Hogyan nem válhat a szakállas hölgybe: A cigaretta, az elhízás és a magas tesztoszteron közötti kapcsolat a nőknél

Mindannyian hallottunk már arról, hogy a szakállas hölgy és a szakállas nők az emberi történelem nagy részében léteztek, de vajon elgondolkodott már azon, hogy ezek a kislányok miként jutottak így el?

Mi okozza az arcszőrzetet a nőknél?

A válasz a keringő androgének (azaz a férfi nemi hormonok, például a tesztoszteron és az androszteron) szintjének növekedésével függ össze. Az androgének azok a szteroidok, amelyek felelősek a férfias tulajdonságok fejlődésének ellenőrzéséért, beleértve az agressziót és az arcszőrzetet is. Az olyan androgénszintek emelkedése, mint a nők magas tesztoszteronszintje, összefüggenek a menstruációs ciklusok megnövekedésével, menstruációs görcsökkel (obsz), az elhízással és a krónikus betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával. Kimutatták továbbá, hogy agressziót, túlzott szőrnövekedést, pattanásokat, egyenetlen és zsíros bőrt, a hang elmélyülését és az időbeli kopaszodást váltják ki. A nők magas tesztoszteronszintje tehát legalább az egyik fő tettes a nők arcszőrzetét okozó okok és a szakállas hölgy jelenség mögött.

Hogyan emelkednek a nők androgénjei?

Számos oka van annak, hogy az androgének emelkednek a nőknél, azonban ebben a bejegyzésben az androgén emelkedés és a cigaretta dohányzás közötti kapcsolatra fogunk összpontosítani. Észrevetted már, hogy a sok cigarettát elszívó nők mély, férfias hangot hallatszanak? Talán összehasonlítva őket nemdohányzó társaikkal, azt is megállapította, hogy ezek a lányok kissé szőrösebbek, agresszívebbek, hajlamosabbak, olajosabbak és hajlamosabbak a pattanásokra. Ennek oka az lehet, hogy a cigaretta dohányzása a nők keringő androgének szintjének növekedésével jár.

A cigaretta férfiasabbá teszi a nőket.

Nőkkel végzett vizsgálatok során a cigaretta dohányzása meddőséghez, menstruációs rendellenességekhez és hormonfüggő rákos megbetegedésekhez kapcsolódott. Nagyrészt a magas androgénszint és az alacsony ösztrogénszint (női nemi hormonok) közötti hormonális egyensúlyhiány miatt a nem annyira varázslatos sárkányt pöfékelő nők is fiatalabb korban hajlamosak a menopauzára, mint azok a nők, akik nem dohányoznak és több forróságot tapasztalnak villog, amikor megteszik. A kutatások azt mutatják, hogy ezeket a kapcsolatokat mind enyhíti a cigarettafüstölés okozta androgénszint emelkedés. Mivel a nemi aktus a hormonális szint szabályozásának egyik módja, és a hormonális anomáliák megnehezíthetik a szexuális partner megtalálását, lehetséges, hogy a nők androgénszintjének emelésével és ennek következtében a gyanútlan nők szakállas hölgyekké változtatásával a cigaretta dohányzás gátolja a szervezet képességét önszabályozásra, így állandósítva a ciklust.

Dózis-válasz összefüggést javasolva (vagyis minél többet használ, annál nagyobb a hatás), a legmagasabb androgénszint azoknál a nőknél figyelhető meg, akik a legtöbb cigarettát szívják. Tanulmányok azt mutatják, hogy még az elhízott nőkhöz képest is, akikről a zsírszövetben lévő androgénszintézis eredményeként (a lányi zsír kiszorítja a férfihormonokat) ismert az emelkedett androgénszint, a jelenlegi dohányos nőknél még mindig a legmagasabb a tesztoszteron koncentráció, csökkenéssel volt és nemdohányzóknál megfigyelt értékek.

A jobban keringő tesztoszteron mellett a megnövekedett hasi elhízás (azaz a hasi zsír) mintáját is megfigyelték a dohányzó nőknél. Tanulmányok azt találták, hogy nemdohányzó társaikhoz képest a cigarettát szívó nőknél a derék-csípő aránya lényegesen magasabb (más néven a pótkerék-szindróma), amelyet köztudottan nemi hormonok szabályoznak. A nők magas tesztoszteronszintje gátolja a zsírsejtek felhalmozódását a csípőben, miközben a derék körül felhalmozódik. Ennek eredményeként a megnövekedett tesztoszteronszinttel rendelkező nőknél nagyobb a derék és a csípő aránya, és nagyobb valószínűséggel hasi elhízásuk van. Az elhízás több zsírszövetet vagy zsírt jelent a szervezetben, ami, mint korábban említettük, a női nemi hormonok szintézisének helyszíne a nőknél. A több zsír több androgént és több androgén jelent több zsírt, így tovább fenntartva a hormonális instabilitás és a női elhízás végtelennek tűnő ciklusát.

