Fehérorosz gazdaság étrenden pénzügyi kilátásainak megváltoztatása érdekében

A belorusz gazdaságnak az elmúlt két évben nem volt a legjobb ideje, recesszióval és a rubel jelentős leértékelődésével.

Kiryl Rudy van Alekszandr Lukasenko elnök korábbi gazdasági tanácsadója és a társszerzője A pénzügyi étrend, könyv az államháztartás rendszerének reformjáról és a költségvetési pénzek ésszerű felhasználásáról. Andrew Wrobellel beszélt a fehérorosz gazdaság előtt álló kihívásokról.

Könyvében, A pénzügyi étrend, államkapitalizmusról beszélsz. Hogyan határoznád meg?

A Belarusz Köztársaság egyik jellemzője az instabil piacgazdaság a fejlődés korai szakaszában. Különféle gazdasági kapcsolatok vannak, amelyek állandóan váltakoznak, összetettséggel és kiszámíthatatlansággal párosulva. A piaci elemek ütköznek az államtervezéssel és a „gyakorlati” irányítással.

Egyrészt az ország jellemzője az, hogy nagy tulajdonban van az ingatlanok tulajdonosa, adminisztratív vagy gyakorlati ellenőrzéssel az állami vállalatok felett, irányított hitelezéssel, összevont költségvetési forrásokkal és messzemenő szociális biztonsággal. Másrészt sok szempontja van a piacgazdaságnak: vállalkozók, kis- és középvállalkozások, magán- és külföldi vállalkozások, liberális bankszektor, szabadon lebegő árfolyam, piaci árak, a köz-magán partnerség elemei és a működő Hi-Tech Park.

Kiryl Rudy, Alekszandr Lukasenko elnök gazdasági tanácsadója

A belorusz gazdaság sajátos jellege néha más országokra emlékeztet: a modern Oroszországra a szankciókkal szemben, más posztszovjet országokra és Kínára a fejlődés egy bizonyos pontján. A hasonlóság különösen egyértelmű, ha arról beszélünk, hogy a kormány aktív szerepet játszik a piacgazdaságban, amit általában állami kapitalizmusnak neveznek. Az állami kapitalizmus alatt olyan gazdaságot értünk, amelyben az állam játszik fő szerepet vállalkozóként, munkaadóként, a termelőeszköz tulajdonosaként és a nyereség elosztójaként.

Tehát ami a gazdasági modell jellemzőit illeti, különösen Fehéroroszországban, mik azok?

Először is Fehéroroszország számos tényező hatására alakult ki: objektív, szubjektív, belső és külső. Különösen Belorussziában ezek a következők: az ország szovjet öröksége, az átalakulóban lévő gazdaság válsága, a szocialista kormány társadalmi támogatása az 1990-es évek instabilitása idején a szomszédos országokban és az országon kívüli pénzügyi beáramlások.

Azt is hozzá kell tennünk, hogy a belarusz állami kapitalizmus az átmeneti gazdaság modellje. Különbözik a közép- és kelet-európai sokkterápiától, valamint a fokozatosság kínai változatától, fókuszált strukturális reformok nélkül vagy legalábbis azok deklarálása nélkül. Ugyanakkor a belorusz gazdaság szerkezete természetesen megváltozott: a szolgáltatások és a magánszektor növekedett mind a regionális, mind a globális folyamatok hatására, amelyek nem voltak összefüggésben az átalakulást szem előtt tartó vezetői döntésekkel. Végül a fehéroroszországi strukturális változás finom volt, és nem mondott ellent az ország ideológiájának, amelynek sikerült az állami kapitalizmushoz kötődnie.

Mivel ez a változás finom, a beloruszok képesek kezelni a változásokat?

