgA alkalmazásával állapították meg, míg az AGA antitesttel tesztelt nők aránya magasabb volt. A felmérések idején azonban a tTG IgA mérését még nem ajánlották az irányelvekben, mint első választási tesztet a CD gyanújával küzdő betegek számára [47, 48].

A legtöbb tanulmánynak megfelelően a vizsgálatunkban résztvevő nők a gyomor-bélrendszeri panaszokról számoltak be a CD megjelenésekor [10, 42]. Részletesen, a termékenységi problémákat jelentő felmérésekben részt vevő nők prevalenciája magasabb volt, mint más vizsgálatokban (12,1%, szemben 4–8%) [15, 30, 35, 36, 41–43], míg alacsonyabb volt a jelenleg összegyűjtött adatok elemzése (1,2%), valószínűleg azért, mert a meddőséget szakember képes kezelni, és nem igényelhet kórházi kezelést. Ezenkívül a terhesség alatti problémák aránya magasabb volt a felmérésekre felvett nők körében, mint a jelenleg összegyűjtött adatok elemzésében. A terhességek átlagos száma alacsonyabb volt a jelenleg gyűjtött adatelemzésben, mint a felmérésekben (1,5 vs. 2,1).

Számos tanulmány kimutatta a CD, a meddőség és a terhesség rendellenességei közötti összefüggést [10–27, 35–40]. Eredményeink azt mutatják, hogy a terhesség időtartama rövidebb volt azoknál a nőknél, akik nem kaptak GDF-et, mint azoknál, akiknél volt, és hogy az újszülött születési súlya alacsonyabb volt azoktól a gyermekektől, akik nem szenvedtek GFD-ben, bár nem tudtunk kiemelni jelentős különbséget. Egy másik tanulmány, amelyet Észak-Olaszországban végeztek nők nagy mintáján (

), akik koraszülötteket és/vagy terhességi korban (SGA) kicsi gyermekeket szültek, következetes bizonyítékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy az SGA csecsemők anyáiban a diagnosztizálatlan CD prevalenciája magasabb, mint az általános populációban [27]. A cöliákia és a Pugulában lakó, fogamzóképes nők összehasonlításakor a terhesség korai szakaszában a vérzések száma, a méhen belüli növekedés hiánya, vérszegénység és meddőség magasabb volt a cöliákia nők körében. A CD alul diagnosztizált fényében (ezért a cöliákia nők számát alábecsülik) a különbség még nagyobb lehet a két csoportban. A spontán abortuszok, a terhességi hipertóniák és a placenta megszakadások száma azonban hasonló volt a két csoportban. Ez a különbség oka lehet a kezeletlen CD-ben előforduló felszívódási zavarok okozta táplálkozási hiányosságok [49].

Eredményeink, összhangban a többi publikált eredménnyel, azt sugallják, hogy a klinikusok fontolóra vehetik a CD tesztelését a differenciáldiagnózis részeként, terhességi rendellenességekkel vagy meddőséggel küzdő nőknél [6, 10, 12, 23, 27]. További vizsgálatokat kell azonban végezni e határozat egészség-gazdasági vonatkozásainak támogatása érdekében.

Etikai jóváhagyás

A tanulmányt a Puglia (Olaszország) Epidemiológiai Megfigyelő Intézet intézményi felülvizsgálati testülete hagyta jóvá, és azt a helyes klinikai gyakorlatra vonatkozó iránymutatásnak és a Helsinki Nyilatkozatban szereplő etikai elveknek megfelelően végezték el. A vizsgálat célját elmagyarázták a résztvevőknek, és megalapozott beleegyezésüket adták. Nem ösztönözték a részvétel ösztönzését.

Érdekkonfliktus

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.