Farmakoterápia serdülőkori elhízás esetén

Noha az amerikai serdülőknél az elhízás aránya meghaladja a 20% -ot 12–19 éves korosztályban, a hatékony kezelések elérhetősége és hozzáférhetősége továbbra is alacsony. A legújabb figyelem a serdülőknél alkalmazott gyógyszeres terápiák javallatára és alkalmazására összpontosult. Azonban csak két gyógyszer kapott FDA jóváhagyást a serdülőkori elhízás kezelésére, és a bariatrikus műtétet még mindig nem használják széles körben ebben a korcsoportban. Egészen a közelmúltig nem voltak adatok a felnőttkori elhízás elleni gyógyszerek serdülőkorúakban történő alkalmazásának biztonságosságáról és hatékonyságáról, de ez változhat.

A New England Journal of Medicine nemrégiben készült tanulmánya összehasonlította a liraglutid és az életmód terápia kombinációját a placebo és az életmód terápia kombinációjával 56 héten keresztül egy randomizált, kontrollált, 12-17 éves gyermekek körében végzett vizsgálatban. Az eredmények vegyesek voltak: a kezelési csoport nagyobb valószínűséggel tapasztalt klinikailag jelentős súlycsökkenést, mint az a csoport, amely egyedül életmódterápiát kapott. A gyomor-bélrendszeri események szignifikánsan gyakrabban fordultak elő a liraglutid csoportban, a liraglutid csoportban 13 alany vonult vissza a vizsgálatból. A várakozásoknak megfelelően a súly visszanyerése a liraglutid abbahagyása után következett be. A testsúlycsökkenés hasonló volt a felnőttkori vizsgálatokhoz. A felnőttkori vizsgálatokkal ellentétben azonban a kardiometabolikus vagy az életminőség mérésében nem történt szignifikáns változás a placebo csoporthoz képest. Az egyik legnagyobb aggodalom az volt, hogy 3 öngyilkossággal kapcsolatos esemény, köztük egy befejezett öngyilkosság a liraglutid csoportban, a vizsgálat résztvevői között következett be a vizsgálat és az azt követő időszak alatt. A tanulmány szerzői jogosan hangsúlyozták az elhízással küzdő serdülők, különösen a depressziós betegek sebezhetőségét.

Ha a liraglutid eléri az FDA jóváhagyását az elhízás kezelésére serdülőknél, akkor az orlisztát és a phentermin, mint gyógyszerek, amelyek serdülőkori elhízás kezelésére használhatók. Az étkezési zsír felszívódását gátló orlistátot gyermekgyógyászati alkalmazásra engedélyezték 11 év felett. Az orlisztátot tartalmazó, 54 hetes, többközpontú, randomizált klinikai vizsgálatban az elhízásban szenvedő 12-16 éves serdülőket, akiket diétával, testmozgással és viselkedésmódosítással kombinált orlistáttal kezeltek, csak diétával, testmozgással és viselkedésmódosítással kezelt serdülőkhöz hasonlították. A liraglutidhoz hasonlóan ez a gyógyszer is jelentős fogyáshoz vezetett, de kellemetlen gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat is okozott, amelyek korlátozhatták ennek a korosztálynak a használatát.

A fentermin szintén az FDA által jóváhagyott gyógyszer serdülőknél történő alkalmazásra, de csak a 16 évesnél idősebbekre korlátozódik. A phentermine terápia kismértékű retrospektív diagram áttekintésében 25 súlyos elhízásban szenvedő serdülőt, akiket három hónapon keresztül fenterminnel és életmód-módosítással kezeltek, összehasonlítottuk a csak életmód-módosítással kezelt serdülőkkel. A fentermint szedők negyven százaléka veszített >Három hónapos testtömegük 5% -a, hat hónapos korában pedig 60% -uk meghaladta >Testtömegük 5% -a. Ezek az eredmények kedvezően hasonlíthatók a liraglutiddal összefüggő súlycsökkenéssel, és azt jelzik, hogy a fentermin nagy és hosszabb, placebo-kontrollos randomizált vizsgálata már régóta esedékes. Fontos figyelmeztetés, hogy a fentermin kémiailag rokon az amfetaminokkal, és serdülőknél történő alkalmazását ellenőrizni kell a visszaélések és a függőség szempontjából.

Az egyik leggyakrabban használt gyógyszer a metformin. A metformin hat hónapos randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatában 6-12 éves, súlyos elhízásban szenvedő gyermekeket vizsgáltak. Mind a metforminnal, mind a placebóval kezelt gyermekek súlycsökkentő életmód módosító programot kaptak. A vizsgálók a BMI mérsékelt csökkenését találták a metforminnal kezelt csoportban. A metformin maximális dózisának elérését korlátozó gasztrointesztinális mellékhatások az alanyok 17% -ában fordultak elő.

Fontos kérdés, amelyet ezek a vizsgálatok vetnek fel, hogy mennyi fogyás elegendő a súlyhoz kapcsolódó társbetegségek csökkentésére vagy a felnőttkorban való kitartás valószínűségének csökkentésére. 5% -os fogyás elhízott felnőtteknél csökkenti a felnőttkori elhízással járó társbetegségeket. Amint az alábbi táblázat mutatja, csak a fentermin érte el a> 5% -os súlycsökkenést a kezelt betegek több mint felénél. Ezen túlmenően a liraglutiddal kezelt serdülők csoportjában nem találtak szignifikáns különbséget a biometrikus vagy az életminőség mutatói között, és az elhízás fennmaradására gyakorolt hosszabb távú hatásokat egyik gyógyszer esetében sem vizsgálták. Számomra úgy tűnik, hogy a gyermekkori elhízás kezelésére szolgáló ideális gyógyszernek meg kell akadályoznia a felnőttkorban fennálló elhízást, és csökkentenie kell az elhízáshoz társuló társbetegségeket. Ezek a tanulmányok hangsúlyozzák, hogy hosszú utat kell megtenni.

Noha van néhány hatékony elhízáskezelő eszköz a serdülők számára, ezek a betegek teljes körű kezelési lehetőséget érdemelnek. A gyermekkori elhízás sikeres megelőzése és kezelése soha nem volt olyan sürgető, mint most egy olyan világjárvány közepette, amely az elhízást és az elhízással kapcsolatos betegségeket a súlyos betegségek kockázati tényezőjeként tartalmazza. Szakértők szerint a bezárások és az iskola bezárása országszerte a gyermekkori elhízás megugrásához vezethet, és Európából származó anekdotikus bizonyítékok szerint az elhízás nagy szerepet játszik a COVID-19-ben szenvedő fiatalok kórházi kezelésében és klinikai lefolyásában. Minden eddiginél nyilvánvalóbb, hogy a gyermekkori elhízás összetett betegség, amely jól kutatott, bizonyítékokon alapuló kezeléseket igényel. Ha elmulasztja kezelni az elhízást Amerika fiataljaiban, az országot magasabb krónikus és fertőző betegségek morbiditásának és halálozásának veszélye fenyegeti.