Igen, az állami kapitalizmus Fehéroroszországban csak a hátsó közvélemény támogatásával működhet. Ez a támogatás számos tényezőn alapszik, az első a társadalmi egyenlőség és a jövedelem növekedése, amely 2015-ben leállt. Időszakos makrogazdasági sokkokat és inflációt okozott a pénzkínálat bővítése, és ezek visszatartották egy erős középosztály kialakulását, amely igényes intézményi változás. A második tényező az állami tulajdonban lévő vállalkozások munkahelyei által biztosított szociális biztonság. A harmadik a gazdaság szocialista irányzata, amely magas adóterhekhez vezetett, és konszolidálta a költségvetési forrásokat.

Fehéroroszországban az állami tőkét elsősorban piaci eszközök, például külföldi tőkével rendelkező bankok és magánvállalkozások révén halmozták fel. Ugyanakkor az állami kapitalizmus Fehéroroszországban kevésbé piaci alapú eszközökre támaszkodik, mint például az állami tulajdonú vállalkozások, különösen az elsődleges szektorban, valamint az állami bankok, a Fejlesztési Bank és a Nemzeti Fejlesztési Alap. Ezen eszközök kezelésének általános mechanizmusa adminisztratív; ez egy megközelítés, különösen az állami szervezetek számára, amely magában foglalja a célok kitűzését, a hitelek irányítását, a költségvetési támogatást és a kormány adminisztratív erőforrásainak felhasználását. Ez elegendő volt a rövid távú lendület biztosításához, bár hosszú távon kiszorította a kezdeményezőkészséget és megemelte a működési kiadásokat.

Tehát mik a modell előnyei és hátrányai?

Nos, az állami kapitalizmus megfelelő lehet rövid távú kérdések kezelésében. Feltételezhető azonban, hogy hosszú távon is jól működik, és éppen ezért maradt fenn a jelenlegi gazdasági szerkezet. A jelenlegi modell ragaszkodása azonban korlátozza rugalmasságát, és kizárólag a megrendelések átadására és nyomon követésére összpontosít, valamint az ellenőrzés és a bűnüldöző szervek által a gazdaság felett gyakorolt befolyás növelésére.

A belarusz állami kapitalizmus befektetéseinek növekedési útjának buktatói vannak: az inflációs nyomás és a felhalmozódott adósság túlterhelés korlátozza a kormány képességét tőkéje újjáépítésére és általában a gazdaság finanszírozására. A szomszédos országok közötti konfliktusok felemésztik a nemzetközi kereskedelmet. A magas szociális kiadások és a viszonylag magas jövedelmi szint szorítja a költségvetést és a nemzetgazdaság versenyképességét. A gazdaság szerkezetátalakításának módja természetesen azt jelenti, hogy változtatásokra van szükség az irányítási rendszerben, és a nyersanyagokra való összpontosítás elhagyása hatással van a devizatartalékokra és a költségvetésre. Ez a fajta környezet még a természetben bekövetkező gazdasági átalakulást is lelassítja; visszafogja a növekedést, és az országot messzebbre engedi mások mögött, akiknek adaptívabb gazdasági szerkezete van.

Úgy tűnik, hogy itt a pénzügyi étrend jelent megoldást?

Pragmatikusan szólva a gazdasági növekedés buktatóinak leküzdésére és visszahozatalának legjobb módja a tőke hatékonyságának növelése. Ezt az utat pénzügyi étrendnek hívják. Magában foglalja az állami pénzügyi források optimális elosztását a makrogazdasági stabilitás elérése érdekében, a devizatartalékok felhalmozásával és az árfolyam megcélzásával. Ez hosszú távú pénzügyi egyensúlyt (a fiskális rés csökkentését) és eredményorientált összpontosítást jelent az állami pénzügyi szolgáltatások számára. Ez az állami tulajdonú vállalkozások pénzügyi függetlenségéhez vezet. Még az államra is kitér, valamint a helyi költségvetés-tervezésre, a stratégiai tervezésre, az adószolgáltatásokra és az állami ellenőrzés javítására. A szakemberek bevonása kulcsfontosságú elem.

