Étrend-kiegészítők használata az amerikai nőknél: Kihívások a használati minták, motívumok és költségek felmérésében

Marian L. Neuhouser, Étrend-kiegészítők használata az amerikai nők körében: Kihívások a használati minták, motívumok és költségek értékelésében, The Journal of Nutrition, 133. évfolyam, 6. szám, 2003. június, 1992S – 1996S. Oldal, https://doi.org/ 10.1093/jn/1992.6.13

Absztrakt

A közjog (103–417), az étrend-kiegészítőkről és az egészségnevelésről szóló törvény 1994-es passzusa exponenciális növekedést eredményezett a vény nélkül kapható étrend-kiegészítők számában és változatosságában. Az amerikai lakosok véletlenszerű mintáin végzett felmérések azt mutatták, hogy az összes amerikai nő körülbelül fele rendszeresen használja az étrend-kiegészítőket, de a hosszú távú és elterjedt kiegészítők használatának kockázatairól és előnyeiről nagyon keveset lehet tudni. A kiegészítők használatának egészségügyi hatásainak pontos értékeléséhez fontos, hogy jellemezzük a kiegészítők használatának szokásait, motivációit és költségeit. Ez azonban jelentős kihívást jelent, mivel a pontos kiegészítő adatokat nehéz összegyűjteni, nincsenek konzisztens és megbízható információkkal rendelkező termékadatbázisok, és a jelenleg használt felmérési eszközök vagy interjúprotokollok nem rögzíthetik a termék kiválasztásával kapcsolatos információkat a konkrét egészségi állapotokról, a használat motivációiról, vagy zseb nélküli kiadások. A jövőbeni kutatásnak hasznot húzna a kormányzati tudósok, tudományos tudósok és az ipar közötti együttműködési erőfeszítések az étrend-kiegészítő adatgyűjtési módszerek fejlesztése és az elemzéshez szükséges megfelelő eszközök kifejlesztése érdekében.

Nagyon kevés ismeretes a kiegészítők hosszú távú és széles körű használatának kockázatairól és előnyeiről. Az amerikai nők ezen egészségügyi viselkedésének következményeinek vizsgálatát fontos kutatási területként azonosították (10). Ebből a célból egy fontos feladat az étrend-kiegészítők amerikai nőknél történő jelenlegi mintázatának vizsgálata. A jelentés célja leírni a felnőtt amerikai nők által alkalmazott kiegészítők típusait, a kiegészítések kihasználásával kapcsolatos demográfiai jellemzőket, a használat motivációit és a gazdasági hatásokat. Az ebben a témában és az ebben a számban található egyéb jelentésekben szereplő információkat felhasználják az étrend-kiegészítők felnőtt amerikai nők számára történő célzott kutatási menetrendjének kidolgozására.

A kiegészítők felhasználásával kapcsolatos adatok gyűjtésével kapcsolatos módszertani kérdések

Az étrend-kiegészítők amerikai nők megfelelő jellemzéséhez az adatok körültekintő gyűjtése és jelentése szükséges. Ezeknek az adatoknak az összegyűjtése drága és munkaigényes, és az összetevőkre vonatkozó következetes és megbízható információkat tartalmazó nagy termékadatbázis hiánya összetetté teszi az adatok kódolását és elemzését. Ezek a módszertani korlátok korlátozzák az étrend-kiegészítők amerikai nőknél alkalmazott szokásaival kapcsolatos eredmények érvényességét.

Az étrend-kiegészítők meghatározása

Sok kiegészítés akár 20 vagy több mikroelem, növényi kivonat és egyéb biológiai anyag összetett keveréke, és a kutatók között nincs egyetértés az ilyen típusú termékek kódolásával kapcsolatban. Mivel a nonvitamin és nem ásványi anyag-kiegészítők száma és típusa valószínűleg növekedni fog az elkövetkező néhány évben, a jelenlegi DSHEA-meghatározás kiterjesztése e termékek osztályozására is segíthet a kutatóknak ezen adatok egységes gyűjtésében és kódolásában.

