Általános mítoszok az allergiáról és az asztmáról

Az allergia és az asztma nagyon gyakori Ausztráliában és Új-Zélandon. Körülbelül minden ötödik embernél jelentkezik allergia valamikor életében, és körülbelül minden tizediknél asztma alakul ki. Az allergia korántsem jelentéktelen kényelmetlenség, és jelentősen befolyásolja az életminőséget, és más egészségügyi állapotokkal jár. A súlyos allergiás reakciók (anafilaxia) potenciálisan életveszélyesek. Sajnos sokan összekeverik a mítoszt a valósággal abban, ahogyan az allergiát és az asztmát szemlélik és kezelik.

mítoszok

1. mítosz: Az allergia nem gyakori

Valóság: Az elmúlt évtizedekben az allergiás betegségek gyors és folyamatos növekedése komoly közegészségügyi probléma Ausztráliában és Új-Zélandon. A jelenlegi statisztikák azt mutatják, hogy:

Minden ötödik embernél allergia alakul ki valamikor az élet során.

Minden tizedik csecsemőnek ételallergiája lesz.

Minden tizedik gyermeknél ekcéma alakul ki.

Az anafilaxia miatt a kórházi felvétel ötszörösére nőtt az elmúlt 20 évben.

2. mítosz: Az allergia ártalmatlan

Valóság: Az allergia komoly problémát jelent Ausztráliában és Új-Zélandon, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni. A kezeletlen allergiák jelentős hatással vannak az életminőségre.

Az allergiás nátha (szénanátha) rossz alvási minőséget, fáradtságot és nappali álmosságot eredményez. A felnőttek nehezebben tudnak gondolkodni és működni a munkahelyükön, nagyobb hiányzásokban és több munkával kapcsolatos sérülésben szenvednek. Ingerlékenyebbek és hangulatosabbak, mint az egészségesebb emberek, és nehezebb meghozniuk a fontos döntéseket. Az allergiás náthában szenvedő iskoláskorú gyermekek rosszul tudnak teljesíteni a vizsgálatok során, és gyakran nem tudják felidézni az óra során tanított információkat. A kezeletlen allergia súlyosbíthatja más krónikus légzési problémákat is, például asztmát, arcüreggyulladást és bőrbetegségeket, például ekcémát és csalánkiütést (csalánkiütés).

Az élelmiszerekre, a gyógyszerekre és a rovarcsípésekre adott néhány allergia potenciálisan életveszélyes reakcióhoz vezethet, amelyet anafilaxiának hívnak - szisztémás allergiás reakciónak, amely végzetes lehet.

3. mítosz: A dohányzás nem váltja ki az asztmát

Valóság: A dohányzó anyáktól született csecsemőknek nagyobb az esélyük az asztma kialakulására, mint a nem dohányzó anyák gyermekeinek. A dohányzás az asztmás rohamok ismert kiváltója is, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha dohányozni kell, akkor azt a gyermekein kívül és kívül végezze el.

4. mítosz: A virágzó növények szénanáthát okoznak

Valóság: A szezonális allergiás náthát, amelyet általában szénanáthának hívnak, inkább a pollenre, mintsem a szénára. A pollenallergia általában a szél által beporzott fű-, gyom- és fafajok levegőből származó pollenjének köszönhető.

Ezzel szemben a virágos növények pollenje nagy és ragadós, nem fúj túl messzire, madarak és méhek beporzásához szükséges. Ezért, amikor az emberek panaszkodnak arra, hogy az illatos virágok megzavarják őket, az általában a parfüm kémiai irritációjának köszönhető, ami tüsszentést okoz, nem pedig a pollent.

5. mítosz: Ha egy másik régióba költözik, az allergiákat gyógyíthat

Valóság: Az allergiás náthát (szénanátha) kiválthatja a szél által fújt virágpor, főleg tavasszal és nyáron, vagy más allergének, például házi poratka, állatok és penészspórák egész évben. Az allergén forrástól való eltávolodás (például államközi vagy szárazföldi területekről a tengerpartra) csak ideiglenesen enyhítheti az allergiát.

