Határok a pszichológiában

Mozgástudomány és sportpszichológia

Szerkesztette
Costantino Balestra

Haute École Bruxelles-Brabant (HE2B), Belgium

Felülvizsgálta
Ming-Qiang Xiang

Guangzhou Sport Egyetem, Kína

Pedro Gaspar

Coimbrai Egyetem, Portugália

A szerkesztő és a lektorok kapcsolatai a legfrissebbek a Loop kutatási profiljukban, és nem feltétlenül tükrözik a felülvizsgálat idején fennálló helyzetüket.

kontrollokban

  • Cikk letöltése
    • PDF letöltése
    • ReadCube
    • EPUB
    • XML (NLM)
    • Kiegészítő
      Anyag
  • Exportálás
    • EndNote
    • Referencia menedzser
    • Egyszerű TEXT fájl
    • BibTex
OSZD MEG

Eredeti kutatás CIKK

  • 1 Pszichiátriai és Pszichoterápiás Osztály, Egyetemi Kórház, LMU München, München, Németország
  • 2 Prevenciós és Sportorvosi Osztály, Klinikum Rechts der Isar, Technischen Universität München, München, Németország
  • 3 Egyetemi Megelőző és Sportorvosi Központ, Balgrist University Hospital, Zürichi Egyetem, Zürich, Svájc
  • 4 Augsburgi Egyetem Pszichiátria, Pszichoterápia és Pszichoszomatika Tanszék, Bezirkskrankenhaus Augsburg, Augsburgi Egyetem, Augsburg, Németország

Háttér: Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb népszerűségnek örvend az állóképesség és különösen a maratoni futás. A kohorsz személyiségstruktúrájáról és a nem aktív kohorszokkal való összehasonlításról nemrégiben folytak vizsgálatok.

Mód: A ReCaP tanulmányban (Running effects on Cognition and Plasticity) összesen 100 maratoni futót és 46 ülő kontrollt vettek fel. A Minnesota Multiphasic Personality Inventory 2 Restructured Form (MMPI-2-RF) profilok elégtelen érvényességű felszámolása után 79 maratoni futó (MA) és 27 ülő kontroll (SC) maradt az utolsó elemzésekhez. A depressziós tüneteket a Beck Depressziós Leltárral (BDI) és a Hamilton Depresszióskálával (HAMD) értékelték.

Eredmények: A maratoni futók alacsonyabb pontszámot kaptak a szomatikus és kognitív panaszokat, a stresszt, a demoralizációt, a kilátástalanságot és a bizalmatlanságot mérő skálákon. A maratoni csoporton belül az elkötelezett futók hipomanikus vonásokat mutattak ki a szokásos futókhoz képest.

Megbeszélés és következtetés: A személyiségbeli különbségeket összefoglalhatnánk (szub-) depressziós személyiségvonásokként az SC-ben az MA-val szemben, nem pedig tipikus (szub) depressziós tünetekként a depressziós rendellenességek értelmében. A jövőbeli tanulmányoknak tovább kell értékelniük az állóképességi edzés és a hipomanikus vagy eutimikus tünetek okát és következményeit, mivel kétirányú interakció létezik.

Bevezetés

Az állóképességi edzések és az olyan versenyek, mint a maratoni futás, egyre népszerűbbek az elmúlt évtizedekben. A rendszeres testedzés jótékony hatása a szív- és érrendszerre jól megalapozott (Praet és van Loon, 2009; Dimeo et al., 2012). Szomatikus és neuropszichiátriai betegségekben a rendszeres testmozgás kimutatta a depressziós tünetek megelőzését (Schuch és mtsai, 2018; Roeh és mtsai, 2019b) és javítja a kognitív tüneteket (Buchman és mtsai, 2012).

