Glutamin

A glutamin egy feltételes esszenciális aminosav, amely kulcsfontosságú energetikai szubsztrátuma a nagy forgalmú sejteknek, például az enterocitáknak és az immunrendszer sejtjeinek.

sciencedirect

Kapcsolódó kifejezések:

  • Szőlőcukor
  • Aminosavak
  • Asztrocita
  • Glutaminsav
  • Arginin
  • Enzimek
  • Aszparaginsav
  • Gamma-amino-vajsav
  • Peptid
  • Fehérje

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Krónikus hepatitis

Glutamin

A glutamin feltételesen esszenciális aminosav. Noha általában megfelelő mennyiségben szintetizálják, az endogén glutamin termelés nem megfelelő a metabolikus stressz időszakaiban. A glutamin kulcsfontosságú számos metabolikus funkció szempontjából, beleértve a fehérje és a glutation szintézisét, az energiatermelést, az optimális antioxidáns állapot fenntartását és az immunfunkciót. A glutamin számos gén expresszióját szabályozza és számos fehérjét aktivál. A 94 l-glutamin immun tápanyag és az enterociták és limfociták energiatermelésének előnyös szubsztrátja. A glutamin befolyásolja néhány T-sejtből származó citokin termelését, és fontos az optimális limfocita proliferáció szempontjából. 95-97 Nevezetesen, a limfociták nem képesek termelni glutamint. Ha a glutamin készleteket a folyamatos immunológiai igények miatt kimerítik, a glutation termelése ezért nem lesz megfelelő. A glutamin fontos táplálék-kiegészítő, ha az anyagcsere-stressz miatt az endogén szintézis nem megfelelő.

Adagolás

Napi 2–4 g glutamin-dózist használnak metabolikus stressz vagy rossz étrendi bevitel esetén. A glutamin-kiegészítőket étkezés között kell bevenni.

Óvintézkedések

Máj- vagy veseelégtelenségben szenvedő betegeknél óvatosan kell kezelni a glutamin-kiegészítést. 98

Gyulladásos bélbetegség

Alyssa M. Parian orvos. Amy C. Brown PhD, az integratív gyógyászatban (negyedik kiadás), 2018

Glutamin

Glutamin és antioxidáns potenciál a cukorbetegségben

Összefoglaló pontok

A GLN nem esszenciális aminosav, sok fiziológiai funkcióval rendelkezik. Jelenleg feltételesen elengedhetetlennek tartják a katabolikus betegségekben szenvedő betegek számára.

A súlyos sérülés során mély GLN kimerülést találtak, ami azt jelzi, hogy további kiegészítésre van szükség a GLN homeosztázisának fenntartásához ilyen helyzetekben.

Számos tanulmány bebizonyította a GLN alkalmazásának előnyeit az immunfunkció szempontjából különböző betegségekben.

A plazma GLN szintje csökken a cukorbetegeknél, ez pedig az inzulin szekréciójának és működésének zavaraihoz vezethet.

A GLN a GSH előfutára, és elősegíti a HSP expresszióját.

A GLN antioxidáns potenciállal rendelkezik a cukorbetegség által kiváltott oxidatív stressz csillapításában.

A GLN hatása a cukorbetegség kimenetelének javítására más mechanizmusokat is magában foglalhat, beleértve a gyulladásos reakciók csillapítását, a sejtes apoptózis csökkentését és az inzulin szekréció fokozását.

