Gyakorlat-specifikus akarat és motiváció a fogyás fenntartására intenzív életmódbeli beavatkozást követően

Hovatartozások

  • 1 Táplálkozás, testmozgás és sport tanszék, Koppenhágai Egyetem.
  • 2 Lipcsei Egyetem Sportpszichológiai és Testnevelési Tanszék.

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 Táplálkozás, testmozgás és sport tanszék, Koppenhágai Egyetem.
  • 2 Lipcsei Egyetem Sportpszichológiai és Testnevelési Tanszék.

Absztrakt

Célkitűzés: Jelen tanulmány a testmozgás-specifikus motiváció és az akarat hatását vizsgálta a fogyás fenntartására intenzív életmódbeli beavatkozást (ILI) követően.

motiváció

Módszer: A vizsgálatban 164 elhízott (testtömeg-index [BMI]> 30 kg/m2) egyén vett részt, aki ILI-ben vett részt. A résztvevők gyakorlatspecifikus akaratát és motivációját értékelték a beavatkozás előtt és után, valamint a befejezés után 3 és 12 hónappal. Az önkéntességet a testmozgás kérdőívvel, a motivációt pedig a kontextusban lefordított Sport Motivációs skálával mértük.

Eredmények: Vegyes modellanalízis feltárta, hogy a nem, az életkor és az iskolai végzettség kiigazításakor a 6 akarati skála és a belső motiváció a BMI-t jósolta a 4 időpontban, míg 6 akarati skála és 2 külső szabályozási skála mutatott időbeli interakciót. A visszamenőleges többszörös vegyes modellelemzésből kiderült, hogy az akarati gátlás - a képzés és az önkéntes megkönnyítés elhalasztása - az önbizalom megjósolta a BMI fejlődését, míg az önkéntes gátlás - nem kapcsolódó gondolatok, azonosított szabályozás és az introjektált szabályozás időbeli interakciót mutatott a többi skálán felül és túl.

Következtetés: A testmozgás-specifikus akarat és motiváció befolyásolja a fogyás fenntartását egy ILI után. Az önkéntes önbizalom és az edzés elhalasztására való törekvés fontos az autonóm testmozgás korábban azonosított előrejelzőjén túl. A tanulmány eredményei azt is jelzik, hogy a külső motiváció az önrendelkezés szintjétől függően lehet könnyítő vagy kontraproduktív. (PsycINFO adatbázis-rekord