Az allergiás emberek hajlamosak új allergiák kialakulására, és gyakran néhány éven belül új tünetek jelentkeznek új növények vagy más allergén források, például penész vagy házi atka hatásának kitéve.

6. mítosz: Az állatok folyamatos kitettsége érzéketlenné teszi őket

Valóság: Ha allergiás egy állatra, a folyamatos expozíció nem csökkenti az allergiát.

Valójában minden harmadik, már allergiás és beltéri háziállatnak kitett ember idővel allergiás lesz rájuk is.

A kedvtelésből tartott állatok szőrében található fehérjék (bőrpelyhek, szőr, szőr, gyapjú, tollak, nyál és vizelet) egyeseknél allergiás reakciót okozhatnak, vagy súlyosbíthatják az asztmát. Az állati szőr, szőrme vagy gyapjú pollent és más kültéri allergéneket is gyűjthet.

A házi kedvencek tartása asztmával és további gyógyszerek szükségességével is társul. Ha allergiás az állatokra, az érzékenység gyakran romlik folyamatos expozíció esetén. A tünetek enyhítésére

  • Minimalizálja a háziállatok expozícióját azáltal, hogy eltávolítja őket az otthon belsejéből.
  • A háziállatokat tartsa távol a hálószobától.
  • Kemény padlóval rendelkezik.
  • Rendszeresen mossa az állatot, hogy csökkentse a leadott allergén mennyiségét.

7. mítosz: Nem alakulhat ki állatallergia, ha nincs háziállata

Valóság: Állati allergének, különösen a macska és a ló allergénje hordozható a ruhán. Ez érzékennyé teheti azokat az embereket, akiknek nincs háziállata, és érzékeny egyéneknél tüneteket válthat ki.

8. mítosz: Néhány állat jobb az asztmás és allergiás emberek számára

Valóság: A macskák allergénjei főként a faggyúmirigyeikből származnak a bőrükben, a kutyák fő allergénforrása pedig a nyáluk. Még akkor is, ha egyes fajták nem hajlandóak a gyulladásra, az allergén mégis a ház porszemcséihez (például falakhoz, szőnyegekhez, ágyneműhöz, ruházathoz és függönyökhöz) kapcsolódhat, és idővel nem bomlik le könnyen. Az allergén folyamatosan szuszpendálható a levegőben, akkor is, ha az állatot eltávolították a házból, vagy nincs a hálószobában.

Míg az egyes állatok által leadott allergén mennyisége számos tényezőtől függően változhat (nem, függetlenül attól, hogy nem ivartalan-e, rövid vagy hosszú szőr, szőr vagy gyapjú), addig az allergén azonos a fajok között.

Más állatok, például tengerimalacok, lovak és egerek allergiájáról is beszámoltak. Még a leguánok is kiválthatják az allergiát. Nincsenek hipoallergén állatok.

9. mítosz: A búza és a tej megszüntetése segíti az asztmát és a szénanáthát

Valóság: Az étrendnek kisebb szerepe van az asztma vagy az allergiás nátha (szénanátha) kezelésében. A búza és a tej kiküszöbölése csak akkor segít az allergiában, ha bebizonyosodott, hogy allergiás a búzára és a tejre.

Míg néhány ételallergiás gyermek ekcémát, asztmát vagy allergiás náthát okoz, addig az emberek búza- vagy tejtermékektől való megszüntetése hátrányosan befolyásolhatja a táplálkozást (különösen gyermekeknél), és felesleges területekre irányítja az erőfeszítéseket.

Az ételallergiás reakciók általában gyorsan jelentkeznek, súlyosak és nyilvánvalóak. A tünetek általában kiütések, torokduzzanat, hányás és/vagy néha atópiás ekcéma. A dió, a hal, a kagyló, a tej és a tojás a leggyakoribb ételallergia a gyermekeknél. A pékek belégzett búzalisztből asztmát alakíthatnak ki.

A tudományos vizsgálatok nem mutatnak arra utaló bizonyítékot, hogy a tej vagy növeli a nyáktermelést, vagy rontja az asztmát. Gyakrabban a betegek zsippanással reagálnak a hideg italokra (például tejre), mert ittas állapotban hűvös száraz levegőt szívnak be.