Éppen ellenkezőleg, a női testben található ösztrogének ellentétes hatást váltanak ki, ami alacsony derék-csípő arányhoz vezet, mivel a csípő területén nagyobb zsírfelhalmozódást tesz lehetővé, mint a derék. A nemi hormon szintjének dohányzással összefüggő változásai tehát valószínűleg befolyásolják a női test zsíreloszlását, emiatt koncentrálódnak a has területén, és ezáltal a női formát csövesebbé teszik, szemben a körtével. Ezeknek a megállapításoknak megfelelően a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az alacsony derék-csípő arányú nőknél magasabb az ösztradiol női nemi hormon szintje és nagyobb a mellük. A nőknél az ösztradiol magasabb szintje, a nagyobb mell és a derék-csípő kicsi aránya nagyobb reproduktív képességgel és nagyobb szexuális vonzattal jár. Ezért azok a nők, akik dohányoznak, és ennek következtében magasabb a derék-csípő arányuk, kisebb a mellük és alacsonyabb az ösztradiolszintjük, szexuálisan kevésbé vonzóak és kevésbé valószínű, hogy jó utódokat szüljenek.

Cigaretta, elhízás és magas tesztoszteronszint szakállas nőknél

A cigarettázás, az androgének és az arcszőrzetű nők közötti összefüggéseket vizsgáló tudományos bizonyítékok alapján a cigarettázó nőknél nagy valószínűséggel agresszív tulajdonságok, felesleges hasi zsír, arcszőrzet, pattanásos bőr és időbeli kopaszodás alakulnak ki. Csökkent reprodukciós potenciáljuk következtében a dohányzó nőknek viszont nehezebben tudnak szaporodni. Szerencsére azok a nők, akik leszoknak a dohányzásról és elkezdik betartani az egészséges életmódbeli változásokat, meggyógyíthatják testüket és visszanyerhetik a női nemi hormonok egészséges szintjét.

Tehát, bár az alkalmi szociális cigaretta nem valószínű, hogy a szakállas hölgybe süllyesztene egy lányt, a szokás idővel való fenntartása mindenképpen meghozhatja az eredményét. A jó hír az, hogy egy bizonyos pontig az emberi test rendkívül furcsa képességgel rendelkezik arra, hogy helyrehozza önmagát, ezért, hacsak nem tévedtek túl messzire a visszatérés nélküli ösvényen, a legtöbb dohányos elkezdheti szabályozni testét és megfordíthatja a 1-2 év dohányzás abbahagyása utáni károsodás.

PCOS és egyéb hormonális egyensúlyhiányok

Bár nem vagyok alkalmas orvosi tanácsadásra, és a természetes gyógymódok kipróbálása előtt saját kutatásokat kell folytatnia/konzultálnia orvosával, sokat olvastam a CBD és az endokannabinoid rendszer témájáról, ami arra utal, hogy a kannabinoidok, mint például a A teljes spektrumú kendertermékekben található nem pszichoaktív CBD hasznos lehet a nők hormonális egyensúlyának elősegítésében, az anyagcsere fellendítésében, a csontsűrűség elősegítésében és a menopauza tüneteinek enyhítésében. Nézze meg ezt a CBD-bejegyzést további információkért, és kapjon 15% kedvezményt a Funkcionális jogorvoslatok CBD olajra a cikk alján található kuponkóddal. Konkrét kérdéseitől függően a nők terhesség előtti tinktúrái és illóolajai szintén hasznosak lehetnek a női hormonok termelésének növelésében.

Források

Brand, J. S., Chan, M., Dowsett, M., Folkerd, E., Wareham, N. J., Luben, R. N.,. . . Khaw, K. (2011). Cigarettázás és endogén nemi hormonok posztmenopauzás nőknél. Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism, 96 (10), 3184-3192.

Ding, E. L., Song, Y., Malik, V. S. és Liu, S. (2006). Az endogén nemi hormonok nemi különbségei és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. JAMA: The Journal of the American Medical Association, 295 (11), 1288-1299.

Jasienska, G., Ziomkiewicz, A., Ellison, P. T., Lipson, S. F., és Thune, I. (2004). A nagy mell és a keskeny derék a nők magas reproduktív képességét jelzi. A Royal Society London folyóirata, 271 (1545), 1213-1217

Pölkki, M. és Rantala, M. J. (2009). A dohányzás befolyásolja a nők nemi hormonokkal szabályozott testformáját. American Journal of Public Health, 99 (8), 1350-1350.

Satcher, D., Thompson, T. G. és Koplan, J. P. (2002). Nők és dohányzás: a sebész tábornok jelentése. Nikotin- és dohánykutatás: a Nikotin- és Dohánykutató Társaság Hivatalos Lapja, 4 (1), 7.

Shimokata, H., Muller, D. C. és Andres, R. (1989). Tanulmányok a testzsír eloszlásáról. JAMA: The Journal of the American Medical Association, 261 (8), 1169-1173.

Windham, G. C., Mitchell, P. R., Anderson, M., és Lasley, B. L. (2005). Cigarettázás és a hormonfunkcióra gyakorolt hatás premenopauzás nőknél. Környezet-egészségügyi perspektívák, 113 (10), 1285-1290.

Windham, G. C., Mitchell, P. R., Fenster, L., Lasley, B. L., Waller, K., és Swan, S. H. (2001). A dohányfüst expozíciója és a vizelet hormonjának kiválasztása. American Journal of Epidemiology, 153 (11), 136-136.