Intraperitonealis vérzés Hyperemesis Gravidarum terhes nőnél: K-vitamin-hiány mint lehetséges ok

1 Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, Jichi Orvostudományi Egyetem, Tochigi 09216, Japán

gravidarum

2 Sebészeti Klinika, Jichi Orvostudományi Egyetem, Tochigi 09216, Japán

Absztrakt

A Hyperemesis gravidarum különféle vitaminhiányokat okozhat. A K-vitamin-hiány koagulopathiához vagy vérzéses diatézishez vezethet. Hatalmas myomával, bélelzáródással és hasi fájdalommal vettek fel egy hiperemesis gravidarummal küzdő japán nőt 10 5/7 héten. A degeneratív myoma kezelését intravénás antibiotikumokkal kezdték. A hasi fájdalom enyhült, de a bélelzáródás fennmaradt. 16 6/7 héten laparotómiát végeztünk a bélelzáródás felszabadulása érdekében, amikor 110 ml intraabdominális vérzés volt. A vérvizsgálatok a K-vitamin-hiány miatt másodlagos koagulopathiát tártak fel. A koagulopátia intravénás K-vitamin injekcióra adott választ. Hyperemesis gravidarum esetén előfordulhat K-vitamin-hiány miatt koagulopátia, az együttesen élő bélelzáródás és széles spektrumú antibiotikumok pedig súlyosbíthatják a hiányt.

1. Bemutatkozás

A Hyperemesis gravidarum (HG) anyai-magzati koagulopathiát okozhat a K-vitamin-hiány miatt. Közülük az újszülöttek vérzésére és a VK-hiányos embriopátia-fetopátiára fordítottak figyelmet [1–4]. Itt leírjuk az intraperitoneális vérzést egy HG-s terhes nőnél. Az egyidejűleg fennálló bélelzáródás és az antibiotikumok beadása felnagyíthatta a VK-hiányt, és ezáltal anyai koagulopathiát mutathatott ki.

2. Esettanulmány

Egy 36 éves nulliparous nőnél, akinek családi kórtörténetében nem volt koagulopathia (62,0 kg és 155,0 cm), ultrahanggal óriási méh myomát tártak fel. 10 5/7 héten súlyos hányingert és hányást szenvedett. Az intravénás elektrolit és a tiaminnal történő folyadék adagolása nem javította állapotát. 12 6/7 héten 6,0 kg-ot fogyott hasi fájdalommal és székletürítés nélkül: HG miatt kórházba került és gyanította a bélelzáródást: a laboratóriumi adatok fehérvérsejteket mutattak, 9500 /µL; hemoglobin, 13,8 mg/dl; hematokrit, 42,8%; és 18,0 mg/dl C-reaktív fehérje (CRP). A transzvaginális ultrahang normálisan növekvő magzatot mutatott (korona far hossza: 54 mm), és a folyadék felhalmozódása a Douglas orvvadászban nem volt nyilvánvaló. A mágneses rezonancia képalkotás során óriási szuberosalis myoma és tágult bél volt látható (1. ábra). Ennek az állapotnak a diagnosztizálása HG + degenerált vagy (részben) fertőzött myoma + bélelzáródásként, folyadékpótlás és antibiotikum (cefmetazol) beadása kezdődött, ami részben javította állapotát. A székletürítés azonban nem folytatódott, és további 2 kg-ot (54 kg) fogyott: 16 6/7 héten döntöttünk a laparotomia mellett.


3. Megbeszélés

A HG okozhat VK hiányt, ami az anya vérzéses hajlamához vezet. Ebben a betegben a vérzés hajlam intraperitoneális vérzésként és adhesiolysisnél jelentkező vérzésként jelentkezett, amelyet a műtét során figyeltek meg.