10. mítosz: A színek és a tartósítószerek az asztma gyakori okai

Valóság: A borban, szárított gyümölcsökben, ecetben, szőlőben és néhány gyümölcssalátában található tartósítószerek, mint például a nátrium-metabiszulfit (220, 221 és 222), súlyosbíthatják az asztmát, de nem okozják. Kis mennyiségű kén-dioxid belégzése a hörgők reflex összehúzódását okozhatja.

A nátrium-glutamát (MSG vagy 621) rossz hírnévvel rendelkezik az asztma kiváltásában néhány emberben, de tudományos tanulmányok szerint ez viszonylag ritka probléma. A benzoátok (szívbetegségekben használják) néha reakciókat okozhatnak.

Az allergiás teszt nem megbízható az ezen anyagok iránti érzékenység megerősítésében.

11. mítosz: Az alternatív tesztek és kezelések ugyanolyan hatékonyak, mint a hagyományos tesztek és gyógyszerek

Valóság: Számos unortodox teszt létezik az allergia szempontjából, mint például a citotoxikus élelmiszer-tesztek, a Vega-teszt, a kineziológia, az iridológia, a pulzus-teszt, az Alcat-teszt és a Rinkel intradermális bőrtesztje. Ezeknek nincs tudományos alapjuk, megbízhatatlanok és nincs szerepük az allergia értékelésében.

Másrészt a bőrtesztek és a vérallergén-specifikus IgE-tesztek megbízható és tudományosan igazolt allergiatesztek. Az anamnézissel és a vizsgálattal együtt ezek a tesztek segíthetnek orvosának meghatározni allergiájának okát, és a Medicare Ausztráliában visszautasítja őket.

Sok ausztrál étrend-kiegészítőket, kiegészítő és alternatív gyógyszereket használ a különféle betegségek kezelésére vagy megelőzésére. Néha az orvos által felírt gyógyszerekkel együtt használják őket. Függetlenül az e tekintetben hozott döntésétől, fontos, hogy tudassa orvosával, hogy szedi őket. Ennek oka, hogy mellékhatások és kölcsönhatások léphetnek fel a gyógyszerekkel. Fontos felismerni, hogy az alternatív gyógyszereket nem vizsgálták meg a hagyományos gyógyszerek hatékonyságának és mellékhatásainak szigorú vizsgálatával.

12. mítosz: Az allergia és az asztma gyógyítható

Valóság: Annak ellenére, hogy hatékony kezelések állnak rendelkezésre, jelenleg nincsenek gyógymódok asztmára vagy allergiára. Megfelelő diagnózis és kezelés mellett az asztmás és allergiás betegek többsége normális, aktív életet él, életminőségének csekély zavarával.

Az allergia gyógyításának legközelebb az allergén immunterápia (deszenzitizáció) áll, amely hatékony bizonyos allergiák, például allergiás nátha (szénanátha), asztma és szúró rovarallergia kezelésére. Ez jelenleg Ausztráliában és Új-Zélandon nem elérhető élelmiszerallergia kezelésére, kivéve a kutatási kísérleteket.

13. mítosz: Az asztma és a szénanátha permetezése veszélyes

Valóság: Az inhalációs gyógyszereket, beleértve a kortikoszteroidokat (megelőző kezelés), általában az asztma kezelésére használják. Nagyon biztonságosak és hatékonyak, amennyiben megfelelő dózisban alkalmazzák őket orvosi felügyelet mellett.

Hasonló gyógyszereket (intranazális kortikoszteroid spray-k) gyakran alkalmaznak mérsékelt vagy súlyos allergiás nátha (szénanátha) kezelésére. Nincs bizonyíték arra, hogy ezeknek a gyógyszereknek a hosszú távú alkalmazása (megfelelő dózisban és tőgy orvosi felügyelet mellett) káros lenne, bár mellékhatások jelentkezése esetén orvoshoz kell fordulni.

