Hasi elhízás és 2. típusú cukorbetegség

Cikk:

Járványtan

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb statisztikái szerint 2005-ben körülbelül 1,6 milliárd felnőtt (15 éves és idősebb) volt túlsúlyos világszerte, míg legalább 400 millió felnőtt elhízott. Ezenkívül a WHO előrejelzése szerint 2015-re körülbelül 2,3 milliárd felnőtt lesz túlsúlyos, és több mint 700 millió elhízott. 1 Ugyanakkor a cukorbetegség jelenleg világszerte 246 millió embert érint.

cukorbetegség

Járványtan

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb statisztikái szerint 2005-ben körülbelül 1,6 milliárd felnőtt (15 éves és idősebb) volt túlsúlyos világszerte, míg legalább 400 millió felnőtt elhízott. Ezenkívül a WHO előrejelzése szerint 2015-re körülbelül 2,3 milliárd felnőtt lesz túlsúlyos, és több mint 700 millió elhízott. 1 Ugyanakkor a cukorbetegség jelenleg világszerte 246 millió embert érint. 2025-re várhatóan 380 milliót érint, a legnagyobb mértékben a fejlődő országokban nő a cukorbetegség előfordulása; az esetek többsége 2-es típusú cukorbetegség lesz. 2,3

A túlsúly a legfontosabb módosítható rizikófaktor a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában, mivel a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők 85% -a túlsúlyos vagy elhízott. 4 A cukorbetegség kifejezést annak kifejezésére fogalmazták meg, hogy a 2-es típusú cukorbetegség elhízástól függ, és hogy az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség fő etiológiai oka. 5 Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a testtömeg-index (BMI) a 2-es típusú cukorbetegség hatékony előrejelzője: 6 Field et al. számoltak be arról, hogy a férfiaknál és a nőknél is, akiknél a BMI> 35 kg/m 2, körülbelül 20-szor nagyobb valószínűséggel alakul ki 2-es típusú cukorbetegség a kontrollokhoz képest. Az elhízás azonban figyelemre méltóan heterogén, és egyes elhízott betegek inzulinérzékenyek, sőt a masszívan elhízott betegek normális plazma lipoprotein lipid profilját mutatják, annak ellenére, hogy jelentős testfeleslegük van a testben. 8.

Kövér topográfia

A derék kerülete a hasi elhízás mérésére a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatának jobb előrejelzőjeként javasolt. 9 A teljes testzsír azonban nem az egyetlen oka az elhízás egészségi káros szövődményeinek; valójában a zsíreloszlás és a lipidek relatív része a különféle inzulinérzékeny szövetekben (vázizom és máj), amely befolyásolja a normális anyagcsere útjaikat, valójában meghatározza az anyagcsere kockázatát. 10 Az intraabdominális vagy zsigeri zsír felhalmozódása az inzulinrezisztenciával társul, és a metabolikus szindróma egyik fő jellemzője, amely 1,5–2-szeresére növeli a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kialakulásának kockázatát. 11.

A máj egy másik fontos szerv, amely az elhízás méhen kívüli zsírfelhalmozódásának célpontja. Klinikailag ezt a felhalmozódást alkoholmentes zsírmájbetegségnek (NAFLD) nevezik. Bizonyos értelemben az intenzitás a steatosistól a steatohepatitisen át a fibrózisig, sőt a cirrhosisig is változik. 20 A zsírmájat elősegítő tényezők a máj FFA-áramlása, de novo a máj lipogenezise és a lipogenezist serkentő étrendi tényezők. 10 A májban a lipogenezis és a lipolízis egyensúlyát elsősorban az inzulin-glukagon arány határozza meg. Az inzulinrezisztencia bekövetkezésekor a májba jutó FFA-fluxus fokozódik, ami a máj glükóztermelésének növekedéséhez vezet, serkenti az inzulin további szekrécióját.