A fizikai aktivitás és különösen a maratoni futás pszichológiai vonatkozásait illetően következetes eredmények hiányoznak. Korábbi kutatások az elkötelezett futók sajátos személyiségjegyeinek azonosítására irányultak. Különböző személyiségi kérdőíveket és definíciókat használtak, amelyek közül a legnépszerűbbek a személyiségjegyeket képviselik a Big Five modell vagy módosítások szerint (Goldberg, 1993). Az elkötelezett maratoni futók az általános népességhez hasonlóan értékeltek a 16 személyiségfaktor (PF) kérdőíven (McLeavey et al., 1984). Feltételezték, hogy az (ultramaraton) futók több okból is részt vesznek a sportban, rámutatva a személyiség sajátos vonásaira (pl. Nyitottság) ebben a kohorszban: a sikerélmény, a kihívás, a jelenlegi képességek kibővítésének lehetősége és a lehetőség hogy más futókkal szocializálódjon és emberekkel találkozzon (Hashimoto et al., 2006). Az elkötelezett sportolók (heti 11 órás vagy annál hosszabb edzés) extravertebbnek tűnnek, mint az átlagos sportolók (kevesebb, mint 4 órás edzés hetente) (Egloff és Jan Gruhn, 1996).

Hasonló, de a futásspecifikus szempontokat illetően még kifejezettebb személyiségjegyeket kell megjeleníteni a maratoni és az ultramaraton futóknál. Az ultramaraton futók és az általános populáció összehasonlításának szisztematikus áttekintése különféle kérdőívek felhasználásával [pl. NEO-Five Factor Inventory (NEO-FFI), Sensation Seeking Scale (SSS), Temperamentum és Character Inventory (TCI), Tíz elem személyiség] Inventory (TIPI), Minnesota Multiphasic Personality Inventory (MMPI), Flow State Scale (FSS), State Trait Anxiety Inventory (STAI)] ellentmondásos bizonyítékokat találtak: két tanulmányban a sportolókat önmotiváltabbnak, extravertebbnek, nyíltabbnak és tapasztalatkereső és kevésbé akadályozott (N = 44 és 66 résztvevő) (Rauch et al., 1988; Hughes et al., 2003); de más mellékelt tanulmányok szerint az ultramaraton futók (N = 52 és 22 résztvevő), hogy introvertáltabbak és inkább transzcendensek, kevésbé együttműködőek és jutalomfüggők legyenek (Hashimoto et al., 2006; Freund et al., 2013; Roebuck et al., 2018). Egy másik tanulmány nem mutatott különbséget az ultramaraton futók között (N = 50) összehasonlítva az önmotivációs jegyzéket (SMI) és az emberi természet filozófiáinak négy alskáláját használó nem futókkal (McCutcheon és Yoakum, 1983). Összefoglalva, a személyiségjegyek következetes megállapításai még mindig hiányoznak az (ultra) maratoni populációból.

Nemrégiben készült elbeszélés a személyiség szempontjairól (pl. Cattell 16 Personality Factor Questionnaire, Karolinska Scales of Personality (KSP), melléknév ellenőrzőlista, Az önmotivációs jegyzék (SMI), az emberi természet filozófiái) a maratonfutókról ennek a populációnak alacsony a feszültség, a depresszió, a düh, a fáradtság és a zavartság, de az erőteljesség magas pontszámokat mutat (Morgan és Costill, 1996; Nikolaidis et al., 2018). A mellékelt tanulmányok és elemzések közül sokat az 1980-as években végeztek, amikor a maratoni futás nem volt divatos sportág. Sőt, a futó kohorsz összetétele az évek során változott, főleg fiatal férfiból vegyes csoportba, amelyben ma több nő és idősebb futó van. Ez a fejlődés szükségessé teszi a személyiség szempontjainak átfogóbb vizsgálatát ebben az újonnan összeállított kohorszban (Nikolaidis et al., 2018).

Legjobb tudásunk szerint ez az első tanulmány, amely a különböző alcsoportokban (pl. Elkötelezett futók, nem, életkor) rendelkező maratonfutók személyiségjegyeit értékeli az újonnan kifejlesztett Minnesota Multiphasic Personality Inventory 2 Restructured Form (MMPI-2-RF) felhasználásával. ), és egy feltáró elemzés során hasonlítsa össze őket az életkor és a nem szerinti illesztett ülő kontrollokkal. A felülvizsgált forma értékeléseket kínál a pszichopatológia dimenziós modelljeivel kapcsolatban, ezért javítja a tünetek kategorizálását.

A maratoni kohorsz és a mozgásszegény kontrollcsoport gyakorlatspecifikus alcsoportjainak megtervezésével elvárjuk, hogy képesek legyünk konkrétabban azonosítani a személyiségjegyeket a napi aktivitással kapcsolatban. Feltételeztük, hogy azok a személyek, akik maratoni futást folytattak vagy szándékoznak ezt megtenni, kevesebb szorongást és szomatikus panaszt fognak tapasztalni a nem aktív csoporthoz képest, és hogy ezek a tulajdonságok hangsúlyosabbak lesznek a legelkötelezettebb futóknál.

Tervezés és módszerek

Tárgyak

A vizsgált populáció része volt a ReCaP-próbának („Futó hatások a megismerésre és a képlékenységre”, a 2017. október 8-án megrendezett müncheni maratonra regisztrált maratoni futók longitudinális megfigyelési vizsgálata). A részletes vizsgálati protokollt korábban közzétették (Roeh et al., 2019a).

Összesen 146 résztvevőt (100 maratoncsoport, 46 ülő kontrollcsoport) vontak be a vizsgálatba. 116 résztvevő (83 maratoni csoport és 33 ülő kontrollcsoport) kevesebb mint 16 hiányzó ténnyel töltötte ki az MMPI-2-RF-t.

A maratoni csoport (MA) felvételi kritériumai 18 és 60 év közötti korosztályt tartalmaztak, sikeres regisztráció a 2017. évi München Maratonra, a résztvevőknek legalább egy félmaratont meg kell teljesíteniük a legutóbbi esemény előtt, elegendő német nyelvtudással és írásos tájékozott beleegyezéssel. . A kizárási kritériumok releváns neurológiai, szív- vagy pszichiátriai betegségeket, terhességet és kannabisz-visszaéléseket tartalmaztak, BMI> 30 kg/m 2 .

A mozgásszegény kontrollcsoportot (SC) életkor és nem szerint azonos kizárási kritériumokkal hasonlítottuk össze. Nem szerepeltek abban az esetben, ha a korábbi években maratonon vagy félmaratonon vettek részt. A mozgásszegény életmódot kevesebb, mint napi 25 perc fizikai aktivitásként határozták meg (Cabrera de León et al., 2007). Mindkét csoport résztvevői személyesen töltötték ki a kérdőíveket.

Etika és regisztráció

A vizsgálati eljárás egyetértett a helyes klinikai gyakorlat irányelveivel, a 2008. évi Helsinki Nyilatkozat vezérelveivel, valamint a helyi törvényekkel és rendeletekkel. A vizsgálati protokollt mind a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem (jóváhagyási hivatkozási szám 17–148), mind a Müncheni Műszaki Egyetem (jóváhagyási hivatkozási szám: 218/17 S) etikai bizottságai jóváhagyták. A vizsgálatot a WHO Nemzetközi Klinikai Próbakutatási Platform 1-en regisztrálták (regisztrációs szám: DRKS00012496). Minden résztvevő írásos tájékozott beleegyezést adott a vizsgálatba való felvétel előtt.

Hangszerek

Személyiségjegyek

A személyiség szempontjainak alapértékeit a Minnesota Multiphasic Personality Inventory 2 Restructured Form (MMPI-2-RF) német fordításával értékeltük (Moultrie és Engel, 2017). Az 1. táblázat áttekintést nyújt az összes mért alskáláról.

Asztal 1. MMPI-II RF áttekintés az alskálákról.

Fizikai aktivitás értékelése

A Nemzetközi Fizikai Aktivitási Kérdőív (IPAQ) segítségével részletes információkat mutattunk be a napi aktivitásról, beleértve a testmozgást, valamint a napi rutinban végzett fizikai aktivitást (például a kerékpár munkához való használatát) (Craig et al., 2003). A kérdőív eredményei magas összefüggést mutatnak a gyorsulásmérőkkel mért aktivitással (Mäder et al., 2006).

A maratonfutókban edzésprotokollokkal tovább értékeltük a fizikai aktivitást a maratont megelőző 12 hét edzéstörténetéről (beleértve a heti átlagos edzőkilométereket és a heti edzés átlagos időtartamát). Kérdőívekkel gyűjtöttünk információkat a korábbi maratoni rendezvényeken való részvételükről. Ezenkívül spiroergometriával mértük az állóképességet (−1 és 0 látogatáson végezzük). Elemzéseink fő eredményparamétere a V02max volt [milliliter oxigén felhasznált 1 perc/testtömeg-kilogramm (ml/kg/perc)].

Hangulati kérdőívek

A depressziós tünetek két osztályozási skáláját vonták be az itt bemutatott elemzésekhez. Az önértékelési skála Beck Depressziós Leltár (BDI) (Beck et al., 1961) és a megfigyelői minősítési skála Hamilton Depresszióskála (HAMD) (Hamilton, 1960).

Eljárások

A maratoni csoport és az ülő kontroll csoport összehasonlítása után a maratoni csoportot további aktivitásfüggő alcsoportokra osztottuk további elemzések céljából. Az irodalomban nem sikerült egyértelműen meghatározni az „elkötelezett futók” definícióit [egy tanulmány kevesebb, mint négy, és több mint 11 heti edzésórát használt fel (Egloff és Jan Gruhn, 1996)]. Így három különböző, azonos mintaméretű feltáró megközelítést alkalmaztunk mintánkban: a maratoni populáció medián-split elkülönítése az International Physical Activity Questionnaire (IPAQ) kiindulási pontszámával (Craig et al., 2003), egy medián-split elválasztás az egyéni maratoni célidővel és a medián-split elválasztással, a spiroergometriai teljesítménnyel VO2max-ban kifejezve.

Két további összehasonlítást vontunk be az elemzésbe: összehasonlítottuk a férfi és a női futókat, valamint a fiatalabb és idősebb résztvevőket (szintén medián-split megközelítést alkalmazva, mivel nem sikerült azonosítani az irodalomban megállapított életkor-elválasztást a vizsgálati kérdéssel kapcsolatban).

Statisztikai analízis

Mivel minden résztvevő egészséges volt (a vizsgálat kizárási kritériuma: releváns pszichiátriai betegség), a végső elemzések felvételi kritériumait tovább korlátozták a következő érvényességi skálákkal: TRIN-r 2-tesztek (Fisher pontos tesztje, ha a sejtek> 20% -ának volt várható szám: 0,05).

Csak egy adott függő változó teljes adatkészleteit elemezték (az egyes változók mintaméreteit lásd a megfelelő táblázatokban). A táblázatok az átlagértékeket és a szórást mutatják.

Eredmények

A bevont résztvevők demográfiai eredményeit, valamint a maraton és az ülő kontrollcsoport összehasonlítását a 2. táblázat mutatja be. Hasonlóak voltak iskolai végzettségük, életkoruk és nemük szerint. Jelentős különbségeket találtak a dohányzási szokásokban és kevésbé kifejezettek a BMI-értékekben. Az IPAQ pontszámok közötti különbségeket a felvételi kritériumok miatt vártuk.

2. táblázat. A maratoncsoport és az ülő kontrollok alapjellemzői, MA: maratoni csoport, SC: Ülő kontrollok.

A maratoni csoport és az ülő kontrollcsoport összehasonlítása

Az MMPI-2 RF érvényességi és klinikai alskálájának eredményeit, mindkét csoport között szignifikáns különbségekkel, a 3. táblázat mutatja be.

3. táblázat. Az MMPI skálák demográfiai adatai és az MA (maratoncsoport) és az SC (ülő kontroll) összehasonlítása.

A két csoport közötti különbségeket a BDI és a HAMD pontszámok tekintetében a 2. táblázat mutatja, ezek csak a BDI értékekben (önértékelés) különböztek meg, a HAMD értékekben (megfigyelői besorolás) nem. Valamennyi érték a normál tartományon belül volt (az enyhe depressziós rendellenesség határértéke 9 pont a BDI-ben).

Összehasonlítás a Marathon Groupon belül

A 100 résztvevő közül 71-en teljesítették a maratont 231,84 perc medián idővel (167,65 - 346,82 tartomány). Az átlag helyett a mediánt mutatták be a medián-osztott összehasonlítás miatt. Ezek közül 60 szolgáltatott elegendő MMPI-2 RF adatot. A 100 résztvevő közül 92 résztvevő fejezte be az alap spiroergometriát, és ebből a kohorszból 78 szolgáltatott elegendő MMPI-2 RF adatot. A maximális oxigénfelvétel mediánja 47,89 ml/kg/perc volt (25,4-63,5). A 92 résztvevő IPAQ kiindulási eredményei átlagosan heti 4986,75 MET-percet eredményeztek (metabolikus egyenérték) (910,00 - 42360,0 tartomány). 78 résztvevő maradt a fent leírt érvényességi és minőségi paraméterek alkalmazása után. Az elegendő MMPI 2 RF adattal rendelkező 79 résztvevő közül 77 adott részletesebb információt a korábbi maratoni eseményeken való részvételükről: 59/77 már részt vett korábbi maratoni eseményeken a 2017-es Müncheni Maraton előtt (minden résztvevőnek volt előzetes tapasztalata a félmaratonokon, lásd a felvételt kritériumok). A kizárólag futáshoz szükséges edzés átlagos órája heti 4,77 ± 2,27 volt (N = 64), átlagos heti futási gyakorisága 3,66 ± 1,33 (N = 68). Az átlagos heti edzéskilométer 45,36 ± 21,20 volt (N = 69).

A maratoni populáción belüli összehasonlítások eredményei a maratoni befejezési idő vagy a kiindulási spiroergometria maximális oxigénfelvételének felhasználásával nem mutattak szignifikáns különbségeket mindkét csoport között a személyiség szempontjai tekintetében. A 4. táblázat a személyiségparamétereket mutatja be, szignifikáns különbségekkel a magas és alacsony teljesítményűek között, az alap IPAQ pontszám medián-split összehasonlításával. A megfelelő skálákat az 1. táblázatban emeltük ki a jobb összehasonlíthatóság érdekében. A HAMD és a BDI pontszámok nem mutattak szignifikáns különbséget mind a medián-split IPAQ, mind a befejezési idő pontszámokban.

4. táblázat. Az MMPI-skálák demográfiai adatai és az IPAQ HP (nagy teljesítményű) és az IPAQ LP (alacsony teljesítményű) összehasonlítása.

A nem és az életkor hatásának további vizsgálatához későbbi elemzéseket végeztünk. Először a maratoni csoportot hasonlítottuk össze a férfi és a női futók közötti különbségek tekintetében. A férfi és női futók (m: f = 65:14) korkülönbségeket mutattak (m: f = 45,14 ± 9,49: 36,36 ± 9,0), U = 223,5, Z = −2,98, o = 0,002), BMI (m: f = 23,70 ± 2,53: 21,96 ± 2,20, T = −2,38, df = 77, o = 0,016) és BDI (m: f = 2,0 ± 3,07: 5,38 ± 3,15), U = 128,5, Z = −3,96, o Kulcsszavak: személyiség, testmozgás, állóképességi edzés, maraton, MMPI

Idézet: Roeh A, Engel RR, Lembeck M, Pross B, Papazova I, Schoenfeld J, Halle M, Falkai P, Scherr J és Hasan A (2020) Személyiségvonások maratoni futókban és ülő kontrollokban MMPI-2-RF-vel. Elülső. Psychol. 11: 886. doi: 10.3389/fpsyg.2020.00886

Beérkezett: 2019. október 22.; Elfogadva: 2020. április 09 .;
Publikálva: 2020. május 08.

Costantino Balestra, Haute École Bruxelles-Brabant (HE2B), Belgium

Pedro Gaspar, Coimbrai Egyetem, Portugália
Ming-Qiang Xiang, Guangzhou Sport Egyetem, Kína