Izomsérülések a teniszben

Kétféle izomsérülés létezik - strukturális és funkcionális. A strukturális arra utal, amikor az izomrostok sérültek. A funkcionális sérülések különböznek egymástól, mivel fizikai károsodás nem történt. Példa erre a későn jelentkező izomfájdalom, amely még mindig elég fájdalmas lehet.

Az izmok megértése

Az izmok apró kötegelt rostokból állnak, amelyeket fasciába csomagolnak, hogy összetartsák. Elméletileg sérülés bárhol előfordulhat az izom-ín-csont lánc mentén, de a legtöbb az izom és az ín találkozásánál fordul elő, mivel ez a leggyengébb pont. Strukturális izomtörés az, amikor ezeknek a rostoknak bármelyik száma elszakad, ez részleges szakadást eredményezhet, ahol a rostok kis százaléka sérült, vagy teljes szakadást, ahol az egész izom elszakad. Leggyakrabban azokban az izmokban fordulnak elő, amelyek két ízületet kereszteznek, például combizmok, amelyek összekapcsolják a csípőt és a térdet, mivel hosszabbak és nagyobb erőt generálnak.

Izomsérülések a teniszben

A hasi megterhelés kisiklotta Svetlana Kuznetsova agyagpálya-szezonjának kezdetét, és arra kényszerítette, hogy sérültjeit kivonja a prágai elődöntőből Sam Stosur ellen. Ez egy elit játékos gyakori izomsérülése.

A rectus abdominus-t, amelyet gyakrabban „hatos” izomnak neveznek, erősen használják a teniszszolgálat során, mind a csomagtartó hátrafelé történő megállításához, mind a csomagtartó hajlításához.

A borjúszakadás gyakoribb sérülés a társas játékosok, különösen a 35 év feletti korosztály számára. Amint a test öregszik és általában kevésbé aktív, a borjúizmok elveszítik állapotukat. Ekkor veszélyesvé válik az izom gyors megterhelése, különösen, ha olyan hirtelen mozgásról van szó, mint egy csepp lövés sprintelése.

Megelőzés

Az izomrendszer erejének és kondíciójának fenntartása elengedhetetlen a sérülések megelőzéséhez. Az edzésnek ki kell terjednie az izmoktól elvárt minden szempontra, beleértve az alacsonyabb intenzitású állóképességet, valamint az erőt, a sebességet és a koordinációt. Ez segít megelőzni mind a szerkezeti, mind a funkcionális sérüléseket.

A hasizmok erősítésének a tenisz speciális igényeire kell összpontosítania. Felülés és ropogtatás nem megfelelő, mivel csak a csomagtartót hajlított helyzetbe mozgatja. A gyakorlatoknak a csomagtartó lassító mozgására is összpontosítaniuk kell egy szolgáltatási művelet során.

Az edzés előtti izmok felmelegedése szintén csökkenti a sérülések kockázatát.

A kutatások nem világosak a bemelegítés legjobb formájával kapcsolatban. A statikus nyújtás fontos a rugalmasság javításához, még akkor is, ha nem bizonyítottan megakadályozza a sérüléseket. A legújabb kutatások szerint a dinamikus bemelegítés, amely magában foglalja az izmok alacsonyabb intenzitású variációit, amelyek az izmok mérkőzésen mennek keresztül, előnyösebb lehetőség. Az egyensúlyt javító alsó testgyakorlatok és a leszállási technikák szintén jó megelőzési rutinnak számítanak.

Út a gyógyuláshoz

A testnek meghatározott szakaszokon kell átmennie az izomsérülés gyógyulásához.

Helyreállítás: első lépés

A sérülés bekövetkeztét követően a test gyulladással kezdi meg a gyógyulási folyamatot, hogy elősegítse a törmelék megtisztítását, és az összes „jó” sejtet a területre vigye, hogy megkezdje a javítást. Vita folyik arról, hogy a jegesedés ebben a korai szakaszban valóban előnyös-e, mivel a gyulladás az izomkárosodás helyrehozásának döntő eleme. Mivel a jegesedés csökkenti a gyulladást, ez befolyásolhatja a gyógyulás minőségét. A nem szteroid gyulladáscsökkentőket szintén ugyanezen okból el kell kerülni.

A teljes pihenés és immobilizálás nem ajánlott, mivel a fájdalom határán belüli mozgás segíti a gyógyulási folyamatot. A gyengéd és fájdalommentes izomösszehúzódások elősegítik a folyadék keringését a sérülés helyétől távol, eltávolítva a gyulladásos folyamat által okozott salakanyagokat. A magasság és a tömörítés hasznos.

Helyreállítás: második lépés

Amikor a fájdalom rendeződött és a sérült izom összehúzódhat az ellenállás ellen, ez azt jelenti, hogy az izom helyreállítási folyamata olyan pontra érett, ahol egy erősítő program megvalósítható. Ehhez a szakaszhoz általában hét-tíz nap szükséges.

Az erősítésnek nemcsak a sérült izomra kell összpontosítania, hanem foglalkoznia kell minden gyengeséggel vagy egyensúlyhiánnyal is, amelyek hozzájárulhatnak. A gyógyulás folytatásával az ellenállás folyamatosan növekedhet az állóképesség és a gyorsabb mozgások felé.

Helyreállítás: harmadik lépés

Miután a teljes erő helyreállt, ideje visszatérni a bíróságra. Ez általában négy és hat hét között tart. Az MRI vizsgálatok azonban arra tanítottak minket, hogy a gyógyulási folyamat még nem ér véget ezen a ponton, ami azt jelenti, hogy a versenyre való visszatérés után a sérült izmok folyamatos rehabilitációjára van szükség néhány hétig az újbóli megjelenés megakadályozása érdekében.

Rob Brandham tapasztalattal rendelkezik az izom-csontrendszeri sérülések kezelésében az AFL, a foci és a rögbi területén, és a St Kilda Road Sport- és Fizioterápiás Központban dolgozik.