A pénzügyi étrend arra mutat rá, hogy mi működik jól az állami kapitalizmusban. Ez nem megszorítás, mivel Fehéroroszországban az állami kapitalizmus nem létezhet tőke nélkül. A költségvetési forrásokat azonban korlátozni kell az állandó értékcsökkenés, az infláció és a nagyobb államadósság szükségességének elkerülése érdekében. A külső környezet, amelyben az ország található, hosszú távú stagnálást fenyeget, ami aláhúzza a jogrend, valamint a fiskális és monetáris fegyelem fontosságát. Sajnos ez nem elég. Ezért a pénzügyi étrend, amely még csak a kezdet, magában foglalja a Fehéroroszország által felhasználható forrásokat is, hogy tőkéjét magán- és külföldi befektetésekkel töltse fel.

Az elmúlt néhány évben a fehérorosz gazdaság fejlődését figyeltem, és úgy tűnik, hogy a mostaninál jobb idő nem volt a kilátások és lehetőségek megvitatására. Osztja ezt a nézetet?

Azt mondanám, hogy Fehéroroszország szempontjából a gazdaság mindig nyitott volt az üzleti élet előtt, és mindig voltak üzleti lehetőségek. Jó, hogy ezt most minden párt láthatja. Nemzetközi szervezetek, az EU és az Egyesült Államok kormánytisztviselői a közelmúltban látogattak Fehéroroszországba, és ez jó jel a nemzetközi üzleti élet aktívabbá válása érdekében, mivel úgy tűnik, hogy ez egy újabb megkönnyebbülés Belaruszban a nyugati országokkal való együttműködésben.

Hogyan jellemezné most a belorusz gazdaságot? Mennyit érintett az oroszországi recesszió és az alacsony olajárak?

Nos, nehéz tartani a jó arcot, amikor a GDP és a reáljövedelmek csökkennek. A belorusz gazdaságot határozottan érintette az Oroszország és Ukrajna közötti regionális konfliktus, mivel ezek Fehéroroszország legnagyobb kereskedelmi partnerei.

Ma az olajár ingadozása a fehérorosz gazdaságot érinti a rugalmas árfolyam és szoros kapcsolatai miatt az orosz gazdasággal, ezért az orosz baj csökkent. Tehát, ha felvázoljuk a jelenlegi gazdasági nyomás külső okait, akkor abszolút egyetértek veled. De nem szabad megnyugtatnunk magunkat, és minden hibát Fehéroroszországon kívülre hárítani. Mindez a termelékenységről és a versenyképességről szól. Ahhoz, hogy erősek legyünk, folyamatosan be kell néznünk az országba, és megfelelő következtetéseket kell levonnunk.

Belorusz rubel, amerikai dollár és euró (forrás: bigstockphoto)

Hogyan próbálja Fehéroroszország csökkenteni ezeket a külső sokkokat?

Számos módszer létezik: a költségek csökkentése és az irányítás javítása. A makrogazdasági stabilitás megőrzése érdekében költségvetési korlátozásokat kell bevezetni, és szigorítani kell a monetáris politikát (monetáris célzást).

A fizetési mérleg fenntartása érdekében Fehéroroszország pénzügyi támogatást tárgyal az IMF-fel, az Eurázsiai Alapmal és az eurókötvény-kibocsátással. A strukturális reformok menetrendje terítéken van a kormánnyal, de ezt simán meg kell tennünk, így továbbra is megvitatjuk a részleteket a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel.

Ha különféle előrejelzéseket nézünk, akkor a legtöbben azt mondják, hogy a gazdaság idén zsugorodik, és jövőre újra növekedni kezd. Hogy látja ezt?

Van néhány optimista és pesszimista forgatókönyv. De soha nem lehet biztos az előrejelzésekben, mivel sok minden (politikai, társadalmi és kulturális) befolyásolja a forgatókönyveket. A jó dolog az, hogy úgy tűnik, Fehéroroszország nem akar ülni, várni a jó időket és megszokni, hogy szegényebbé váljon. Az ország gondolkodik, megvitatja a különböző lehetőségeket és intézkedéseket. Lássuk, merre tart.

Ha megnézi a Világbank Doing Business rangsorát, akkor láthatja, hogy Fehéroroszország mekkora haladást ért el az elmúlt évtizedben. 2006-ban az ország a 129., öt évvel ezelőtt a 68., az idén pedig a 44. helyen állt. Ön szerint milyen reformokat kellene most bevezetni?

Nos, van egy brazil közmondás: „a gazdaság csak éjszaka nő, amikor a kormány alszik”. Új lehetőségek kínálkoznak a vállalkozások és a kormány közötti interakcióra az informatikai fejlesztésben. Úgy gondolom, hogy az informatika bevezetése minden üzleti tevékenységbe könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi őket. Tehát az elektronikus kormányzás lenne a legösszetettebb, de a legjobb csatorna a további reformokhoz.

Fehéroroszország arra törekszik, hogy diverzifikálja kereskedelmi partnereit, és minél több külföldi befektetőt vonz. Melyek azok a termékek és szolgáltatások, ahol Fehéroroszország versenyezhet az európai és a globális piacon?

A kereskedelem diverzifikációjának egyik kulcskérdése a tisztességes verseny. A tarifákról és a nem vámjellegű akadályokról van szó, így ha olyan prediktív környezetet kapunk, ahol értékesíthetjük termékeinket, akkor az FDI rohanni fog a lehetőséggel. Belarusz jelenleg világszerte leginkább nyersanyagairól ismert: hamuzsírról és olajtermékekről. Fehéroroszország Oroszországban híres mezőgazdasági termékeiről, teherautóiról és traktorairól.

Az FDI diverzifikálásának legjobb módja a csatlakozás a nemzetközi tőzsdéhez. Mivel a szükséges jogszabályok már érvényben vannak, remélem, hogy Fehéroroszország néhány vonzó állami tulajdonú vállalkozást választ az európai piacok több IPO-jához.

Amikor szakértőkkel beszélek, azt mondják, hogy az állami vállalkozásoknak versenyképesebbé kell válniuk, és valójában hatalmas adósságokkal rendelkeznek. Mit gondolsz, hogyan lehetne javítani helyzetükön, és mit jelent ez a munkaerőpiac számára?

A kormány megoldja az állami tulajdonú vállalatok adósságainak problémáját, és ezt megtehetik azáltal, hogy átalakítják és hozzáadják ezeket az adósságokat az államadóssághoz. Ez azonban ideiglenes megoldás. Mint már korábban említettem, más lehetőségek a költségek csökkentése és az új menedzsment. Ha ez nem működik, akkor a csőd egy lehetőség. Ösztönzők a kérdés. Ha minden egyes állami vállalat továbbra is a kormány üdvösségében reménykedik, ez nem megfelelő ösztönző. Ha egyes SOE-k bezárnak, ez mindannyiuk számára új. Igen, rugalmasabb munkaerőpiacot jelent; új munkahelyeket kell létrehozni, és jobb munkanélküliségi támogatási rendszernek kell lennie.

Nemrég beszéltem néhány külföldi befektetővel, akik az ország területén működnek, egy panelbeszélgetés során, amely a bécsi EU – Fehéroroszország fórum része volt. Mindannyian elégedettek az országban végzett befektetésük eredményével. Hol látja most a külföldi vállalatok lehetőségeit Fehéroroszországban?

Hiszem ha látom. Minél több fórumunk van, annál jobban megértjük a lehetőségeket. Úgy látom, hogy a regionális szintű együttműködés óriási lehetőségeket rejt magában. A helyi hatóságok felelősek a munkahelyteremtésért, ezért az FDI a legjobb csatorna számukra. Meghívok minden nemzetközi befektetőt, hogy vegyen részt a belarusz regionális befektetési fórumokon, és ők saját szemükkel látják majd meg a lehetőségeket.