Homocisztein és MTHFR mutációk

Az Ohio Állami Egyetem, Ohio Állami Egyetem, Belgyógyászati ​​Tanszék (EAV, ACS) Humángenetikai Osztályától és a Carolina Kardiovaszkuláris Biológiai Központtól (CPM, SM), Orvostudományi Tanszék, Hematológiai-Onkológiai Osztály, University of University Észak-Karolinai Orvostudományi Kar, Chapel Hill, NC.

mutációk

Az Ohio Állami Egyetem, Ohio Állami Egyetem, Belgyógyászati ​​Klinikájáról (EAV, ACS) és a Carolina Kardiovaszkuláris Biológiai Központról (CPM, SM), Orvostudományi Tanszék, Hematológiai-Onkológiai Osztály, University of University Észak-Karolina Orvostudományi Kar, Chapel Hill, NC.

Az Ohio Állami Egyetem, Ohio Állami Egyetem, Belgyógyászati ​​Klinikájáról (EAV, ACS) és a Carolina Kardiovaszkuláris Biológiai Központról (CPM, SM), Orvostudományi Tanszék, Hematológiai-Onkológiai Osztály, University of University Észak-Karolina Orvostudományi Kar, Chapel Hill, NC.

Az Ohio Állami Egyetem, Ohio Állami Egyetem, Belgyógyászati ​​Klinikájáról (EAV, ACS) és a Carolina Kardiovaszkuláris Biológiai Központról (CPM, SM), Orvostudományi Tanszék, Hematológiai-Onkológiai Osztály, University of University Észak-Karolinai Orvostudományi Kar, Chapel Hill, NC.

A homocisztein egy olyan kémiai anyag a vérben, amely akkor keletkezik, amikor a metionin nevű aminosav (a fehérje építőköve) lebomlik a szervezetben. Mindannyiunk vérében van némi homocisztein. A megemelkedett homocisztein szint (más néven hiperhomociszteinémia) irritációt okozhat az erekben. A megemelkedett homociszteinszint fokozott kockázatot mutat (1) az artériák megkeményedésére (érelmeszesedés), ami végül szívrohamot és/vagy stroke-ot, valamint (2) vénás vérrögöket eredményezhet, amelyeket vénás trombózisnak neveznek.

Ennek a kardiológiai betegoldalnak az a célja, hogy elmagyarázza az emelkedett homocisztein szint és az artériákban és vénákban kialakuló vérrögök kapcsolatát; - a megemelkedett homociszteinszint okainak megvitatása, ideértve a MTHFR gén (lásd: „Mit kell tudnom egy örökletes hajlamról?” szakasz); és leírni a homocisztein szint monitorozásának és csökkentésének módjait az egészség javítása érdekében.

Történelmi perspektíva

1962-ben arról számoltak be, hogy a ritka, homocisztinuriának nevezett genetikai betegségben szenvedők hajlamosak súlyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulására tizenéves és húszas éveikben. Ebben az állapotban a hibás enzim a homocisztein felhalmozódását idézi elő a vérben, ami nagyon magas szintet eredményez. Homocisztinuriában szenvedő gyermekek vizsgálata arra a felfedezésre vezetett, hogy az emelkedett homocisztein szint az artériákban és vénákban kialakuló ateroszklerózis és vérrögök kialakulásának kockázati tényezője. Bár a homocisztinuria ritka betegség (200 000 emberből kb. 1-et érint), sokkal több embernél enyhén vagy közepesen magas a homocisztein szint.

A megemelkedett homociszteinszint okai

Néhány embernél megemelkedik a homocisztein szint (1. táblázat), amelyet étrendjükben a B-vitaminok és a folát hiánya okoz. A magas homociszteinszint vesebetegségben, alacsony pajzsmirigyhormonszintben, pikkelysömörben és bizonyos gyógyszereknél (például epilepszia elleni gyógyszerek és metotrexát) szenvedőknél is megfigyelhető. 1 Felismerték, hogy néhány embernek van közös genetikai változata (metilenetetrahidrofolát-reduktáz, rövidítve MTHFR), amely rontja a folátfeldolgozás képességét. Ez a hibás gén megnövekedett homociszteinszinthez vezet néhány öröklődő embernél MTHFR változatok mindkét szülőtől.

1. TÁBLÁZAT A megemelkedett homocisztein okai

Hogyan mérik a homociszteint?