A VK különböző koagulációs faktorok, különösen a VII. Faktor kofaktora. A VII. Faktor esése elhúzódó PT-t okoz, normál APTT mellett. Néhány PT-ben szenvedő betegeknél már kimutatták a PT megnyúlását [1, 4, 5]. A VK beadása gyorsan javította a hosszan tartó PT-t ebben a betegben. Mindezek a megállapítások határozottan arra utaltak, hogy a VK-hiány mind a megfigyelt laboratóriumi koagulációs rendellenességet, mind pedig a klinikailag nyilvánvaló vérzéses diatezist okozta.

A jelentések azt mutatták, hogy a HG anyai, és ezáltal magzati/újszülött, VK-hiányos koagulopathiát okozott. Közülük magzati/újszülött agyi vérzésről [1, 2] és VK-hiány-embriopátiáról [3] számoltak be, és ezért figyelmet fordítottak rájuk. Kevés jelentés mutatta, hogy az anyai vérzés volt az első megnyilvánulás a HG-vel összefüggő VK-hiányban. Robinson és mtsai. [6] és Devignes és mtsai. [7] beszámolt arról, hogy a VK-deficienssel összefüggő koagulopathia HG-ben jelentős anyai orrvérzést, illetve az anya bőrének/nyálkahártyájának vérzését okozta. Ez a jelentés azt is megmutatta, hogy az anyai vérzés vagy a vérzéses hajlam lehet ennek az állapotnak az első megnyilvánulása.

A HG-s nőknél hiányozhat a koagulációhoz szükséges mindkét típusú VK, a filokinon (VK1) és a menakinon (VK2). Az előbbit, bőségesen a leveles zöldségekben, az étrendből nyerik, az utóbbit az ileumflóra szintetizálja. Mindkét VK-típus az epe jelenlétében felszívódik a vékonybélen keresztül. A széles spektrumú cefmetazol antibiotikum felszámolhatta a normál VK2-t termelő baktériumflórát. Valójában a nem megfelelő étrendi bevitel és a széles spektrumú antibiotikum-használat okozhat VK-hiányt [8]: ez a jelenség ismert a belgyógyászok körében; a tünetek/tünetek azonban általában idősebb korú betegeknél jelentkeznek, akiknél korlátozott a VK tartalék és a gasztrointesztinális malabszorpció. Ebben a betegben a következő négy átfedésben volt: nem megfelelő étrendi bevitel a HG miatt, a bélelzáródás következtében kialakuló bélfelszívódási zavar, a HG-nél az epe szekréciós elégtelensége [9] és az antibiotikumok használata: mindezek, egymást átfedve, ezt az állapotot okozhatták.

A HG a VK hiányával az anya vérzéses diatézisét okozhatja, különösen a bélelzáródásban szenvedő és széles spektrumú antibiotikumokat szedő betegeknél. A PT ellenőrzése megkönnyítheti ennek az állapotnak a korábbi észlelését. Bár ezt a betegnél nem mérték, a K-vitamin hiánya vagy az antagonista- (PIVKA-) II által indukált fehérje, amely érzékenyebb marker, mint a PT vagy a PT-INR, és amelyet a közvetlen VK-méréssel szemben előnyben részesítenek, feltárhatja a VK-hiány korábbi detektálását., és így mérése megfontolható HG-ben szenvedő betegeknél, különösen a műtét idején. Robinson és mtsai. [6], aki beszámolt a HG-vel összefüggő VK-hiány okozta anyai vérzéses diatézisről (orrvérzés), azt javasolta, hogy "a VK megelőzését fontolóra kell venni olyan esetekben, amikor a HG súlyos és elhúzódó." Egy másik jelentés is alátámasztotta ezt a nézetet [4]. Bár ez ésszerűnek hangzik, további vizsgálatokra van szükség annak eldöntésére, hogy el kell-e végezni a VK univerzális profilaktikus alkalmazását súlyos HG-s betegeknél.

