A gyógyszeres kezelés, az intenzív viselkedésterápia kombinációja súlycsökkenést eredményez

Kenny Walter

A nyomozók úgy találják, hogy az intenzív viselkedésterápia súlycsökkenést eredményez, még a placebo-kontrollos csoportban is.

gyógyszeres

Thomas A. Wadden, PhD

Egy új tanulmány szerint az intenzív viselkedésterápia (IBT) jelentős fogyást eredményezhet elhízott egyéneknél, különösen, ha liraglutiddal együtt végzik.

Egy nyomozócsoport, amelyet Thomas A. Wadden, PhD, a Pennsylvaniai Egyetem Perelmani Orvostudományi Karának Pszichiátriai Tanszék vezetett, több helyszíni vizsgálatot végzett az alapellátásban először a Medicare és A Medicaid Services-alapú IBT-előny önmagában vagy 3 mg liraglutid kombinációjában adva.

A jóllakottság és a klinikai adipozitás - liraglutid evidencia (SCALE) vizsgálatban a kutatók 56 héten át vizsgálták cukorbetegségben szenvedő és cukorbetegségben szenvedő betegeket. A randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos, multicentrikus vizsgálatban az elhízott egyének liraglutidot (n = 142) vagy placebót (n = 140) kaptak az intenzív viselkedésterápia kiegészítéseként.

A kutatók a testtömeg (százalékos) változásának kezdeti végéről az 56. hétre és a résztvevők azon részarányára vonatkoztak, akik a kiindulási testtömeg ≥ 5% -át vesztették.

Másodlagos megerősítő végpontokat is kerestek, ideértve az alaptest súlyának> 10% -át vagy> 15% -át elvesztő betegek arányát az 56. héten, valamint azt az arányt, akik a kiindulási testsúly ≥ 4% -át vesztették a 16. héten, mert az amerikai liraglutid címke a kezelés abbahagyása, ha az egyén a 16. hétig nem veszíti el a kiindulási testtömeg ≥ 4% -át.

A csapat más másodlagos megerősítő végpontokat keresett a derékkörfogat és az 56. hét közötti változásokban a derék kerületében és a fizikai funkciókkal kapcsolatos önállóan jelentett életminőségben, a Short Form ‐ 36 v2 Health Survey (Acute 2.0 verzió [ SF ‐ 36]) fizikai súlyozási pontszám és a súly hatásának az életminőségre gyakorolt ​​hatásának fizikai függvényskálája alapján - Lite Clinical Trial version (IWQOL ‐ Lite ‐ CT).

Az objektív fizikai kapacitás változását 6 perces sétateszt (6MWT) segítségével mértük.

A kutatók támogató másodlagos végpontokat kerestek, beleértve a kardiometabolikus paraméterek (HbA1c, éhomi plazma glükóz, szisztolés és diasztolés vérnyomás, lipidek) változását az alapszintről az 56. hétre.

Az 56. hét után az átlagos testsúlycsökkenés a kombinált terápiával 7,5% volt, míg a placebo-kontrollos csoportnál az átlagos súlycsökkenés 4,0% (95% CI, –5,3–1,6%; P = 0,0003).

A kutatók szignifikánsan több egyént találtak liraglutidon, mint a placebóban, akik ≥ 5% -os súlyvesztést értek el (61,5% vs. 38,8%; VAGY, 2,5% [1,5-4,1%]; P = 0,0003),> 10% súlycsökkenést (30,5% vs. 19,8%; VAGY 1,8% [1,0-3,1%]; P = 0,0469) és> 15% súlycsökkenés (18,1% vs. 8,9%; VAGY, 2,3% [1,1-4,7%]; P = 0,0311).

Az IBT a placebóval kombinálva 56 hét után klinikailag jelentős fogyást eredményezett a résztvevők közel 40% -ánál. A fogyás azonban jelentősen megnőtt a liraglutid hozzáadásával.

A liraglutidot is jól tolerálták, új biztonsági jeleket nem azonosítottak.

"Alapellátási körülmények között a Medicare és a Medicaid Services központjai - az IBT klinikailag jelentős súlycsökkenést produkált 56. héten, amit a 3,0 mg liraglutid hozzáadása fokozott" - írták a szerzők.

A kutatók szerint a tanulmány kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy a nagy intenzitású viselkedési tanácsadás mennyiben járul hozzá a súlycsökkentő gyógyszerekkel történő további súlycsökkenéshez, összehasonlítva a kevésbé intenzív életmódbeli beavatkozással.