Glutamin anyagcsere és rák

Bevezetés

A glutamin a fehérje transzlációs folyamatokban használt 20 aminosav egyike. A növényekben a glutamint szintetizálhatja a glutamin szintetáz, amely szubsztrátként glutamátot és szabad ammóniát, energiaforrásként pedig ATP-t használ. Biokémiai szempontból a glutamin szintézis folyamata a szervetlen nitrogén bevitele a szerves molekulákba aminosavak formájában, amelyek végül fehérjékké és más nitrogénmolekulákká alakulnak át, és táplálékláncon vagy táplálékhálózaton keresztül magasabb organizmusokká áramlanak. Az étrendi források mellett az állatoknál több szövet is képes szintetizálni a glutamint, és gyakran ezt a szintézist használják a szabad ammóniumion, egy anyagcsere-hulladék ártalmatlanítására. A legrelevánsabb glutamint termelő szövet a vázizom, amely az összes szintetizált glutamin 90% -át teszi ki. A három aminosav egyikeként, amelyek a toxikus ammóniumiont az extrahepatikus szövetekből a hepatocitákba viszik át, a glutamin különleges szerepet játszik a nitrogénes hulladék karbamid cikluson keresztüli ártalmatlanításában. Mivel a glutamin szintetizálható, a szervezet szintjén a glutamin nem esszenciális aminosavként van besorolva, és mint ilyen, gyakran figyelmen kívül hagyják annak jelentőségét a fehérje transzlációtól és a nukleotid bioszintézistől eltérő anabolikus utakban.

Azonban a gyorsan szaporodó sejtek, köztük a rákos sejtek, a kórokozók által stimulált immunsejtek és a különböző progenitor vagy őssejtek megnövelték a glutamin iránti igényt, és gyakran glutamintól függő növekedést és proliferációt mutatnak. Ez a megnövekedett igény általában meghaladja a fehérje transzláció és a nukleotid szintézis igényét. Valójában az in vitro tenyésztett rákos sejtek legtöbb típusa a kiegészített glutamin magas szintjétől függ. Ezekben a sejtekben a sejtek által felvett glutamin nagy része glutaminná alakul át glutaminolízissel, amelyet a glutamináz katalizál. Egyre több publikált tanulmány támasztja alá azt az elképzelést, miszerint a szaporodó rákos sejtek glutaminolízist alkalmaznak az intracelluláris glutamát homeosztázis fenntartására a rosszindulatú transzformációval összefüggő metabolikus újraprogramozás támogatására. A glutamin amido- és aminocsoportjai kulcsfontosságúak a szaporodó sejtekben az aktív nitrogén anabolizmus szempontjából, és a glutamin katabolizmusából származó szénváz végül hozzájárul a szénkészlethez, támogatva az ATP termelést, az anaplerózist és a lipid bioszintézist.

Ebben a cikkben összefoglaljuk a glutamin metabolizmusát a rákos sejtekben, a glutamin bioszintetikus szerepére összpontosítva a szaporodó sejtekben, mind nitrogénforrásként, mind szénforrásként, valamint az onkogén jelátvitel szabályozó szerepére.

Táplálkozási támogatás: Felnőttek, Enterális

Glutamin

A glutamin a szervezetben a legelterjedtebb nem esszenciális aminosav, és az argininhez hasonlóan a stressz állapotában feltételesen esszenciális aminosavvá válik. Ez a vékonybél enterocita preferált üzemanyag-forrása, amelyről úgy gondolják, hogy stressz idején segít megőrizni szerkezetét és működését. Szeptikus és alultáplált betegeknél az izomglutamin kimerült, és feltételezik, hogy ezeknél a betegeknél csökken a glutamin limfociták és a bél hozzáférhetősége, ami fokozza a szepszis kockázatát. Bár az immunitás javítására tervezett enterális formulák vegyes eredményeket hoztak, a glutamin-kiegészítés nem bizonyult károsnak, és csökkentette a szövődményeket csontvelő-átültetésben szenvedő betegeknél, műtét után, valamint kritikus betegségben és égési sérülésekben. A parenterális glutamin alkalmazásával végzett vizsgálatok általában pozitívabbak, mint az enterális glutamint alkalmazók.

