Családi gyógyszer

Gary Debrino, orvos
Michael Grover, DO
Családorvosi Osztály, Mayo Klinika, Scottsdale, Ariz

hogyan

William Nichols, MLS
Eglin Légierő Bázis, Fla

Hivatkozások

1. Appel LJ, Brands MW, Daniels SR és mtsai. Diétás megközelítések a magas vérnyomás megelőzésére és kezelésére: az American Heart Association tudományos nyilatkozata. Magas vérnyomás. 2006; 47: 296-308.

2. Chobanian AV, Bakris GL, Black HR és mtsai. A magas vérnyomás megelőzésével, kimutatásával, értékelésével és kezelésével foglalkozó vegyes nemzeti bizottság hetedik jelentése. Magas vérnyomás. 2003; 42: 1206-1252.

3. Burke V, Beilin LJ, Cutt HE és mtsai. Az életmódprogram hatása az ambuláns vérnyomásra és a gyógyszeradagolásra kezelt hipertóniás betegeknél: randomizált, kontrollált vizsgálat. J Hypertens. 2005; 23: 1241-1249.

4. Elmer PJ, Obarzanek E, Vollmer WM és mtsai. Az életmód átfogó módosításának hatása az étrendre, a testsúlyra, a fizikai erőnlétre és a vérnyomás-szabályozásra: egy randomizált vizsgálat 18 hónapos eredményei. Ann Intern Med. 2006; 144: 485-495.

5. Nicolson DJ, Dickinson HO, Campbell F és mtsai. Életmódbeli beavatkozások vagy gyógyszerek esszenciális magas vérnyomásban szenvedő betegek számára: szisztematikus áttekintés. J Hypertens. 2004; 22: 2043-2048.

6. A magas vérnyomás európai társasága - az Európa Kardiológiai Társaság munkacsoportja az artériás hipertónia kezelésével kapcsolatban. 2007 ESH-ESC gyakorlati irányelvek az artériás hipertónia kezelésére. J Hypertens. 2007; 25: 1751-1762.

7. American Diabetes Association. Az orvosi ellátás normái a cukorbetegségben 2010. Cukorbetegség ellátása. 2010; 33 (1. kiegészítés): S11-S61. Elérhető: http://care.diabetesjournals.org/content/33/Supplement_1. Hozzáférés: 2010. március 1.

8. Amerikai Kórházszövetség, American College of Cardiology. AHA-ACC irányelvek a szekunder prevencióhoz koszorúér- és más érelmeszesedési érrendszeri betegségekben: 2006. évi frissítés. Keringés. 2006; 113: 2363-2372.

FOG A BETEG KOCKÁZATTÉNYEZŐITŐL, fizikai állapot és preferenciák. Minden hipertóniás beteg potenciálisan profitálhat az életmódbeli beavatkozásokból, beleértve a testsúlycsökkentést, az aerob fizikai aktivitást, a magas vérnyomás (DASH) diéta leállításának étrendi megközelítését és az alkoholfogyasztás mérséklését (az ajánlás erőssége [SOR]: A, szisztematikus felülvizsgálatok).

Bár az életmódbeli beavatkozások néhány beteg számára hatékonyak, nem bizonyítottan hosszú távú kontrollt nyújtanak, és nem csökkentik annyira a vérnyomást, mint a gyógyszerek (SOR: B, következetlen randomizált, kontrollált vizsgálat [RCT] szisztematikus áttekintése). Specifikus, magas kockázatú betegeknél a diagnózis felállításakor farmakológiai terápia javasolt (SOR: C, szakértői vélemény).

Az életmódbeli változások és a gyógyszeres kezelés mérlegelésekor fontos felmérni a betegek preferenciáit, valamint az általános kardiovaszkuláris kockázatokat, a célszerv károsodásának jelenlétét és a klinikai kardiovaszkuláris betegségeket, mert az életmód módosítása és a gyógyszeres kezelés egyaránt befolyásolhatja az életminőséget (SOR: C, szakértői vélemény).

