Jelentősen megemelkedett szérum lipáz hányinger és hányás terhesség alatt: akut hasnyálmirigy-gyulladás vagy Hyperemesis Gravidarum?

1 Anya-magzati orvoslás, Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, SL-11, Tulane Orvostudományi Kar, 1430 Tulane Avenue, New Orleans, LA 70112, USA

jelentősen

2 Általános sebészeti osztály, Tulane Orvostudományi Kar, 1430 Tulane Avenue, New Orleans, LA 70112, USA

3 Tulane-Lakeside Kórház, 4700 S I 10 W. Service Road, Metairie, LA 70001, USA

4 Aneszteziológiai Tanszék, Tulane Orvostudományi Kar, 1430 Tulane Avenue, New Orleans, LA 70112, USA

Absztrakt

A Hyperemesis gravidarum a terhesség hányingerének és hányásának súlyos megnyilvánulása, és súlycsökkenéssel és anyagcserezavarokkal jár. Ismeretes, hogy a kóros laboratóriumi értékek, köztük az enyhén emelkedett szérum lipázszint, összefüggésbe hozhatók a hyperemesis gravidarummal. Ebben az esetben azonban két, hyperemesis gravidarumban szenvedő, de jelentősen megemelkedett szérum lipázszintű nő részleteiről tárgyaltak. Ezek a betegek súlyos hányingerrel és hányással jelentkeztek, de hasi fájdalom nélkül. Megállapították, hogy a lipáz szintjük erősen meghaladja az 1000 egység/liter értéket. A hasnyálmirigy-gyulladás egyéb megállapításainak hiányában konzervatív intézkedésekkel kezelték őket a hyperemesis gravidarum ellen, végül a normális lipázszintre történő felbontással. Bár az émelygéssel és hányással járó terhes betegeknél a szignifikánsan magas lipázszint aggodalomra ad okot az akut hasnyálmirigy-gyulladásban, ez a két jelentősen megemelkedett szérum lipázszint a hasnyálmirigy-gyulladás egyéb klinikai eredményei nélkül vezetett ahhoz a jelentéshez, hogy a szérum lipázszint meglehetősen magas lehet a hyperemesis gravidarumban, és hogy lehet, hogy nem pontos biokémiai marker az akut hasnyálmirigy-gyulladásban. Képalkotó vizsgálatok szükségesek tehát az akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisának megállapításához.

1. Bemutatkozás

A terhesség émelygése és hányása a leggyakoribb egészségi állapot, amely a terhesség 85% -ában fordul elő [1, 2]. A tünetek általában a terhesség 4-6 hete között kezdődnek, 8-12 hét között érnek el csúcsot, és 20 héttel megszűnnek. A súlyosság az émelygés és a hányás enyhe tüneteitől a súlyos cselekvőképtelenségig vagy a hyperemesis gravidarumig terjed. Ez a kirekesztés diagnózisa, amely súlyos és tartós hányást, a terhesség előtti súly 5% -át meghaladó súlyvesztést, kiszáradást, elektrolit-egyensúlyhiányt és táplálkozási hiányosságokat tartalmaz. Az előfordulási gyakoriság a terhesség 0,5 és 2% között mozog [1]. Ez az első trimeszterben a kórházi kezelés leggyakoribb okát jelenti, és összességében a második leggyakoribb kórházi ok a terhesség alatt [1].

Ez a szint a terhesség hátralévő részében normális maradt, és a páciens 36 hetes terhesség alatt szült, súlyos preeclampsia bonyolította.

Kórházunkban a szérum lipázszintet kvantitatív módon mértük humán szérumban és plazmában a dimenzió klinikai kémiai rendszeren, LIPL módszerrel (SIEMENS). Összefoglalva, a LIPL módszer a hasnyálmirigy lipáz enzimet használja az 1-2-O-dilauril-rac-glicero-3-glutársav- (6'-metil-resorfin) -észter szubsztrátjának hidrolizálására kolipáz, epesó és kalcium. Ez a reakció 1-2-O-dilauril-racer-glicerin + glutár-6′-metil-rezorufin-észtert eredményez, amely instabil. Ezután lebomlik és szabad metil-rezorufint állít elő. A keletkező metil-rezorufin mennyiségét fotometriásan mérjük, és arányos a mintában lévő lipáz aktivitásával [7].

