Fibromuscularis dysplasia

Ritka érbetegség, a fibromuscularis dysplasia (FMD) a test bármely artériáját érintheti. A betegség miatt az erek beszűkülnek (szűkület), dudor (aneurysma) és szakadás (disszekció) alakul ki. Néha az érintett artériák gyöngyösnek tűnnek. Az FMD általában az agyba vagy a vesébe vezető artériákban jelenik meg. Ha ezt a feltételt diagnosztizálják, meglepetést okozhat, mivel a legtöbb embernek nincsenek tünetei. Az állapotot általában véletlenül találják meg, miközben képalkotó tesztet végeznek valami kapcsolatban. Bár a száj- és körömfájásra nincs gyógymód, hatékonyan kezelhetjük.

A fibromuszkuláris diszpláziáról

Lehet, hogy nincsenek tünetei, de ha mégis, attól függ, hogy milyen artériákat érint a betegség. Ha FMD-je van a veséjéhez (vese) vezető artériákban, akkor tapasztalhatja:

Magas vérnyomás
Szövetkárosodás a vesében (iszkémiás vese atrófia)
Szárnyas fájdalom
A vese zsugorodása
Krónikus veseelégtelenség (ritka)

Ha FMD van az agyába vezető artériákban (carotis), akkor lehet:

Fejfájás
Szédülés
Homályos látás vagy átmeneti látásvesztés
Pulzáló csengés a fülében (lüktető fülzúgás)
Nyaki fájdalom
Arcgyengeség vagy zsibbadás

Ha az FMD befolyásolja a hasi artériákat, akkor tapasztalhatja:

Hasfájás étkezés után
Nem szándékos fogyás

Ha a szívéhez vezető artériákban van, mellkasi fájdalma vagy ritkábban szívrohama lehet. Ön is tapasztalhatja:

Szédülés
Fejfájás
Nyaki fájdalom
Fülcsengés (pulzáló tinnitus)
Annak érzékelése, hogy a szoba forog (szédülés)
Dobogó hang a füledben
Stroke
Átmeneti iszkémiás roham

Nem tudjuk, mi okozza a száj- és körömfájást, de feltételezzük, hogy van genetikai összetevő, és mivel hormonális szerepe is több nőt érint, mint férfit. Nagyobb kockázatnak van kitéve, ha korai 50-es éveiben jár és dohányzik. Nagyobb valószínűséggel vesszük figyelembe a száj- és körömfájást is, ha:

35 évesnél fiatalabbak, magas vérnyomással
Súlyos visszatérő fejfájás (különösen migrén)
Agyvérzése 60 éves kora előtt volt
Boncolás vagy aneurizma volt
- cseng a fül (pulzáló tinnitus)

Diagnózis és kezelés

Az FMD diagnosztizálásához fizikai vizsgálattal és éhomi vérvizsgálattal kezdjük a vércukor- és koleszterinszint ellenőrzését. Képalkotó teszteket is használhatunk, például:

A carotis és a vese artériák ultrahangja hanghullámokkal készítsen képeket az erekről.
Doppler ultrahang segít megnézni, hogy az artériája beszűkült-e.

A következő képalkotó technikákkal kontrasztfestéket használunk:

Mágneses rezonancia (MR) képalkotás mágneses hullámok által létrehozott 3D képeket használ.
Számítógépes tomográfia (CT) sok röntgenmérést használ az erek keresztmetszeti képeinek elkészítéséhez.
Katéter alapú angiogram röntgensugarak segítségével állapítja meg, hogy szűkület, aneurizma vagy boncolás van-e.

Az FDM-re nincs ismert gyógymód, de kezelhetjük a tüneteit. A Sínai-hegyen az FMD-t gyógyszeres kezeléssel és sebészeti beavatkozások kombinációjával kezeljük. Gyógyszereket használunk:

A stroke és a szívroham megelőzése (pl. Aszpirin)
Kezelje a magas vérnyomást
Állítsa le az erek szűkületét (pl. Angiotenzin II receptor blokkolók)
Távolítsa el a felesleges folyadékot a testéből (pl. Vízhajtók)
Relaxálja az ereket kalciumcsatorna-blokkolókkal (pl. Amlodipin vagy nifedipin)
Lassítsa a szívverését és blokkolja az adrenalint béta-blokkolókkal (pl. Metroprolol vagy atenolol)

Használhatunk minimálisan invazív eljárásokat is az artéria megnyitására. Az angioplasztika ezt lufival végzi, míg a stent elhelyezéséhez hálós csövet (ún. Stentet) használnak.

Rendszeresen figyelemmel kísérjük Önt is. Annak érdekében, hogy állapota stabil maradjon, 6–12 havonta használhatunk ultrahangot. Ezenkívül valószínűleg CT vagy MR angiogrammal szűrjük az aneurizmákat.