A homociszteint rutin vérvizsgálattal mérjük. A vérvizsgálat előtt legtöbbször nincs szükség előkészületekre. Alkalmanként a gyakorló rendelhet éhomi homociszteinszintet, amelyhez a vérvétel előtt 10 óráig böjtölni kell. A vérvétel előtti böjt valószínűleg nem szükséges, mivel a rövid távú étrendi tényezők valószínűleg nem befolyásolják a teszt eredményeit.

Esetenként a szakember rendelhet egy metionin-terhelés tesztnek nevezett tesztet. Ez a teszt a homocisztein szintjét méri 100 mg/kg metionin (narancslében oldva) bevétele előtt és után. A tesztet leggyakrabban a kóros homocisztein-anyagcsere diagnosztizálására használják olyan embereknél, akiknek nagy a kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek, de akiknek a kiindulási értékük normális. Ez a teszt felhasználható a terápiával kapcsolatos döntések meghozatalára, mivel a kóros terhelési tesztekkel rendelkező emberek jobban reagálhatnak a B6-vitamin pótlására a folsavhoz képest.

Mi tekinthető „emelkedett” homocisztein szintnek?

Az emelt homocisztein szintnek tekinthető némileg változó osztályozások léteznek. A „normál” és „abnormális” értékeket az egyes laboratóriumok határozzák meg. Jellemzően a 13 μmol/L-nél alacsonyabb szintet tekintik normálisnak. A 13 és 60 μmol/L közötti szintet közepesen magasnak, a 60-100 μmol/L-nél nagyobb értéket pedig erősen megemelik. 2

Hogyan vezet a megemelkedett homocisztein-szint vérerek károsodásához és trombózisához?

Bár tudjuk, hogy a megemelkedett homocisztein szintet gyakrabban figyelik meg a trombózisban és az érelmeszesedésben szenvedőknél, nem világos, hogy maga a homocisztein vezet-e a károsodáshoz, vagy a homocisztein emelkedése a károsodás következménye. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a homociszteinszint csökkentése nem csökkenti az érelmeszesedés vagy a trombózis kockázatát; ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint a homocisztein csak „ártatlan szemlélő” lehet, és nem ezeknek a feltételeknek az oka. 3,4 Ezenkívül kevéssé ismert, hogy a homocisztein hogyan képes káros hatásokat kifejteni. Hipotézis szerint a homocisztein mérgező hatással van az erek legbelső rétegét alkotó sejtekre. További vizsgálatokra van szükség a homocisztein ateroszklerózisban és trombózisban betöltött szerepének tisztázásához, valamint annak megállapításához, hogy a homociszteinszint csökkentése hatékonyan csökkenti-e a vérrögök kockázatát.

Milyen kockázatokkal jár a megemelkedett homociszteinszintű személyek számára?

A megemelkedett homocisztein szint az ateroszklerózis kialakulásának fokozott kockázatával jár, ami viszont koszorúér-betegséghez (CAD), szívrohamhoz és stroke-hoz vezethet (2. táblázat). A CAD kockázatának nagysága nincs pontosan meghatározva. Általában úgy tűnik, hogy az emelkedett homociszteinszinttel rendelkező embereknek körülbelül kétszerese lehet a CAD kockázata, mint a magas homociszteinszinttel rendelkezőknél. A kockázat azonban a homocisztein szintjétől függ. Például egy tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a homocisztein minden 10% -os emelkedése esetén a CAD kockázatának közel azonos emelkedése volt tapasztalható. A kockázat összefüggésben lehet azzal is, hogy valakinek mennyi ideje van megemelkedett homocisztein szintje.

2. TÁBLÁZAT A megemelkedett homociszteinszinttel kapcsolatos kockázatok

Megnövekedett annak valószínűsége, hogy vérrög alakul ki a test vénáiban, ha emelkedett a homocisztein szintje. A vénákban lévő vérrögöt vénás trombózisnak nevezzük. Leggyakrabban vénás trombózis fordul elő a lábakban; azonban az alvadék elszakadhat a véna falától és a tüdőbe juthat, ami potenciálisan végzetes komplikációhoz vezethet, amelyet tüdőembóliának neveznek (lásd még: Kardiológiai betegek 5,6. oldala). A vénás vérrögök évente körülbelül 1000-ből 1 esetben fordulnak elő. Egyes tanulmányok szerint az emelkedett homociszteinszint nagyjából megduplázza a vénás trombózis kialakulásának kockázatát.

Felismerték, hogy az emelkedett homocisztein a demenciával, különösen az Alzheimer-kórral társul. Hogy a homocisztein hogyan kapcsolódik a demenciához, még nem teljesen ismert. Gyanítható, hogy összefüggés van a homocisztein szint és az agyi erek változásai között. A kutatás ezen a területen folyamatos.

Nők egészsége

Az emelkedett homociszteinszintnek vannak bizonyos következményei, amelyek kifejezetten a nőkre vonatkoznak. A megemelkedett homociszteinszinteket gyakrabban figyelték meg bizonyos terhességi szövődményekkel küzdő nők körében, beleértve a preeclampsia-t (emelkedett vérnyomás, amely veszélyes következményekhez vezethet), a placenta megszakadását (ahol a placenta leválik a méhről), visszatérő terhességi veszteséget és egy kicsi, alacsony születési súlyú csecsemő (méhen belüli növekedési korlátozásnak nevezik). Orvosi kutatások azonban azt sugallják, hogy az emelkedett homociszteinszint ezeknek a szövődményeknek a következménye, nem pedig az oka.

A hyperhomocysteinemia gyakrabban figyelhető meg azoknál a nőknél, akiknek gyermekük idegcsőhibával (a magzati gerinc vagy az agy rendellenessége) szenved. Az idegcső hibái közé tartozik a spina bifida (nyílás a magzati gerincben) és az anencephalia (súlyos születési rendellenesség, amelyben az agy és a koponya nem megfelelően formálódik). Azoknál a nőknél, akiknek idegcsőhibájú gyermekük van, körülbelül 20% -uk kóros homocisztein anyagcserét folytat. 8.

Csökkenti a homocisztein szint csökkentését az ateroszklerózis és a trombózis kockázatát?

Hogyan csökkentheti a homocisztein szintjét?

A megemelkedett homocisztein szint csökkenthető. Tudjuk, hogy a folsav, a B6-vitamin és a B12-vitamin egyaránt részt vesz a homocisztein lebontásában a vérben. Ezért a folsav és a B-vitamin bevitelének növelése csökkentheti a homocisztein szintjét. Jó folátforrás található a gyümölcsökben és zöldségekben (különösen a zöld leveles zöldségekben). A folát további jó forrásai közé tartozik a dúsított kenyér és gabonafélék, lencse, csicseriborsó, spárga, spenót és a legtöbb bab.

Ha az étrend módosítása nem csökkenti a homocisztein szintjét a kívánt szintre, akkor gyakran specifikus vitaminok hatékonyak. A vény nélkül kapható multivitaminok, amelyek legalább 250 μg (0,25 mg) folsavat, valamint B6 és B12 vitamint tartalmaznak (B6 esetében általában 2-25 mg, B12 esetében 5-100 μg), hatékonyak lehetnek. Lehet, hogy nem elegendőek, mert csak viszonylag alacsony mennyiségben tartalmaznak folsavat, B6-vitamint és B12-vitamint. Jobb megoldás, ha külön vásárolunk folsavat, B6-vitamint és B12-vitamint. Ez magában foglalja a napi több különböző tabletta bevételét, de ez viszonylag olcsó módszer. A folsav, valamint a B6 és B12 vitamin adagolása zavaró lehet. A 3. táblázat segít megvilágítani a megfelelő adagokat. Végül orvosa olyan gyógyszereket írhat fel, amelyek magasabb szintű folsavat és B-vitaminokat tartalmaznak. Ezek kényelmes kombinációs tabletták (4. táblázat), amelyek elavulttá teszik a megfelelő adagokkal rendelkező tabletták zavaros keresését a drogériában. Ezen vitaminok nagy mennyisége nem ismeri az egészséget.

3. TÁBLÁZAT A megemelkedett homocisztein szint terápiája: egyes tabletták

4. TÁBLÁZAT A megemelkedett homocisztein szint terápiája: kombinált tabletták

A terhességet fontoló nőknek meg kell beszélniük az emelkedett homocisztein szintjüket egy orvossal. Javasoljuk, hogy minden fogamzóképes korú nő vegyen be 0,4 mg folsavat tartalmazó multivitamint naponta, hogy csökkentse gyermekei idegcsőhibáinak esélyét. Magasabb, általában 4 mg folsav adagolás ajánlható, ha a terhesség előtt emelkedett a homocisztein szintje.

Milyen gyakran kell ellenőrizni a homocisztein szintjét?

Miután megemelkedett szintet találtak és megkezdték a folsav- és/vagy a B6- és B12-vitamin terápiát, érdemes körülbelül 2 hónappal később újra ellenőrizni a szintet, hogy megbizonyosodjanak arról, normalizálódott-e. Ha nem normalizálódott, a folsav vagy a B6- és B12-vitamin adagja növelhető. Ésszerű a szintek további 2 hónappal későbbi ellenőrzése.