Az onkometabolizmus fogalmi háttere és bioenergetikai/mitokondriális aspektusai

Jie Zhang,. Gregory Stephanopoulos, Methods in Enzymology, 2014

4 Összefoglalás

A glutamin jól ismert, mint a fehérje- és nukleotidszintézis központi prekurzora proliferáló sejtekben. A sok ráksejtben felfelé szabályozott anaplerotikus úton azonban átalakulhat α-ketoglutaráttá is, és beépülhet a TCA ciklusba, ahol kiegészítő szénként szolgálhat. Feltűnő, hogy hipoxia vagy hibás mitokondriális működés esetén a glutamin a reduktív karboxilezés révén a lipogén acetil-CoA fő forrásává válhat. Tekintettel arra a tényre, hogy a glutamin egyre fontosabbá válik a rákos sejtek anyagcseréjének megértésében, sürgősen szükség van eszközökre a glutamin metabolizmusának számszerűsítésére.

Itt ismertettük a stabil izotópjelzők alkalmazásának módszerét a glutamin sorsának, valamint a rákos sejtek szaporodásában és túlélésében játszott fontos szerepének tanulmányozására. Először leírtuk a nyomjelző kísérletek, az extracelluláris metabolitok mérésének, az intracelluláris metabolitok extrakciójának és a GC-MS elemzésének módszereit. Ezután megvitattuk az optimális nyomjelző kiválasztást a glutamin-hozzájárulás meghatározásához a TCA-ciklushoz glutaminolízissel és RC-vel MID-analízissel. Végül ismertettük az izotopomer spektrális elemzés kereteit a glutamin lipidszintézishez való frakcionális hozzájárulásának értékelésére.

Úgy tűnik, hogy a glutamin nélkülözhetetlen a rákos sejtek számára, mint nitrogénforrás, de kulcsfontosságú metabolitként is, amely részt vesz a központi szén-anyagcserében és az energiatermelésben. A glutamin metabolizmus szabályozásának mechanizmusait azonban nem teljesen értjük. Ebben a fejezetben olyan stabil izotóppal segített módszereket írunk le, amelyek alkalmazhatók a glutamin katabolizmus szabályozásának vizsgálatára és arra, hogy a glutamin hogyan segíti elő a rákos sejtek szaporodását és túlélését.

Aftos szájgyulladás

Glutamin

A glutamin, a szervezetben a leggyakoribb aminosav, nélkülözhetetlen a bélműködés, az immunválasz és az aminosav homeosztázis fenntartásához súlyos stressz idején. A glutamin-kiegészítésről kiderült, hogy javítja a táplálkozási és immunológiai állapotot, és csökkenti a szövődményeket a kritikus állapotú betegeknél. 12 A kiegészítés azonban nem mindenki számára előnyös. Úgy gondolják, hogy azoknak van a legjobb klinikai válaszuk, akiknek a legnagyobb a táplálékhiányuk. 13 A glutaminnal való kiegészítés azért hasznos, ha a vázizomzat kimerül, mivel a glutamin nagy része vázizomban termelődik, és a glutamin-kimerülés növeli a szájüregi és gyomor-bélrendszeri fekélyek előfordulását. Megállapították, hogy ez az aminosav csökkenti a szájüregi szájgyulladás időtartamát és súlyosságát kemoterápiában részesülő betegeknél. 14

Adagolás

A glutamin por formájában vásárolható meg. A páciensnek 4 g port kell összekevernie vízben, be kell csapnia a szájba, és naponta négyszer kell lenyelni. Ha a glutamint kemoterápiával együtt alkalmazzák, akkor azt a kemoterápia napján kell bevenni, majd az egyes kezelések befejezése után 4 napig kell használni.

Óvintézkedések

A belsőleges oldat morzsolódása kellemetlen lehet. A glutamin egyébként jól tolerálható. Mániát okozhat bipoláris betegségben szenvedő betegeknél.