Az expozíció értékelése: a kiegészítések használatának gyakorisága és időtartama

A kiegészítők használatának gyakoriságára, időtartamára és adagolására vonatkozó információk lehetővé tehetik a kutatók számára, hogy hosszú távon megbecsüljék az expozíciót, ami sok étrenddel összefüggő krónikus betegség szempontjából érdekes. A bevitel számszerűsítése lehetővé teheti az összes elfogyasztott mikroelem becslését, ha az adagolási információkat más étrendi értékelési intézkedésekkel együtt alkalmazzák. Ezt a részletességi szintet azonban csak nemrégiben építették be a kutatási protokollokba. Az 1980-as évektől az 1990-es évek elejéig a táplálkozással kapcsolatos célokat szolgáló megfigyelési és beavatkozási tanulmányok csak az ásványi anyagokkal és néhány általánosan alkalmazott egyszeres tápanyag-kiegészítõvel (pl. A-, C-, E-vitamin, vas, kalcium) kapcsolatos multivitaminokról vagy multivitaminokról gyűjtöttek információkat ( 13–15). Önállóan kitöltött kérdőívek vagy személyes interjúk kérdezték az étrend-kiegészítők használatát egyszerű kérdésként, igen/nem válaszolási lehetőségekkel (13–15). Ezek a korai tanulmányok információkat szolgáltattak a kiegészítők használatának elterjedtségéről, de nem voltak adatok a használati szokásokról vagy a lehetséges dózis-válasz hatásokról, ami korlátozza az etiológiai következtetések levonásának képességét (16).

Az étrend-kiegészítő adatok gyűjtésével kapcsolatban további módszertani kérdések is felmerülnek. Először is, a protokollok, amelyek csak a kiegészítés márkanevét rögzítik, tévesen osztályozhatják a vizsgálat résztvevőihez rendelt tápanyagok adagjait; ugyanazon termék ugyanazon gyártó általi kiszerelései az idő múlásával megváltoznak, így csak a márkanév rögzítése nem biztosítja a termék egységes tartalmát. Másodszor, a tartalomról és az adagról nem lehet információt szerezni a legtöbb növényről, mert a gyógynövényekre és más kiegészítőkre vonatkozóan nincsenek termékleírási előírások (9, 10). Például az echinacea címkével ellátott termék esetében a gyártónak nem kell feltüntetnie, hogy a termék virágból, levélből, szárból vagy gyökérből származik-e, amelyek mindegyikének különböző bioaktív vagy marker vegyülete van (24). Harmadszor, sok gyógynövény (pl. Echinacea) és egyedi kiegészítők (pl. C-vitamin) használata ingadozik a menstruációs ciklus tünetei, olyan betegségek, mint a megfázás és az influenza, vagy az általános stressz szintje szerint. Azok a kérdőívek vagy interjúprotokollok, amelyek csak a használat gyakoriságáról érdeklődnek az elmúlt hónapban vagy évben, de nem az elmúlt héten, nem feltétlenül rögzítik ezt a szórványos felhasználást.

Noha az alkalmi alkalmazás valószínűleg nem fontos a krónikus betegség kockázatának felmérése szempontjából, vannak olyan kritikus időszakok a nők életében, amikor egy tápanyagnak vagy anyagnak való heveny expozíció fontos előnyös vagy káros következményekkel járhat. Például a terhességi lázvirágnak való kitettség a spontán vetélés megnövekedett kockázatával jár, és a fekete és a kék cohosh stimulálhatja a méhösszehúzódásokat, amelyek károsak lehetnek a terhesség korai vagy közepes szakaszában (25, 26). A folsavnak való kitettség hiánya az embrionális fejlődés szűk, de kritikus periódusában (26–28 napos terhesség) idegcsőhibát eredményezhet (27), míg a terhesség korai szakaszában a túlzott A-vitamin teratogén (28).

Több tízezer terméket értékesítenek az Egyesült Államokban, mindegyik mikrotápanyagok, növényi összetevők és egyéb összetevők eltérő kombinációjával. Az ilyen adatok elemzésbe foglalására használható adatbázis létrehozását és kezelését egy nagy étrendi beavatkozási tanulmányban használják (23), de a legtöbb tanulmánynak sem erőforrásai, sem adatbázis-szakértelme nincs ilyen törekvéshez. Egy olyan nemzeti adatbázis létrehozására tett erőfeszítések, amely ezen a területen minden kutató számára elérhető lehet, nagy haszonnal járhatnak a tudományos közösség számára.

A kiegészítők használatának mintái

A módszertan fent említett korlátai ellenére számos tanulmány hasznos információkat szolgáltatott a kiegészítők felhasználói demográfiai és életmódbeli jellemzőiről. Ezek a tanulmányok következetesen azt mutatják, hogy a kiegészítőket használó nők általában kaukázusi, jól képzettek, a nyugati parton élnek és jövedelmük meghaladja az Egyesült Államok átlagjövedelmét (1-3, 29, 30). Azokkal a nőkkel összehasonlítva, akik nem használnak étrend-kiegészítőket, az étrend-kiegészítők használói nagyobb valószínűséggel alacsonyabb testtömeg-indexűek, nemdohányzók, rendszeresen sportolnak, több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, és betartják a rákszűrés ajánlásait (1–3, 29, 30). Különösen fontos volt annak felismerése, hogy ezek a demográfiai és életmódbeli jellemzők szorosan összefüggenek a kiegészítők használatával, a betegség végpontjaival végzett vizsgálatokban, amikor az elemzés során zavaróként modellezik őket (31). A kiegészítő minták jellemzésének további hasznos paradigmája a három fő kategória egyikében való felhasználás: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés és betegségkezelés.