14. mítosz: Sok gyermek nő ki asztmájából és allergiájából

Valóság: Az allergia sok évig tarthat. Például ismert, hogy:

Az atópiás dermatitiszben (ekcéma) szenvedő gyermekek 85% -a javul tizenéves korában, de gyakran száraz és ingerlékeny bőre van, és szappannal és bizonyos életre szóló kozmetikumokkal van problémája.

Az allergiás náthában (szénanáthában) diagnosztizált gyermekek 80% -ának tíz évvel később is gondjai lesznek.

Az allergiás náthát (szénanáthát) diagnosztizált fiatal felnőttek 40% -ának 20 évvel később is jelentkeznek tünetei.

Az asztma is fennmaradhat. Néhány gyermeknek olyan asztmás tünetei vannak, amelyek a serdülőkorban javulnak vagy eltűnnek, míg mások súlyosbodni fognak. A súlyos vagy tartós asztmában szenvedők általában ugyanazok maradnak, mint a felnőttek. Még akkor is, ha a tünetek teljesen eltűnnek, később visszatérhetnek az életben, különösen fertőzések vagy testmozgás esetén.

A csecsemők tehéntejére, szójára vagy tojására adott allergiás reakciók gyakran megszűnnek, mire a gyermek bekerül az óvodába, de mások (például a mogyoró, a dió vagy a tenger gyümölcsei) akár egy életen át is fennállhatnak.

15. mítosz: Az allergiás gyógyszerek veszélyesek és álmosak

Valóság: A nem álmos antihisztaminok könnyen beszerezhetők a gyógyszertárakban. Ezek a gyógyszerek ritkán álmossá teszik az embereket, és bizonyítottan biztonságosak vezetés közben. Mivel sokkal hosszabb ideig tartanak a testben, kényelmesebb őket szedni (általában naponta egyszer).

Régebbi nyugtató antihisztaminok évtizedek óta állnak rendelkezésre. Az egyetlen előnye, hogy olcsóak. Gyakran álmosságot okoznak, és zavarják az emberek biztonságos vezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeit. Hatásuk alkoholfogyasztás esetén még veszélyesebb. A nyugtató hatású antihisztaminokat használó felnőtteknél gyakran nehéz tisztán gondolkodni, az idős betegek összezavarodhatnak, a gyermekek pedig gyakran álmosak vagy ingerlékenyek az osztályban. Ezért fontos, hogy ellenőrizze a gyógyszercímkéket, és konzultáljon gyógyszerészével vagy orvosával, mielőtt fontolóra veszi ezen gyógyszerek alkalmazását.

16. mítosz: A házi poratkáktól nincs mód megszabadulni

Valóság: A házi poratkák és azok allergén székletrészecskéinek legnagyobb koncentrációja a szőnyeggel borított hálószobákban és ágyneműkben, valamint azokban a házakban van, ahol háziállatok vannak, különösen macskák.

A csiszolt deszkák vagy más kemény padlóburkolatok, az ágynemű rendszeres mosása, valamint a matracok és párnák védőburkolatba helyezése jelentősen csökkenti a poratka allergén hatását.

Noha nem fogja felszámolni a poratkát, a heti egyszeri porszívózás csökkenti a poratkák számát, különösen ha HEPA szűrőket használnak.

17. mítosz: Egy kis mogyoró nem árt

Valóság: A nyomoknyi földimogyoróval való érintkezés végzetes lehet egy rendkívül érzékeny földimogyoróallergiás egyén számára.

18. mítosz: A nedves házak éppoly egészségesek, mint a száraz házak

Valóság: A nedves házak penésztartalma magasabb, mint a száraz házaké, és a beltéri penész az évelő allergiás nátha, orrmelléküreg-gyulladás, hörghurut és asztma gyakori oka.

Az ASCIA a klinikai immunológia/allergia szakorvosok csúcstalálkozója Ausztráliában és Új-Zélandon.

Az ASCIA forrásai közzétett szakirodalomon és szakértői áttekintésen alapulnak, azonban nem célja az orvosi tanácsok helyettesítése. Az ASCIA források tartalmát egyetlen kereskedelmi szervezet sem befolyásolja.