A glutamin mint potenciális neuroprotektor az Alzheimer-kórban

A glutamin a leggyakoribb aminosav az emberi véráramban. Ez feltételesen elengedhetetlen és kritikus sok sejtfunkció szempontjából. Az agyban a glutamint elsősorban a glutamin-szintetázt expresszáló asztrociták termelik. Számos kóros tényező, amelyről ismert, hogy hozzájárul az Alzheimer-kórhoz, közvetlenül csökkentheti a glutamin-szintetáz aktivitását, beleértve az Aβ-lerakódást, a krónikus gyulladást, a hipoxiát, az ischaemia/reperfúziót és az oxidatív stresszt. Valóban, a glutamin metabolizmusa károsodott az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél. Fontos, hogy a glutaminhiány akadályozza a kritikus sejtfunkciókat, mint például a mitokondriumok energiatermelését, a DNS károsodásának reakcióját, az apoptózist és az autofágia. Így a glutamin-kiegészítés érdekes lehet az öregedés degeneratív betegségeinek megelőzésében vagy késleltetésében, ahol e funkciók elvesztése gyakori.

HIV-betegség és AIDS

Stephen Dahmer MD, Benjamin Kligler MD, az integratív gyógyászatban (negyedik kiadás), 2018

l-glutamin

l- A glutamin pótlása állatmodellekben kimutatta a kolonociták szaporodásának felgyorsítását. Feltételezik, hogy a glutaminhiány szerepet játszik a HIV-vel összefüggő pazarlás folyamatában is. 44 Sok PI-t szedő beteg krónikus hasmenést tapasztal gyógyszeres mellékhatásként. Egy randomizált vizsgálatban 35 HIV-pozitív, PI által kiváltott hasmenést mutató férfi vett részt, és azt állapította meg, hogy az l-glutamin (30 g/nap) rost- és probiotikus pótlások adagolásához jelentősen csökkentette a hasmenés gyakoriságát és a hasmenés elleni gyógyszerek szükségességét. 45 Anekdotikusan sok beteg úgy találja, hogy a glutamin még alacsonyabb és könnyebben beadható dózisok esetén is hasznos e mellékhatás enyhítésében.

Adagolás

Adjon napi 2000 mg l-glutamint két vagy három részre osztva, az adagot szükség szerint felfelé titrálva napi 40 g-ra. 46

Óvintézkedések

A cirrhosisban és rohamokban szenvedő betegeknek kerülniük kell a glutamint, mivel ez ronthatja ezeket a feltételeket.

Táplálkozás kezelése akut vesekárosodásban és vesepótló terápiában

Alice Sabatino,. Enrico Fiaccadori, Critical Care Nephrology (harmadik kiadás), 2019

Glutamin.

A glutamin egy feltételes esszenciális aminosav, amely kulcsfontosságú energetikai szubsztrátuma a nagy forgalmú sejteknek, például az enterocitáknak és az immunrendszer sejtjeinek. Ezenkívül a glutamin néhány endogén antioxidáns (azaz glutation) prekurzora, a glükoneogenezis szubsztrátja, és stressz alatti inzulinrezisztencia modulálásával, hősokk-fehérjék indukciójával és a chaperon fehérjék fokozásával sejtvédő hatásokat válthat ki. A glutaminnak specifikus szerepe van a vese tubuláris sejtekben az oxidatív stressz csillapításában és a gyulladásos utak csökkentésében is. 32,33 Parenterális táplálékban részesülő kritikus betegeknél a glutamin a fertőző epizódok arányának és a kórházi tartózkodás időtartamának csökkenésével jár. 34 Azonban a glutamin nagyon nagy dózisainak 35 alkalmazásán alapuló legfrissebb adatok arra utalnak, hogy ennek a gyógyszerkészítménynek negatív hatása lehet. CRRT-n vagy SLED-en átesett AKI-betegeknél nagy glutaminveszteség fordulhat elő. 36 Ebben az esetben nincs ellenjavallat a glutamin alkalmazásának a mesterséges táplálkozás integrációjaként az AKI-ban 0,2 g/kg/nap dózisban. 34

  • A ScienceDirectről
  • Távoli hozzáférés
  • Bevásárlókocsi
  • Hirdet
  • Kapcsolat és támogatás
  • Felhasználási feltételek
  • Adatvédelmi irányelvek

A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .