Az Essentia Egészségügyi Laboratóriumok üzemeltetője a Mayo Clinic Laboratories

Tesztinformációk megtekintése \ n

Erőforrások

  • AlgoritmusA lisztérzékenység rutinszerű kezelését figyelő algoritmus →
  • AlgoritmusA lisztérzékenység diagnosztikai vizsgálati algoritmusa →
  • Mayo Klinika videóA lisztérzékenység tüneteinek ellenőrzőlistája →
  • Mayo Klinika videóA lisztérzékenység háttere és kezelése - Mayo Klinika →
  • Mayo Klinika videóAz FDA meghatározza a gluténmentes élelmiszerek címkézését - a lisztérzékenységet a Hírekben →
  • Mayo Klinika videóA refrakter cöliákia előfordulása - cöliákia a hírekben →
  • Mayo Klinika videóLarazotid-acetát és lisztérzékenység - Celiac-betegség a hírekben →

Keresés

Böngészés név szerint

  1. A
  2. B
  3. C
  4. D
  5. E
  6. F
  7. G
  8. H
  9. én
  10. J
  11. K
  12. L
  13. M
  14. N
  15. O
  16. P
  17. Q
  18. R
  19. S
  20. T
  21. U
  22. V
  23. W
  24. x
  25. Y
  26. Z
  27. #

Általános információ

essentia

Web Linkek:

Mayo Klinika Laboratóriumok

További kódok

A teszt neve az EPIC EPIC tesztkódban Mnemonikus Mayo tesztazonosító
DEAM GLIADIN AB, IGG, S LABGLIDG DGGL DGGL

Jelentés neve

Hasznos

Celiaciában gyanús betegek értékelése; ide tartoznak a cöliákiával kompatibilis tünetekkel rendelkező betegek, az atipikus tünetekkel rendelkező betegek és a fokozott lisztérzékenységi egyének

A gluténmentes étrenddel történő kezelésre adott válasz értékelése

Tesztelő algoritmus

A következő algoritmusok állnak rendelkezésre a Speciális utasításokban:

Módszer neve

Enzimhez kapcsolt immunszorbens assay (ELISA)

Végző laboratórium

Minta típusa

Tanácsadó információk

-CDCOM/Celiac Disease Comprehensive Cascade: teljes tesztelés, beleértve a HLA DQ-t

-CDSP/Celiac Disease Serology Cascade: teljes tesztelés a HLA DQ kivételével

-CDGF/Celiac Disease Gluténmentes kaszkád: a gluténmentes étrendet már betartó betegek számára

Az egyedi tesztek megrendeléséhez lásd: A lisztérzékenység diagnosztikai tesztelési algoritmusa a Speciális utasításokban.

Minta szükséges

Konténer/Cső:

Előnyben részesített: Szérum gél

Elfogadható: Piros felső

A minta térfogata: 0,5 ml

Minimális térfogat

Stabilitási információk mintája

A minta típusa Hőmérséklet Időtartály
Szérum Hűtve (előnyben részesítve) 21 nap
Fagyott 21 nap

Elutasítás miatt

Bruttó hemolízis Elutasít
Bruttó lipémia Elutasít
Bruttó icterus rendben

Különleges utasítások

Referenciaértékek

A referenciaértékek minden korosztályra vonatkoznak.

Előadás napja (i) és ideje (i)

Hétfőtől szombatig; 16 óra.

CPT kód információ

LOINC kód információ

Teszt azonosító Teszt megrendelés neve Rendelés LOINC értéke
DGGL Gliadin (Deamidated) Ab, IgG, S 47394-2

Eredmény azonosítója Teszt Eredmény neve Eredmény LOINC értéke
DGGL Gliadin (Deamidated) Ab, IgG, S 47394-2

Vizsgálati osztályozás

Klinikai információk

A lisztérzékenység (gluténérzékeny enteropathia, lisztérzékenység) immunmediált gyulladásos folyamatból származik, amely genetikailag fogékony egyéneknél fordul elő búza-, rozs- vagy árpafehérjék elfogyasztása után. (1) A lisztérzékenységi gyulladás elsősorban a a vékonybél, amely villos atrófiához vezet. (1) A gyomor-bélrendszeri gyulladással kapcsolatos gyakori klinikai megnyilvánulások közé tartozik a hasi fájdalom, felszívódási zavar, hasmenés és/vagy székrekedés. (2) A lisztérzékenység klinikai tünetei nem korlátozódnak a gyomor-bél traktusra. A cöliákia egyéb gyakori megnyilvánulásai közé tartozik a növekedés elmulasztása (késleltetett pubertás és alacsony termet), vashiány, visszatérő magzati veszteség, csontritkulás, krónikus fáradtság, visszatérő aftos szájgyulladás (rákfekély), fogzománc hipoplazia és dermatitis herpetiformis. (3) Betegek a lisztérzékenység esetén neuropszichiátriai megnyilvánulások is előfordulhatnak, beleértve az ataxiát és a perifériás neuropathiát, és fokozottan veszélyeztetettek a non-Hodgkin-limfóma kialakulására. (1,2) A betegség más klinikai rendellenességekkel is társul, beleértve a pajzsmirigy-gyulladást, az I. típusú cukorbetegséget, Down-szindróma és IgA-hiány. (1,3)

A lisztérzékenység általában a családokban fordul elő; a cöliákiában szenvedő családtagokkal rendelkező személyek fokozottan veszélyeztetettek a betegség kialakulásában. A genetikai érzékenység specifikus HLA markerekkel függ össze. Az Egyesült Államokban a lisztérzékenységben szenvedő egyének több mint 97% -a rendelkezik DQ2 és/vagy DQ8 HLA markerekkel, szemben az általános populáció körülbelül 40% -ával. (3)

A lisztérzékenység végleges diagnosztizálásához jejunális biopszia szükséges, amely bizonyítja a villous atrophiát. (1-3) Tekintettel a biopszia invazív jellegére és költségeire, szerológiai tesztek alkalmazhatók olyan személyek azonosítására, akiknek nagy a valószínűsége a lisztérzékenységnek. Mivel a lisztérzékenység diagnózisának megállapításához egyetlen laboratóriumi tesztre sem lehet teljes mértékben hivatkozni, a pozitív laboratóriumi eredményekkel rendelkező személyeket vékonybél biopsziára kell irányítani, ezzel csökkentve a felesleges invazív eljárások számát. A lisztérzékenység számos autoantitesttel társul, beleértve az endomiás, a szöveti transzglutamináz (tTG) és a dezamidált gliadin antitesteket. (4) Bár ezen antitestek IgA izotípusa általában túlsúlyban van a lisztérzékenységben, az egyének IgG izotípusokat is termelhetnek, különösen, ha (2) A legérzékenyebb és legspecifikusabb szerológiai tesztek a tTG és a deamidált gliadin antitestek.

A módosítatlan gliadin fehérjék elleni IgA és IgG antitestek vizsgálata már nem ajánlott, mivel ezek a tesztek alacsony érzékenységűek és specifikusak a lisztérzékenységre; a legújabb vizsgálatok azonban olyan specifikus B-sejt-epitópokat azonosítottak a gliadin-molekulán, amelyek a szöveti transzglutamináz enzimmel dezaminálva fokozott érzékenységet és specifitást mutatnak a lisztérzékenységre. (5,6) A deamidált gliadin antitestek, az IgA és az IgG tesztjei, cserélje ki a régebbi gliadin antitest teszteket, amelyeket a Mayo Klinikán abbahagytak. A DGLDN/Gliadin (deamidált) antitestek értékelése, az IgG és az IgA, a szérum a kezeletlen, biopsziával igazolt cöliákia esetén összehasonlíthatóak voltak a TSTGP/Tissue Transglutaminase (tTG) antitestekkel, az IgA és az IgG Profile szérummal egy közelmúltbeli tanulmányban a Mayo Klinikán végezték. (5)

A lisztérzékenység kezelése a gluténmentes étrend fenntartása. (1-3) A legtöbb betegnél, aki betartja ezt az étrendet, a társult autoantitestek szintje csökken és javul a villous atrophia. Ez általában a klinikai tünetek javulásával jár. Értékelés céljából a lisztérzékenység diagnosztizálásához elrendelt összes szerológiai vizsgálatot el kell végezni, amíg a beteg gluténtartalmú étrendet tart. Miután a beteg megkezdte a gluténmentes étrendet, a szerológiai vizsgálat megismételhető a kezelésre adott válasz értékelésére. Néhány betegnél akár 1 év is eltelhet, amíg az antitest titerek normalizálódnak. A folyamatosan emelkedett eredmények a gluténmentes étrend rossz betartására vagy a refrakter celiakia lehetőségére utalnak. (1)

Lásd a lisztérzékenység diagnosztikai tesztelési algoritmusát a Speciális utasításokban a celiakia gyanúja esetén javasolt megközelítéshez.

Algoritmus áll rendelkezésre a beteg kezelésre adott reakciójának nyomon követésére, lásd: Celiac Disease Rutin kezelés Monitoring Algoritmus a Speciális utasításokban.

Értelmezés

A deamidált gliadin antitestek (IgA vagy IgG) pozitív eredményei összhangban vannak a lisztérzékenység diagnózisával.

A negatív eredmények a lisztérzékenység csökkenésének valószínűségét jelzik.

A gluténmentes étrenddel történő kezelést követően a dezamidált gliadin antitestek (IgA vagy IgG) csökkenő szintje összhangban áll az étrend betartásával. A magas antitestszint tartóssága az étrendi kezelést követően az étrend rossz betartására vagy refrakter betegség jelenlétére utal.

Figyelmeztetések

A deamidált gliadin antitestek mérésére nem szabad kizárólag a lisztérzékenység diagnózisának megállapításához vagy kizárásához támaszkodni.

Ez a teszt nem rendelhető el a TSTGP/Tissue Transglutaminase (Ttg) antitestek, az IgA és az IgG profil, a szérum helyettesítésére.

Módszer leírása

A dezamidált gliadin-peptidek elleni IgG-antitesteket enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálattal detektáljuk a mikrotiterlemez üregébe adszorbeált tisztított peptidekhez kötődve. A peptidek olyan körülmények között kötődnek a kutakhoz, amelyek megőrzik az antigéneket natív állapotukban. Előhígított kontrollokat és hígított betegszérumokat adunk külön üregekbe, amelyek lehetővé teszik az antitestek megkötését a dezamidált gliadin peptidekhez. A megkötetlen minta-alkotóelemeket lemossuk, és torma-peroxidázzal jelölt antihuman IgG antitest-konjugátumot adunk minden üreghez. Második inkubálás után a meg nem kötött enzimmel jelölt konjugátumot lemossuk, és a megkötött konjugátumot tetrametil-benzidin kromogén szubsztrát hozzáadásával detektáljuk. A végső inkubálás után a színes terméket spektrofotometriásan mérjük, és az abszorbanciát összehasonlítjuk az alacsony pozitív kalibrátorral. A szín intenzitása egyenesen arányos a dezaminált gliadin peptidek önkényes egységekben kifejezett IgG antitestjeinek szintjével. (Használati utasítás: QUANTA Lite Gliadin IgG II rev. 3, 4/2017. INOVA Diagnostics, Inc. San Diego, CA, 92131 )