A fokozott inzulinszekréció tovább gyorsul de novo lipogenezis a májban, ezáltal ördögi kör létrehozása. Az emelkedett alanin-transzamináz (ALT) szint a zsírmáj markere, és általában inzulinrezisztenciával, megemelkedett FFA-szinttel és hipertrigliceridémiával társul. A glükóz és a lipid anyagcsere romlását már megfigyelték azoknál a betegeknél, akiknél az ALT-szint a normál tartomány felső felében volt (18-35U/l). Kimutatták továbbá, hogy a metabolikus szindróma prevalenciája szignifikánsan nagyobb volt az NFLD-ben szenvedő betegeknél. 21

Súlycsökkentés a cukorbetegség megelőzésére és terápiájára

A szibutraminnak a súlycsökkenés háromszoros javulása társult túlsúlyos és elhízott, társbetegségben szenvedő betegeknél (a sibutraminnal kezelt betegek 63% -a elvesztette a kezdeti testsúly> 5% -át, 31% -a pedig a kezdeti testsúly> 10% -át) . 24 Elhízott, 2-es típusú cukorbetegséggel foglalkozó klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a sibutramin alkalmazása szignifikáns súly- és derékkörfogat-csökkenést váltott ki a placebóhoz képest, és az anyagcsere-kontroll jelentős javulásával (a HbA1c, az éhgyomri glükóz és a triglicerid szintjének csökkenésével) jár. 25 A sibutraminnak a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, elhízott betegekben kifejtett hatásait értékelő metaanalízisek jelentős előnyöket mutattak a kardiovaszkuláris kockázati tényezők (HbA1c, éhomi glükóz és a trigliceridszint csökkenése, valamint a HDL növekedése) további csökkentésében, de nem volt szignifikáns súlyvesztés túl az életmódbeli beavatkozással elért hatáson. 26.

A Xenical az elhízott alanyok cukorbetegségének megelőzésében (XENDOS) tanulmány kimutatta, hogy az orlisztát négy év alatt történő alkalmazása normális vagy csökkent glükóztoleranciájú elhízott betegeknél jelentősebb testsúlycsökkenést váltott ki (-10,6 versus -6,2 kg; p 27 elhízott betegeknél) 2-es típusú cukorbetegségben (korábban metforminnal, szulfonilureával vagy inzulinnal kezelték) az orlisztáttal végzett kezelés szignifikánsan nagyobb súlycsökkenést, a derék kerületének csökkenését, valamint az éhomi éhgyomri glükóz, HbA1c és koleszterinszint csökkenését eredményezte, összehasonlítva a csökkentett kalóriatartalmú étrenddel vagy a placebóval. 28.

A Rimonabant In Obesity (RIO) -diabeteses vizsgálat kimutatta a rimonabant jótékony hatását a testsúlycsökkentésre és az anyagcsere-kontrollra olyan elhízott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél, akik metformint és/vagy szulfonilureát kaptak. A 20 mg rimonabanttal végzett kezelés jelentős súlycsökkenéssel (-5,3 kg) és a derék kerülete csökkenésével (-5,2 cm) társult. Ugyanakkor a betegek 43% -a érte el a HbA1c 29 értéket

Végül számos, a cukorbetegség kezelésére jóváhagyott vérnyomáscsökkentő szer létezik, amelyek jótékony hatással vannak az elhízásra és az anyagcsere-kontrollokra. A leggyakrabban alkalmazott metformin, de az akarbózzal, az exenatiddal és a pramlintiddel végzett kezelés jelentős súlycsökkenéssel is járt az elhízott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél. 12.

Következtetés

Összefoglalva, az elhízás járvány a cukorbetegség járványával jár. A zsíreloszlás és a méhen kívüli zsírfelhalmozódás a vázizmokban és a májban még fontosabb, mint az elhízás önmagában. Súlycsökkentés életmódmódosítással farmakoterápiával vagy anélkül csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát és javítja az anyagcsere-kontrollt elhízott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél.

Az 145067 projekt támogatja, Minisztérium