A bizonyítékok összefoglalása

A hipertónia prevalenciája növekszik. A felnőtt amerikaiak 27 százaléka hipertóniás; 31% -uk prehypertension (ASZTAL). 1 Az 50 évnél idősebb felnőttek körében a magas vérnyomás kialakulásának kockázata megközelíti a 90% -ot, ha 80 éves vagy annál idősebbek. 2 A szív- és érrendszeri kockázat emelkedik a vérnyomás-leolvasásokkal együtt. A 130/85 és 139/89 Hg közötti vérnyomásértékek a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának több mint kétszeres növekedésével járnak, szemben a 120/80 Hgmm alatti értékekkel. 2

Még a vérnyomás csekély csökkenése is, ha a lakosság egészére alkalmazzák, jelentősen javítja a betegorientált eredményeket. A szisztolés vérnyomás 3 Hgmm-es csökkenése 8% -kal, a koszorúér-betegség 5% -kal csökkentheti a stroke mortalitását. 2

Bár az életmódbeli beavatkozások némely betegeknél működnek, nem bizonyítottan hosszú távú kontrollt nyújtanak, és nem csökkentik annyira a vérnyomást, mint a gyógyszeres kezelés.

Életmódbeli beavatkozások a magas vérnyomás kezelésére
A hipertóniás betegek életmódbeli beavatkozásai a következők:

  • Ideális testtömeg fenntartására vagy elérésére törekszik (testtömegindex 18-25). 2 A túlsúlyos és elhízott, magas vérnyomásban szenvedő betegek még mérsékelt súlycsökkenése is jelentősen csökkenti a vérnyomást és az általános kardiovaszkuláris kockázatot. A testtömeg 10 kg-os csökkenése 5-20 Hgmm-rel csökkentheti a szisztolés vérnyomást. 2
  • A DASH diéta elfogadása. 1 Gyümölcsökben, zöldségekben és alacsony zsírtartalmú tejtermékekben gazdag étrend fogyasztása, valamint a telített és a teljes zsírbevitel korlátozása 2-8 Hgmm-rel csökkentheti a szisztolés vérnyomást.
  • Rendszeres testmozgás legalább 30 percig a hét legtöbb napján. Kimutatták, hogy ez a rend 4–9 Hgmm-rel csökkenti a szisztolés vérnyomást. 2
  • A napi alkoholfogyasztás korlátozása, ha a beteg iszik, 2 adagra férfiaknak, 1 pedig nőknek és alacsonyabb testsúlyú egyéneknek. 2 Az alkoholfogyasztás korlátozása 2–4 ​​Hgmm-rel csökkentheti a szisztolés vérnyomást.

Véletlenszerű, kontrollos vizsgálatok következetesen bebizonyították, hogy a többféle életmódbeli beavatkozást ötvöző betegek érik el a legnagyobb előnyöket. 3-5 A sikerhez nyilvánvalóan a beteg motivációjára van szükség. Az egészségügyi szolgáltatóknak folyamatosan fel kell mérniük a motivációt és ösztönözniük kell a betartást.

Minden hipertóniás beteg potenciálisan profitálhat az életmódbeli változásokból, beleértve a testsúlycsökkentést, a fizikai aktivitást, a DASH diétát és a korlátozott alkoholfogyasztást.

A legtöbb betegnek gyógyszerre is szüksége van
Önmagában az életmódbeli változások nem mutatják be ugyanolyan hosszú távú vérnyomáscsökkenést, mint a gyógyszeres kezelés. 5 Bár néhány motivált beteg kizárólag életmódjának megváltoztatásával tudja szabályozni a vérnyomását, keveseknek sikerül elérniük és fenntartaniuk a vérnyomáscélokat. Ösztönözni kell az életmód folyamatos figyelembevételét mind a vérnyomás szabályozása, mind az általános kardiovaszkuláris kockázat csökkentése érdekében, de a magas vérnyomásban szenvedő betegek többségének gyógyszerre van szüksége.

A magas vérnyomás megelőzésével, kimutatásával, értékelésével és kezelésével foglalkozó vegyes nemzeti bizottság (JNC7) hetedik jelentése nem határozza meg, hogy a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt felajánlják-e a terápiás életmódváltás próbáját. 2 A klinikusoknak tárgyalniuk kell a beavatkozásokról az egyes betegek preferenciái, kockázati tényezői, valamint a klinikai szív- és érrendszeri betegségek vagy a célszerv károsodásának megléte vagy hiánya alapján. Az életmód megváltoztatása és a gyógyszeres kezelés egyaránt befolyásolhatja az életminőséget. Az életmódbeli beavatkozások mellett 2 gyógyszerrel történő azonnali farmakológiai kezelést javasoltak a 2. stádiumú magas vérnyomásban szenvedő betegek számára (ASZTAL). 2

ASZTAL
A vérnyomás JNC7 osztályozása felnőtteknél