Mit kell tudnom egy örökletes hajlamról?

Néhány embernél emelkedett homociszteinszint alakul ki részben genetikai hajlam miatt. A MTHFR a korábban említett gén olyan enzimet termel, amely segíti a szervezet homociszteinszintjének szabályozását. Ha genetikai hiba (úgynevezett mutáció) van a MTHFR gén, előfordulhat, hogy a homocisztein szintjét nem szabályozzák megfelelően. Genetikai mutációk MTHFR az emelt homociszteinszint legismertebb örökletes kockázati tényezője. Mindannyiunknak van 2 MTHFR gének, mindegyik szülőtől egy-egy örökölt. Néhány embernek genetikai mutációja van egyikükben vagy mindkettőjükben MTHFR gének. Olyan emberek, akiknél mutációk vannak MTHFR gént „heterozigótának” nevezzük a MTHFR mutáció; ha mindkét génben mutációk vannak, akkor azt mondják, hogy a személy „homozigóta” a mutációra.

A leggyakrabban MTHFR mutációt nevezzük MTHFR C677T mutáció vagy a „termolabilis” MTHFR mutáció. Egy másik gyakori mutációt nevezünk MTHFR A1298C. Bármilyen káros hatás elérése érdekében a mutációknak az ember mindkét példányában jelen kell lenniük MTHFR gének. Csak egy mutáció, azaz heterozigóta lét, orvosi szempontból lényegtelen. Akkor is, ha 2 MTHFR mutációk vannak jelen (pl. 2 C677T mutáció, vagy egy C677T mutáció és egy A1298C mutáció), nem minden embernél alakul ki magas homocisztein szint. Bár ezek a mutációk valóban rontják a homocisztein szabályozását, a megfelelő folátszint lényegében ezt a hibát „megszünteti”.

Különbözőek a kezelések azoknál az embereknél, akiknek örökletes hajlamuk van a megemelkedett homociszteinre?

Függetlenül attól, hogy van-e MTHFR mutáció mindkét génben vagy sem, a megemelkedett homocisztein kezelése ugyanaz - étrendi beavatkozás és folsavval, valamint B6 és B12 vitaminnal történő kiegészítés. Ezen kiegészítők mindegyikének mennyiségét a homocisztein emelkedésének mértéke, és nem a genetikai állapota alapján kell beállítani. Ha mutációi vannak mindkettőben MTHFR gének, de normális a homocisztein szintjük, nem kell folsav, B6 vagy B12 vitamin terápia.

Van-e egyéb következménye a birtoklásnak MTHFR Mutációk?

Tanulmányokat végeztek annak megvizsgálására, hogy van-e 2 MTHFR a mutációk növelik az artériákban a vérrögök, a vénákban kialakuló vérrögök vagy a CAD kockázatát. 9,10 Összességében ezen vizsgálatok bizonyítékai azt mutatják, hogy mindaddig, amíg a homocisztein szint normális, MTHFR a mutációk nem növelik jelentősen a szívroham vagy a stroke kockázatát. Az egyesületek vizsgálatát végző tanulmányok MTHFR a mutációk és a vénás vérrögök következetlenek voltak, néhány tanulmány enyhe összefüggést mutatott, de a legtöbb tanulmány nem mutatott összefüggést. Bár néhány tanulmány ezt sugallta MTHFR a mutációk kölcsönhatásba léphetnek az alvadási rendellenességek más örökletes rizikófaktorával (például egy V faktor Leiden nevű génmutációval; lásd még: Kardiológiai beteg 11. oldal), a legtöbb tanulmány azt mutatja, hogy MTHFR mutációk nem növelik tovább az V. faktor Leiden-hez kapcsolódó alvadási kockázatot.

MTHFR a mutációkat egyes tanulmányokban összekapcsolják az idegi csőhibával (spina bifida) rendelkező csecsemő megnövekedett esélyével. 8 Egy tanulmány azt javasolta, hogy a 2 éves anyák MTHFR a mutációk kétszer nagyobb valószínűséggel kaptak idegcsőhibával rendelkező csecsemőt, míg más vizsgálatok nem támasztották alá ezt a megállapítást. A legújabb kutatások azt sugallják, hogy a kockázatok változnak, az anya táplálkozási állapota (azaz a folsavszint, a vitaminbevitel) és az emelkedett homocisztein szint függvényében. 12 Ezen vita miatt néhány orvos javasolhat extra folát-kiegészítést (általában 4 mg) 2-es nők számára MTHFR mutációk, míg más szakemberek folsavat tartalmazó prenatális vitaminok normális használatát javasolják olyan nők számára, akiknek nincs megemelkedett homociszteinszintje.