Rövidítések

APTT:Aktivált parciális thromboplastin idő
CRP:C-reaktív protein
HG:Hyperemesis gravidarum
INR:Nemzetközi normalizált arány
PIVKA:A K-vitamin hiánya vagy antagonista által kiváltott fehérje
PT:Protrombin idő
VK:K-vitamin.

Etikai jóváhagyás

Az ebben a tanulmányban elvégzett összes eljárás összhangban volt az intézményi és/vagy a nemzeti kutatási bizottság etikai normáival, valamint az 1964-es helsinki nyilatkozattal és annak későbbi módosításaival vagy hasonló etikai normákkal.

Beleegyezés

A betegetől írásos tájékozott beleegyezést kaptak. A beteg névtelensége megmaradt.

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.

A szerzők közreműködése

Yosuke Baba, Hiroyuki Morisawa, Kazuma Rifu, Koyomi Saito és Shigeki Matsubara elvégezték a műtétet és azonosították a jelentőséget. Yosuke Baba és Shigeki Matsubara írták a lapot. Hironori Takahashi átdolgozta a papírt.

Hivatkozások

  1. S. Eventov-Friedman, G. Klinger és E. S. Shinwell: „A harmadik trimeszterben a magzat koponyaűri vérzése a hyperemesis gravidarumhoz társuló K-vitamin-hiány miatt”. Journal of Pediatric Hematology/Oncology, köt. 31. szám 12, p. 985–988, 2009. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. Y. Kawamura, K. Kawamata, M. Shinya, M. Higashi, M. Niiro és T. Douchi: „K-vitamin-hiány a hyperemesis gravidarumban, mint a magzati koponyaűri vérzés és a hydrocephalus lehetséges oka” Prenatális diagnózis, köt. 28. sz. 1, 59–61., 2008. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  3. A. S. Lane, J. L. Stallworth, K. Y. Eichelberger és K. F. Trofatter: „K-vitamin-hiányos embriopátia hyperemesis gravidarumból” Esettanulmányok a szülészetben és a nőgyógyászatban, köt. 2015, cikkazonosító: 324173, 3 oldal, 2015. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  4. D. Shigemi, K. Nakanishi, M. Miyazaki, Y. Shibata és S. Suzuki: „Az anyai K-vitamin hiányának esete hyperemesis gravidarummal összefüggésben: lehetséges hatása a magzati vér koagulálhatóságára”. Journal of Nippon Medical School, köt. 82. sz. 1, 2015. 54–58. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. Z. Chraibi, L. Ouldamer, G. Body és Y. Bacq: „Hyperemesis gravidarum: tízéves francia retrospektív vizsgálat 109 betegnél” Presse Medicale, köt. 44. sz. 1., 2015. e13 – e22. Oldal (francia). Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  6. J. N. Robinson, R. Banerjee és M.-P. Thiet, „A K-vitamin-hiány másodlagos koagulopathiája hyperemesis gravidarumban” szülészet és nőgyógyászat, köt. 92. sz. 4, 673–675., 1998. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  7. J. Devignes, M. Grare, J. Raft és munkatársai: „K-vitamin-hiány másodlagos bőr- és nyálkahártya-vérzéses esete hyperemesis gravidarumban” Annales Francaises d'Anesthesie et de Reanimation, köt. 28. sz. 7-8, 697–700., 2009. (francia). Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  8. S. J. Ford, A. Webb, R. Payne és N. Blesing: „Iatrogén K-vitamin-hiány és életveszélyes koagulopátia” BMJ Esettanulmányok, köt. 2008, cikk azonosítója bcr0620080008, 2008. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  9. S. Matsubara, T. Kuwata, C. Kamozawa, Y. Sakamoto, M. Suzuki és K. Tamada: „Kapcsolat a hyperemesis gravidarum, a sárgaság vagy a máj diszfunkciója és az epeiszap között” Journal of Obstetrics and Gynecology Research, köt. 38. sz. 2, 2012. 446–448. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas