Hidroterápia

A hidroterápia magában foglalja a víz külsõ vagy belsõ alkalmazását a diszfunkció kezelésére.

hidroterápia

Kapcsolódó kifejezések:

  • Auriculoterápia
  • Debridement
  • Medence
  • Lézió
  • Fizikoterápia
  • Mozgástartomány
  • Fibromyalgia

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Hidroterápia

David A. Soto-Quijano, Martin Grabois, a fájdalomkezelés témájában, 2007

▪ ÖSSZEFOGLALÁS

A hidroterápiát, vagy a vízi környezet használatát a fájdalom kezelésének elősegítésére az ókortól kezdve használják, újabban pedig ismét növekedett. A fájdalom csökkentését és a funkció növekedését a víz fiziológiai és biodinamikus tulajdonságainak alkalmazásával érhetjük el. Ez a fejezet bemutatja a hidroterápia és a vízi testmozgás alapvető ismereteit. Beszélgetést mutatunk be részletesen a hidroterápia használatáról az ókortól napjainkig. Felülvizsgálják a víz fiziológiai hatásait, beleértve a felhajtóerőt, a hidrosztatikus nyomást, a viszkozitást, a fénytörést és a fajlagos hőmennyiséget.

A víz használatának számos élettani hatása van. Ezek a hatások a kardiopulmonalis, a keringési, az autonóm és a veserendszeren jelentkeznek. A fájdalomban szenvedő betegek számára a mozgásszervi fájdalomban szenvedő betegeknél tapasztalható fiziológiai és terápiás hatások a legmegfelelőbbek. A hidroterápia elsődleges terápiás hatása az izomlazítás elősegítése csökkent izomgörcs és az ízületek mozgásának fokozott könnyebbsége mellett. Ezenkívül a csökkent fájdalomérzékenység, a gravitációs erők csökkenése, a keringés növekedése, az izomerő növekedése és a jobb egyensúly segíthet a krónikus fájdalomban szenvedő betegek rehabilitációjában.

A vízalapú terápia lehetővé teszi a fájdalmas beteg számára, hogy biztonságos és ellenőrzött környezetben gyakoroljon, és potenciálisan felhasználható szinte minden mozgásszervi probléma kezelésére és rehabilitációjára. Azok a betegek, akik nem tolerálják a szárazföldi gyakorlatokat, részesülhetnek a vízben végzett edzésprogramból. A különféle vízalapú edzésprogramokat a beteg súlyosságától, testjellemzőitől, általános egészségi állapotától és igényeitől függően írják elő. A vízi edzésprogramokat sikerrel alkalmazták csípő- vagy térdízületi osteoarthritis, fájdalom-szindrómák és hátfájás kezelésében. Vízi testmozgást is javasoltak a fogyókúrás programokhoz. A hatékonyság igazolására azonban nincsenek tudományos vizsgálatok.

A pezsgőfürdőt a degeneratív ízületi gyulladás és az akut mozgásszervi sérülések kiegészítő kezelésére, valamint égési sérülések vagy bőrfekélyek tisztítására és csökkentésére használják. A mozgásszervi fájdalmakkal és görcsökkel küzdő betegek részesülhetnek a vízi turbulencia, a víz hőmérsékletének terápiás hatása, valamint a vízi környezet okozta csontokra és ízületekre gyakorolt ​​csökkent stressz által létrehozott masszázsból. Hasznos az ödéma és a duzzanat feloldására is. Antibakteriális oldatokat, például nátrium-hipokloritot vagy povidon-jódot adhatunk a vízhez, ha fertőzéssel kapcsolatos aggályok merülnek fel. A kontrasztos fürdők neurológiai deszenzibilizációt váltanak ki a hő és a hideg ciklikus értágulat és érszűkület váltakozásával. Kontrasztos fürdőket alkalmaztak szubakut vagy krónikus traumás és gyulladásos állapotok, károsodott vénás keringés, indolens fekélyek, neuropátiás fájdalom, rheumatoid arthritis, krónikus fájdalom-szindrómák és komplex regionális fájdalom-szindróma esetén.

A fájdalomtól szenvedő betegek és a szárazföldön nem mozgó betegek számára a víz pozitív közeget biztosít a mozgáshoz és a pihenéshez. A könnyű mozgás lehetővé teszi a beteg számára, hogy sokkal több hasznot érjen el, mint szárazföldön, és magabiztosan segíti a rehabilitációt, mert kevesebb a félelem a leeséstől vagy a sérült vagy fájdalmas helyek megsértésétől. 13.

Gyulladásos ízületi gyulladás

Anne O’Brien MPhil Grad Dip Phys MCSP, Catherine Backman PhD OT (C) FCAOT, a reumatológiában, 2010

Hidroterápia

A hidroterápia a víz, a felhajtóerő, a turbulencia és a vonzás tulajdonságait használja fel edzés közben a végső funkcionális cél elérése érdekében. A hidroterápia továbbra is népszerű, annak ellenére, hogy a hatékonyságot néhány tanulmány megkérdőjelezte (Verhagen és mtsai, 1997, 2004). Ennek ellenére bizonyították az előnyöket (Hall és mtsai 1996), amikor a betegek folyamatos fájdalomcsillapításról és a reggeli merevség csökkentéséről számoltak be az izomgörcs csökkentésével. Egyesek ezt drága erőforrásnak (Epps et al 2005) tartják, amely nem mindenki számára elérhető. Következésképpen a terapeutáknak tisztában kell lenniük a hidroterápia felírásának indoklásával, szemben a szárazföldi testmozgással. Költséghatékony lehet azonban, ha elegendő számú ember használja az erőforrást a nap folyamán.

Fizikai orvoslás és rehabilitáció

10.20.2.4 Hidroterápia

A hidroterápia a víz használata az egészség fellendítésére, fenntartására és helyreállítására. A hidroterápiás kezelések magukban foglalják a szaunákat, gőzfürdőket, lábfürdőket, ülőfürdőket, valamint hideg és meleg vizes borogatásokat. A tizenkilencedik századi bajor szerzetes, Sebastian Kneipp atya állítólag a hidroterápia atyja. Kneipp úgy vélte, hogy a betegség gyógyítható vízzel a szervezetből származó hulladék eltávolítására. A hidroterápia népszerű Európában és Ázsiában, ahol az emberek forró és ásványi forrásoknál „veszik a vizet”. Észak-Amerikában a természetgyógyászok gyakran öngondoskodásként ajánlják.

A hidroterápiának fiziológiai alapja van. A hideg serkenti, és felszínes erek összehúzódását okozza, a vért a belső szervek felé tolva. A forró víz pihentető, az erek kitágulását okozza, és eltávolítja a test szöveteiből származó hulladékokat. A meleg kanna hideg víz váltakozása szintén javítja az eliminációt, csökkenti a gyulladást és serkenti a keringést.

A hidroterápia magában foglalja a víz használatát a fájdalomcsillapításra és a betegségek kezelésére.

A hidroterápia, a vízterápia fontos eszköz a fizikoterápiában. Tisztítószerként, valamint hő és hideg testbe juttatására szolgáló közegként használják, amely már régóta alkalmazásának alapja.

A hidroterápia számos módszert és technikát foglal magában, amelyek közül sokan vizet alkalmaznak közegként a hőszabályozási reakciók elősegítésére terápiás előnyök érdekében. Míg a fiziológiai mechanizmusokat kezdetben rosszul értették, a terápiás előnyöket már régóta felismerték, még akkor is, ha a terápiás előny oka vitatott volt. A fiziológiai mechanizmusok jobb ismerete mellett a szakemberek kifejezetten írtak a hideg és meleg alkalmazások használatáról „mélyreflex hatások”, köztük értágítás és érszűkület előidézésére (Goldby és Scott, 1993; Higgins és Kaminski, 1998; Michalsen és mtsai, 2003). . Ezek fiziológiai mechanizmusok révén megváltoztatják a véráramlást és a kapcsolódó anyagcsere-funkciókat, ideértve a hőszabályozást is, manapság meglehetősen jól ismertek és megalapozzák a hidroterápia korabeli alkalmazását. Az arteriolák összehúzásával vagy tágításával a test bizonyos területein, például a vázizomzatban, a bőrben és a hasi régióban nemcsak a vérnyomás szabályozására van lehetőség, hanem a vér eloszlásának megváltoztatására is a test különböző részein ( Driver és mtsai, 2006; Giaquinto és mtsai, 2007; Gordon és Lubitz, 2009; Shevchuk, 2008).

Naturopátiás hidroterápia a fibromyalgia kezelésében

A hidroterápia nyugtató hatása

A hidroterápia nyugtató hatás elérésére is alkalmazható. A nyugtató hatást klasszikusan idegnyugtatónak nevezték a hidroterápiás szakirodalomban. Az Abbott (1915) által osztályozott fő hidroterápiás nyugtatók a következők:

forró lábfürdő, hideg a fejig

váltakozó meleg és hideg lábfürdő

semleges vagy meleg fürdő: 34,4–36,7 ° C (94–98 ° F)

semleges nedves lepedő

szivacsfürdők (hideg, langyos vagy meleg)

meleg vagy meleg zuhany, permet, zuhany vagy affúzió.

A tiszta nyugtató technikákat idegrendszeri rendellenességek, mánia, álmatlanság és görcsösség esetén alkalmazzák.

A rendellenes hang és mozgás fizikai kezelése

Hidroterápia

A hidroterápia során a víz kettős szerepet játszik, támogatást és meleget nyújt, és globálisan befolyásolja az izomaktivitást. A hidroterápia felhasználható a száraz talajon végzett kezelés előtti tónus és ízületi mozgástartomány megváltoztatására is. A Halliwick koncepció jól elfogadott beavatkozás neurológiai fogyatékossággal élő gyermekek számára (Lambeck & Stanat, 2000), és extrapolálható, hogy hasonló előnyök tapasztalhatók felnőtteknél is.

A hidroterápia alkalmazása gerincsérült betegeknél széles körben elterjedt, bár az ellátás sokfélesége van (Mahony et al., 1993). Van néhány bizonyíték arra, hogy a hidroterápia előnyös lehet a stroke után szenvedő betegek számára (Taylor et al., 1993). A szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél körültekintően kell eljárni a hidroterápiával, mivel őket gyakran hátrányosan érinti a hő (lásd 10. fejezet), bár egy nemrégiben végzett tanulmány 34 ° C-ra melegített vízben végzett gyakorlását nem találni ilyen hatásokat (Peterson, 2001).

FIZIKAI GYÓGYSZER MEGKÖZELÍTÉSEI A Fájdalomkezeléshez

Steven Stanos,. Allison Baum, A fájdalom jelenlegi terápiája, 2009

Hidroterápia

A hidroterápia magában foglalja a fűtést kis vagy nagy testfelületek merítésével, általában egy kis tartályban vagy kádban. A víz hőmérséklete általában nem haladja meg a 40 ° C-ot nagy testfelületeknél és a 43 ° C-ot, ha egy végtag víz alá merül. A hőmérséklet a kezelt körülményektől és a kívánt hatásoktól függően állítható be (73–4. Táblázat). A hidroterápia olyan gravitációs kiküszöbölést biztosít, amely megkönnyíti az ízületek mozgástartományát. A víz áramlása által biztosított keverés hozzáadása szenzoros bemenetet biztosít.

A hidroterápia, amelyet főként a testmozgás kiegészítéseként alkalmaznak, széles körű alkalmazást talált olyan akut fájdalmas állapotok kezelésében, mint a rheumatoid arthritis, a komplex regionális fájdalom szindróma és a posztoperatív fájdalom. A vízi gyakorlatok előnyei a gravitáció kiküszöbölése, a felhajtóerő pozitív hatása, 24 fokozott izomlazítás és csökkent ízületi kompresszió. Kimutatták, hogy a hidrosztatikus erők növelik a vénás visszatérést, javítják a stroke mennyiségét és a szívteljesítményt, és elősegítik a reflexív bradycardia kialakulását. 25,26 A víz felhajtóerejével a beteg tényleges súlya a mélység növekedésével arányosan csökken. A súlyterhelés a teljes testtömeg 40% -ára csökken, ha a beteg a mellkas mélyén áll. A lebegéssel a gravitáció hatása megszűnik. A vízben végzett gyakorlatok fokozott terheléssel járhatnak a szövetekben azáltal, hogy fokozatosan csökkentik a terápia mélységét. A víz viszkozitása olyan ellenállást biztosít a mozgással szemben, amely megegyezik a beteg által kifejtett erőével. Az ellenállás az elvégzett mozgás sebességétől függ. 27.

Klinikailag a betegek csökkent fájdalmat tapasztalnak, miközben passzív és aktív mozgástartományt végeznek, valamint erősítik a gyakorlatokat a vízben. A betegek zárt kinetikus lánc tevékenységeket hajthatnak végre, ha a fájdalom vagy a súlyt viselő óvintézkedések tiltják a szárazföldi terápiát. A vízi gyakorlatot gyakran könnyebbnek tartják, mint a szárazföldön végzett gyakorlatot.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a hidroterápiában részt vevő betegeknél a kezelés megkezdése után 3 hónapig csökken a fájdalom és javul a funkció. Hall és társai 28 véletlenszerűen kiválasztott 139 reumatoid artritiszben szenvedő beteget hidroterápiában, ülő merítésben, testmozgásban vagy progresszív relaxációban részesítenek. A betegek 4 héten át hetente kétszer 30 perces foglalkozásokon vettek részt. A fizikai és pszichológiai intézkedéseket a beavatkozás előtt és után, valamint 3 hónapos követés után végezték el. Az adatok meggyőzően feltárták, hogy a hidroterápiás betegek szignifikánsan nagyobb javulást mutattak az ízületek érzékenységében és a térd mozgási tartományában (csak nőknél), mint a többi betegnél. Ezenkívül a követési mérés során a hidroterápiás betegek fenntartották az érzelmi és pszichológiai állapot javulását.

Naturopathia életmódbeli beavatkozások az immunválaszok fokozásában HIV-pozitív populációban

31.2.5 Hidroterápia

A hidroterápia a víz bármilyen formában történő felhasználása az egészség fenntartására vagy a betegségek kezelésére (Wardle, 2013). Ide tartoznak olyan technikák, mint a víztömeg, az iszappakolás, a gerincfürdő, a csípőfürdő, a forró láb- és karfürdő (Joseph et al., 2015). A különböző hőmérsékleteken használt víz fokozza a véráramlást, amelyről úgy gondolják, hogy segít az algogén vegyi anyagok kiküszöbölésében és megkönnyíti az izomlazulást (Christensen és mtsai, 2000). A hidroterápiás beavatkozásról kiderül, hogy immunstimuláló hatást mutat (Brenner et al., 1999) és fokozza a sejtek által közvetített immunitást (Shevchuk és Radoja, 2007). A hidegvíz-expozíció kimutatta, hogy növeli a leukociták aktivitását, az IL-6 keringő szintjét és a természetes gyilkos sejteket, ezáltal immunerősítő hatást mutat (Brenner et al., 1999). A hidroterápiás alkalmazás a CD4 + T-helper sejtekben is jelentős változásokat mutatott ki (Gruber et al., 1996).

Fizikai modalitások

Joel M. Press, Deborah A. Bergfeld, a klinikai sportorvoslásban, 2007

Hidroterápia: testmozgás vízben

A hidroterápia olyan kifejezés, amely két különálló entitást írhat le: a meleg vízbe merítést és a vízben végzett testmozgást. A meleg vízbemerítést a következő szakasz tárgyalja.

Ettől függetlenül a vízalapú terápia célja gyakran a test felkészítése a szárazföldi jobb működésre. Ezért bárki számára, akit a vízben kezelnek, a rehabilitációs program szerves része a szárazföldi testmozgás programjának beépítése.

Fizikai tényezők módszerei

Hidroterápia

A hidroterápia a beteget víz közegén keresztül kezeli. A víz meleget és hidegséget biztosíthat, megnedvesítheti a lágy szöveteket és megtámogathatja a szöveteket. A fájdalom, az ödéma és az izomgörcs csökkentésének termikus előnyein kívül a pezsgőfürdő terápiája alatt a gyors sugáráram vagy a simogató mozgás helyi masszázshatást fejt ki, ami további izomlazítást és a helyi keringést fokozhat. Pezsgőfürdő használata esetén a páciens könnyen mozgathatja a kezelt részt a pezsgőfürdőben, ami a testmozgás további előnyét eredményezi. A meleg pezsgőfürdő kiváló kezelés a rheumatoid arthritis és az osteoarthritis kezelésében, mivel növeli a szisztémás véráramlást és az érintett testrész mozgósítását anélkül, hogy túl nagy nyomást gyakorolna az ízületekre.