Egészségmegőrzésre használt kiegészítők

A multivitaminokat (ásványi anyagokkal vagy anélkül), az amerikai nők által leggyakrabban alkalmazott kiegészítőket (32), valószínűleg az általános jó egészség fenntartására használják. Eldridge és mtsai. (33) beszámolt arról, hogy az 502 főiskolai hallgatóból vett mintában vitaminokat használtak a megfelelő táplálkozás biztosításához, valamint a „pep és az energia” biztosításához. Perkin és mtsai. (34) nemrégiben 263 főiskolai hallgatót kérdezett meg nonvitamin, nem ásványi anyag-kiegészítők használatáról, és megállapította, hogy 61% -uk ezeket a termékeket az energia javítására, 35% -uk a nem megfelelő étrend kiegészítésére és 36% -uk zsírégetésre használta. Ugyanez a tanulmány, valamint az NHANES III eredményei azt mutatták, hogy a nonvitamint, az ásványi anyagot nem tartalmazó kiegészítőket izomépítésre vagy az atlétikai teljesítmény javítására használják (12, 34). A testépítés, a teljesítménynövelés, az energia növelésére irányuló erőfeszítések és a tápanyagbevitel optimalizálásának vágya összhangban áll az általános egészségi állapot fenntartásának vágyával.

A betegségek vagy állapotok megelőzésére használt kiegészítők

Számos tápanyag kapcsolódik a specifikus rendellenességek csökkent gyakoriságához a felnőtt női életciklus alatt, különösen kiegészítőként fogyasztva. Például meggyőző bizonyíték van arra, hogy a folsavat tartalmazó kiegészítők perikoncepcionális használata lényegesen csökkenti az idegcső hibáinak hatására kialakuló terhesség kockázatát (6, 27). Érdekes, hogy a folsav használatának előmozdítását célzó nemzeti politikák ellenére a Dimes márciusi felmérése arról számolt be, hogy a 18–45 éves nők körében csak egyharmada használt napi folsavat tartalmazó kiegészítést (35). A kisebbségi és alacsony jövedelmű nők körében a folsavhasználat még alacsonyabb. Kloeblen (36) arról számolt be, hogy bár a 251 alacsony jövedelmű nőből álló minta 65% -a tudta, hogy a folsav megakadályozza a születési rendellenességeket, csak 20% használta a perikoncepcionális kiegészítőket. Hasonlóképpen, egy 471 afroamerikai és spanyol nőből álló vizsgálatban 17% hallott az idegcső hibáiról, és csak 11% tudta, hogy a folsav megvédhet ezekkel a rendellenességekkel szemben (37). Nyilvánvaló, hogy kutatásra van szükség annak megvizsgálására, hogy miért van alacsony előfordulási arány egy olyan kiegészítő esetében, amelynek erős bizonyítékai vannak az előnyökről.

Számos intervenciós tanulmány tesztelte a speciális kiegészítők hatékonyságát bizonyos betegségek vagy állapotok megelőzésére. Például legalább 35 randomizált, kontrollált vizsgálat kimutatta, hogy a kiegészítő kalcium vagy kalcium-D-vitamin kombinációk növelik a csonttömeget és csökkentik a törés kockázatát felnőtt nőknél (38). Ezenkívül számos megfigyelési tanulmány kimutatta az étrend-kiegészítők használatának összefüggéseit a szív- és érrendszeri betegségek csökkent kockázatával, az öregedés jeleivel, a kognitív hanyatlással, az affektív rendellenességekkel és néhány rákkal (39, 40). Arról azonban nagyon keveset tudni, hogy a speciális kiegészítők használatáról szóló döntés ezen közzétett megfigyeléseken alapul-e.

Betegségek vagy állapotok kezelésére használt kiegészítők

A fogyasztókat különösen vonzhatják azok a kiegészítők, amelyek kúrákat vagy hatékony kezeléseket ígérnek betegségek vagy állapotok esetén. Pontosabban, sok termék fokozott immunrendszert, fogyást, csökkent stresszt és a női menstruációs ciklushoz kapcsolódó tünetek enyhítését ígéri.