A homozigóta kapcsolatáról ellentmondásos bizonyítékok is vannak MTHFR mutációk és terhességi szövődmények (beleértve a preeclampsia, a placenta megszakadása, a visszatérő terhesség elvesztése és a méhen belüli növekedés korlátozása, a korábban leírtak szerint). Egy nemrégiben készült metaanalízis, amely a tanulmányok összes adatát egyesítette, megállapította, hogy nincs összefüggés MTHFR és visszatérő terhességvesztés. 13 Úgy tűnik, hogy homozigóta MTHFR mérsékelten növelheti a preeclampsia és a placenta megrepedésének kockázatát, de további kutatásokra van szükség ezen a területen. Bár nem szokásos orvosi gyakorlat a tesztelés MTHFR mutációk, amikor egy nőnél korábban előfordultak ilyen szövődmények, néhány szakember megrendelheti ezt a tesztet.

Kinek kell tesztelni a homocisztein szintet és kit MTHFR Mutációk?

A homocisztein esetében nincsenek hivatalos útmutatások arra vonatkozóan, hogy kit kell tesztelni. A vér homociszteinszintjének ellenőrzése megfelelőnek tűnik megmagyarázhatatlan (artériás vagy vénás) vérrögökben és megmagyarázhatatlan érelmeszesedésben szenvedő egyéneknél. Azt is állíthatjuk, hogy mindenkinek, aki ateroszklerózisban szenved, azaz CAD-ben, szívrohamban vagy stroke-ban szenvedő betegnek ellenőriznie kell a vér homocisztein értékét. Jelenleg nem világos, hogy azoknál a nőknél ellenőrizni kell-e a homocisztein szintet, akiknek kórtörténetében visszatérő terhességvesztés, preeclampsia, placenta megszakadás és/vagy kisgyermekek.

Mert MTHFR, csakúgy, mint a homocisztein-teszt esetében, nincsenek hivatalos iránymutatások arra vonatkozóan, hogy kit kell tesztelni. Emelkedett homociszteinszint hiányában, MTHFR úgy tűnik, hogy a mutációknak nincs klinikai jelentőségük a trombózis és az érelmeszesedés szempontjából. Ezért lehet azzal érvelni, hogy nincs jelzés a teljesítésre MTHFR genetikai tesztelés. A cikk szerzői ezt a megközelítést alkalmazzák klinikai gyakorlatukban. Indokolt lehet azonban ellenőrizni azokat az anyákat, akik spina bifida csecsemőt hoztak világra MTHFR mutációk.

Összegzés

A megemelkedett homocisztein szint a CAD és a vérrögök fokozott kockázatát jelzi az artériákban és a vénákban. Az emelkedett szintet csökkentheti folsav, B6-vitamin és B12-vitamin vagy a 3 kombinációjának bevételével. A legújabb tanulmányok azonban azt mutatják, hogy az emelkedett homociszteinszint csökkentése nem csökkenti az érelmeszesedés és a vérrögök kockázatát. Amíg ezt a kérdést nem határozták meg egyértelműbben, körültekintőnek tűnik erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy foláttal és B-vitaminokkal kiegészítve megpróbálja csökkenteni a homocisztein szintjét. Az egyénnek ki kell dolgoznia egy tervet az orvosával a homocisztein szint periodikus ellenőrzésére és a kezelés ennek megfelelő beállítására. Az emelkedett homociszteinszinttel rendelkező nőknek tisztában kell lenniük a terhességi szövődmények lehetséges következményeivel is, és ezt meg kell beszélniük egy hozzáértő egészségügyi szolgáltatóval. A MTHFR mutációk orvosilag lényegtelennek tűnnek, amennyiben az egyén homociszteinszintje normális. Ezért nem a homocisztein szintnek kell lennie MTHFR genetikai állapot, amelyet vérrögképződésben, érelmeszesedésben vagy terhességi szövődményekben szenvedő betegeknél tesztelnek.

Az ebben foglalt információk Keringés A kardiológiai betegoldal nem helyettesíti az orvosi tanácsot vagy kezelést, és az American Heart Association javasolja konzultációt orvosával vagy egészségügyi szolgáltatóval.