Hasnyálmirigy daganatok

Debbie Stoewen, DVM, MSW, RSW, PhD; Christopher Pinard, DVM

Daganatok, kisállat-szolgáltatások

Mi a hasnyálmirigy? ->
-->

A hasnyálmirigy egy mirigyes szerv, amely a vékonybél első részéhez közel helyezkedik el. Két mirigyként szolgál egyben: emésztési exokrin mirigy és hormontermelő endokrin mirigy. Mint ilyen, két fő cellatípussal rendelkezik: exokrin sejtek és endokrin sejtek. Az exokrin sejtek enzimeket termelnek, amelyek elősegítik az emésztést, az endokrin sejtek pedig olyan hormonokat termelnek, amelyek ellenőrzik a test működését. A hormonok inzulin és glükagon szabályozza a vércukorszintet (glükóz) és a hormont gasztrin szekrécióját ellenőrzi gyomorsav (HCl) a gyomorban.

Mi a hasnyálmirigy-daganat?

A hasnyálmirigydaganat a hasnyálmirigy sejtjeinek rendellenes szaporodása és szabályozatlan replikációja. A hasnyálmirigy daganatoknak két csoportja van: exokrin daganatok, amelyek exokrin sejtekből származnak, és endokrin daganatok, amelyek endokrin sejtekből származnak.

Az exokrin daganatok közül 2 típus létezik: jóindulatú adenomák (nem rákos) és rosszindulatú adenokarcinómák (rákos). Az adenokarcinómák sokkal gyakoribbak, mint az adenomák, de mindkettő ritka kutyáknál és macskáknál.

"Összességében a kutyák és macskák leggyakoribb hasnyálmirigyrákja az inzulinómák, majd az adenokarcinómák következnek."

Az endokrin daganatok közül 3 típus létezik: inzulinómák, gasztrinómák, és glükagonomák. Mindhárom rákos vagy rosszindulatú (vagyis invazív és hajlamos a terjedésre). A leggyakoribb az inzulinoma, amelyet a gasztrinoma és a glükakonoma követ (lásd aNeuroendokrin daganatok ” további információkért az ilyen típusú daganatokról). Ezek a daganatok kutyákban és macskákban is ritkák.

Összességében a kutyák és macskák leggyakoribb hasnyálmirigyrákja az inzulinómák, majd az adenokarcinómák következnek. Mindkét daganat gyakoribb kutyáknál, mint macskáknál.

Mi okozza a hasnyálmirigy daganatait?

Az ok, ami miatt egy adott háziállatnál ez, vagy bármilyen daganat vagy rák kialakulhat, nem egyértelmű. Nagyon kevés daganatnak és ráknak egyetlen oka van. Úgy tűnik, hogy a legtöbbet a kockázati tényezők összetett keveréke okozza, néhány környezeti, más genetikai vagy örökletes. Az inzulinómák gyakrabban fordulnak elő nagy fajtájú kutyáknál, mint például az ír szetterek, a bokszolók, az arany retrieverek és a német juhászok, valamint a Fox terriernél is. Úgy tűnik, hogy a sziámi macskáknál és a hím macskáknál is gyakoribbak. Adenokarcinómák esetén az Airedale terrierek fokozottan veszélyeztetettek lehetnek. A cukorbetegségben szenvedő macskák szintén fokozottan veszélyeztetettek lehetnek. Mindkét rák gyakrabban fordul elő középkorú és idősebb kutyáknál és idősebb macskáknál.

Milyen jelei vannak a hasnyálmirigy-daganatoknak?

A hasnyálmirigy-daganatok jelei a daganat típusától függenek.

Inzulinómákkal a jelek a hormon túlzott szekréciójára vonatkoznak inzulin. A túlzott inzulin csökkenti a vércukorszintet, és az alacsony vércukorszint gyengeség, letargia, koordinációhiány, mentális zavartság, izomrángások és rohamok vagy összeomlás epizódjaihoz vezethet. Idővel a betegség előrehaladtával az epizódok gyakorisága növekszik.

Az adenokarcinómák esetén a jelek a betegség folyamatának késedelméig homályosak lehetnek. Néhány háziállatnak jelei vannak hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás). Ez magában foglalja az étvágytalanságot, hányást, letargiát, hasi fájdalmat, fogyást és néha a bőr sárgulását (sárgaság). Ha a daganatnak van áttétet adott (azaz átterjed a test más területeire), például a tüdőbe vagy a csontokba, észreveheti, hogy kedvencei légzési nehézségekkel vagy sántasággal küzdenek. A kutyák alkalmanként csont- vagy ízületi gyulladást okoznak. Az ezen állapotok okozta fájdalom megnehezítheti a mozgást. A macskák alkalmanként hajhullást okoznak az arcukon, a has és a comb alsó részén.

Hogyan diagnosztizálják ezeket a daganatokat?

Ezeket a daganatokat általában vérkép, diagnosztikai képalkotás és feltáró műtét diagnosztizálják. A vérmunka hasznos az inzulinómák diagnosztizálására. Alacsony vércukorszintet (glükózt) mutat, normál vagy magas vérinzulinnal együtt, mintha bármilyen rendellenességet találnának, gyakran túl általánosak ahhoz, hogy rák jelenlétére mutassanak.

Néha ezek a daganatok hasi röntgenfelvételek, ultrahang vagy CT (számítógépes topográfia) vizsgálat segítségével mutathatók ki. Ha tömeg található, akkor lehetséges, hogy ultrahang-vezérléssel mintát nyerjünk a tumorsejtekből finom tűszívás (FNA). Ez a technika ultrahangos szondával vezeti be a kis tűt a daganatba, hogy visszanyerje a sejtmintát. A sejteket egy mikroszkóp tárgylemezre helyezzük, és egy állatorvosi patológus megvizsgálja őket. Ezt nevezik citológia.

"Néha ezeket a daganatokat hasi röntgenfelvételek, ultrahang vagy CT-vizsgálatok segítségével lehet kimutatni."

Bár a citológia hasznos lehet, a hasnyálmirigy-daganat leghatározottabb (pontos) diagnózisa az a szöveti biopszia műtétnél vették. Szövetbiopsziát a teljes tumor vagy a tumor egy részének műtéti eltávolításával kaphatunk. A rák típusának azonosításához a daganatot vagy a daganat darabjait állatorvosi patológus vizsgálja mikroszkóp alatt. Ezt nevezik hisztopatológia. A hisztopatológia nemcsak a diagnózis felállításában hasznos, hanem jelezheti a tumor valószínű viselkedését.

Hogyan haladnak elő ezek a daganatok?

Mivel ezek a daganatok rosszindulatúak, hajlamosak metasztázisra, és leggyakrabban a diagnózisuk idejére áttétet képeznek. Az inzulinómák áttétet adnak leggyakrabban a közeli nyirokcsomókba vagy a májba, bár a test bármely területére elterjedhet. Az adenokarcinómák általában a közeli szövetekbe (pl. A vékonybélbe) terjednek, és áttétet adnak a test más területeire, beleértve a nyirokcsomókat, a májat és a tüdőt, valamint ritkábban más szerveket (például a csontot és az agyat). Esetenként az áttét okozhat folyadék felhalmozódását a mellkasban vagy a hasban, ami nehézlégzéshez vagy elhúzódó (duzzadt) hashoz vezet.

Stádium (a test más területeire való potenciális terjedés keresése) erősen ajánlott ezeknél a daganatoknál. Ez magában foglalhatja a vérmunkát, a vizeletvizsgálatot, a tüdő röntgensugarát és esetleg a hasi ultrahangot vagy a CT-vizsgálatot. Ha bármely nyirokcsomó megnagyobbodott vagy rendellenesnek érzi magát, további mintavétel folytatható annak eldöntésére, hogy van-e terjedés.

A terjedés mellett az adenokarcinómák növekedésével károsíthatják a hasnyálmirigy szövetét. Nem csak krónikus hasnyálmirigy-gyulladást (gyulladást) okozhatnak, hanem ritka esetekben ronthatják a mirigy emésztési enzimek termelésére való képességét, ami az ún. exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség (EPI). Az EPI krónikus hasmenést okoz súlycsökkenéssel és általános rossz egészségi állapottal.

Milyen módszerekkel kezelhetők az ilyen típusú daganatok?

Műtét a hasnyálmirigy egy részének eltávolítására (azaz a részleges hasnyálmirigy-eltávolítás) a legjobb megoldásnak tekinthető inzulinómák. A hasnyálmirigy részleges eltávolítása a normál működésű szöveteket hagyja el. A műtétet gyakran kemoterápia követi a tumor terjedésének elnyomására. Ha a műtét nem lehetséges, az alacsony vércukorszint tünetei egy ideig kezelhetők étrenddel, az etetés gyakoriságával, cukorkiegészítőkkel, szteroidokkal (a kortizollal kapcsolatos hormonok, amelyek emelik a vércukorszintet) és egy orális gyógyszerrel, amely elnyomja az inzulin szekrécióját.

Adenokarcinómákkal is meg lehet kísérelni a műtétet. Ebben az esetben részleges hasnyálmirigy-eltávolítás, teljes hasnyálmirigy-eltávolítás vagy pancreaticoduodenectomia (a hasnyálmirigy és a vékonybél első részének eltávolítása) jöhet szóba, de e daganatok kiterjedt jellege és a daganatok többségének terjedésének valószínűsége miatt ( metasztázisos) a diagnózis felállításakor a műtét gyakran nem ajánlott. Az adenokarcinómák kemoterápiájának és sugárterápiájának hatékonysága mindeddig kevés sikerrel járt.

Bár a műtét hasznos lehet, a hasnyálmirigy bármely műtéti beavatkozása veszélyezteti a műtét utáni hasnyálmirigy-gyulladás esélyét, amely potenciálisan életveszélyes szövődmény.

Van még valami, amit tudnom kell?

A hasnyálmirigy daganatait nehéz lehet diagnosztizálni, mert ezeknek a daganatoknak a jelei ritkák, de gyengülhetnek és gyengülhetnek, és gyakran számos gyakori betegség tünetei. Mivel ezek a daganatok gyanúja vagy diagnózisa miatt ritkák, állatorvosa állatorvosi onkológushoz utalhatja Önt. Kezeléssel a kedvence kedvence prognózisa a kitűnőtől (a jóindulatú adenoma teljes eltávolításával) a rosszig terjedhet, mivel e daganatok többsége rosszindulatú, és általában diagnosztizálásukra már elterjedt. Állatorvosa vagy állatorvosi onkológusa megadja azokat az információkat és útmutatásokat, amelyekre szüksége van kedvence lehető legjobb ellátási tervének elkészítéséhez.