A testsúly-szabályozás elsődleges fontosságú egészségügyi probléma az amerikai nők számára, és ezért nem meglepő, hogy az étrend-kiegészítőket más intézkedésekkel együtt használják, például a testmozgással és az étrend módosításával. Levy és mtsai. (41) egy népességalapú telefonos felmérés eredményeiről számolt be, amelyek azt mutatták, hogy a megkérdezett nők 71% -a számolt be a fogyás jelenlegi kísérleteiről. Ezeknek a nőknek 33% -a használta a vitamin- és ásványi anyag-kiegészítőket fogyás programja részeként. Az NHANES III eredményei azt mutatták, hogy specifikus kiegészítőket (moszatot, lecitint és B-12 vitamint) használtak fogyássegítőként (12). Az 1998-as viselkedéskockázati tényező felügyeleti rendszer felmérése szerint 8546 női válaszadó 48% -a volt túlsúlyos vagy elhízott (42). A DSHEA által étrend-kiegészítőként besorolt Ephedra termékeket állítólag ezen nők mintegy 2% -a használta elsődleges fogyókúrás eszközként.

Anekdotikus bizonyítékok arra utalnak, hogy a nők két általános premenopauzális állapot kezelésére használnak kiegészítőket: jóindulatú emlőbetegség és premenstruációs szindróma. Bár a hatékonyságot alátámasztó adatok nem meggyőzőek, az E-vitamint, a ligetszépeolajat és a B-6-vitamint gyakran használják a jóindulatú emlőbetegség tüneteinek kezelésére (43). A kalciumot, a magnéziumot, a B-6-vitamint, az E-vitamint, az orbáncfűt, a kávát és a ligetszépeolajat állítólag a premenstruációs szindrómával járó különféle tünetek kezelésére használják (44). Azonban nincsenek népességalapú prevalencia adatok, amelyek azt mutatják, hogy milyen arányban vannak nők, akik ezeket a kiegészítőket rutinszerűen használják ezen sajátos állapotok önkezelésére.

Számos tanulmány vizsgálta a kiegészítők használatának és az emlőrák kezelésének összefüggéseit. Newman és mtsai. (23) arról számolt be, hogy 435 nőnél, akinek diagnosztizálták az emlőrákot, 81% -a több vitamint, ásványi anyagot és növényi terméket használt. Egy másik emlőrákos nők vizsgálatában Burstein és mtsai. (45) arról számolt be, hogy a betegek 9% -a emlőrák diagnózisa után kezdte el megavitaminok vagy gyógynövények használatát, és a női orvosok egészségügyi tanulmánya szerint a mellrákban diagnosztizált nők másfélszer nagyobb eséllyel alkalmazták az étrend-kiegészítőket, mint az emlőrák nélküli nők. (46) Patterson és mtsai. (47) nemrégiben arról számoltak be, hogy statisztikailag szignifikáns pozitív összefüggések vannak az emlő- vagy vastagbélrák többszöri orvosi kezelése és az étrend-kiegészítők új alkalmazása között a diagnózis után. Ezeknek a tanulmányoknak az eredményei azt sugallják, hogy a potenciálisan életveszélyes betegségben, például rákban szenvedő nők az étrend-kiegészítők erős használói, de az e termékekkel kapcsolatos sajátos meggyőződéseket és a hosszú távú kimenetelű asszociációkat nem jellemezték jól.

Az étrend-kiegészítők használatának motivációi

Az étrend-kiegészítők költségei

Következtetések és jövőbeni kutatási ajánlások

Ez a jelentés rávilágított az étrend-kiegészítők használatának szokásai, a felhasználási motivációk és a költségek jellemzésével kapcsolatos kihívásokra. Sok kérdés marad a kiegészítők használatának hosszú távú kockázatairól és előnyeiről, valamint arról, hogyan lehet optimálisan megtervezni a tanulmányokat ezekre a tudományos kérdések megválaszolására. A jövőbeli kutatásnak tartalmaznia kell egy használható kiegészítő adatbázis létrehozását; az adatgyűjtési eszközök fejlesztése; kutatás a kiegészítők használatának mintáiról olyan nők körében, akik nem jelentkeznek önként kutatási tanulmányokra, például azok, akik élelmezésbizonytalanságot tapasztalnak és nem angolul beszélnek; együttműködés viselkedéstudományokkal a kiegészítők használatának motívumai, különösen az étrend-kiegészítők használatának akadályaira vonatkozó kutatások tekintetében, amelyek ismert egészségügyi előnyökkel járnak; és az étrend-kiegészítők használatának saját zsebből származó kiadásainak vagy térítési arányainak vizsgálata.

Az étrend-kiegészítők célzott kutatási menetrendje, amely magában foglalja az Országos Egészségügyi Intézet, az akadémikus tudósok és az ipari partnerek közötti együttműködést, adatokat szolgáltat majd a közegészségügy szempontjából fontos tudományos kérdések megválaszolásához.