3. Megbeszélés

A hyperemesis gravidarum két leírt esete jelentősen megemelkedett lipázszintet tartalmaz. A terhesség hányingere és hányása, a szérum lipázszint emelkedésével együtt, a hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisát ki kell zárni. A hasnyálmirigy-gyulladás a 3000 terhesség közül körülbelül egynél fordul elő [8, 9]. Ennek okai: kolelithiasis, erős alkoholfogyasztás, hipertrigliceridémia és anyagcserezavarok [8, 10]. A hasnyálmirigy-gyulladás jellemzően súlyos és tartós hasi fájdalommal jár a középső emésztőrendszerben vagy a bal felső negyed negyedében, a hát, a mellkas, a szárak vagy az alsó has sugárzásával. A fizikai vizsga eredményei közé tartozik a hasi érzékenység láza, tachycardia és sárgaság. A terhességi hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztikai kritériumai közé tartozik a tipikus hasi fájdalom, az emelkedett szérum amiláz vagy lipáz szint a normál szérumérték háromszorosánál magasabb szintre, valamint a hasnyálmirigy-gyulladás megerősítő megállapításai a hasi képalkotáson [8, 11]. Ezzel az előadással ellentétben a hyperemesis gravidarumban szenvedő betegeknél általában hányinger és hányás jelentkezik fő panaszaikként. A hasi fájdalom nem gyakori tünet, és jelentős hasi fájdalom és láz általában nem látható a fizikai vizsgálaton [1].

A szérum lipáz jobb érzékenységgel (94%) és specifitással (96%) rendelkezik az akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálására, összehasonlítva a szérum amilázzal (83% és 88%, ill.) [10]. Míg a májenzim szintje megemelkedhet hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknél kolelithiasis vagy alkoholfogyasztás miatt, önmagában ezek a szintek nem megbízhatóak az akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálásában. A terhességi hasnyálmirigy-gyulladás gyakori oka a lipidek által kiváltott hasnyálmirigy-gyulladás az emelkedett trigliceridszint miatt [2, 4]. Normális terhesség esetén a trigliceridszint 300 mg/dl-ig emelkedhet. A 750 mg/dl-nél nagyobb szintek növelik a hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát [8]. Ezért hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén éhomi lipidpanelt kell végezni. Míg a CT vizsgálat a választott képalkotási mód a hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisának megerősítésére a nem terhes populációban, a hasi ultrahangvizsgálat a legjobb mód a terhes betegeknél [9]. Lehetővé teszi a hasnyálmirigy-gyulladás, valamint az epekövek értékelését.

A fent leírt két esetben a betegeknek hasnyálmirigy-gyulladásai voltak, köztük erősen megemelkedett lipázszint, hányinger és hányás. A súlyos hányinger és hányás fő panaszai azonban összhangban voltak a hyperemesis gravidarum diagnózisával. Míg a hasnyálmirigy-gyulladás megfontolás tárgyát képezte a differenciáldiagnózisban, különösen a szignifikánsan megemelkedett lipázszintjük fényében, a diagnózis egyéb kritériumainak nem feleltek meg. Egyik betegnél sem jelentkezett a hasnyálmirigy-gyulladásra jellemző súlyos hasi fájdalom vagy a hasnyálmirigy-gyulladásnak megfelelő ultrahang képalkotási eredmények.

A hasnyálmirigy-gyulladást konzervatívan kezelik bélpihennel, folyadékpótlással és fájdalomcsillapítással [9]. A betegeket endoszkópos retrográd kolangiopancreatográfiával is kezelhetjük, bár a legtöbb kísérletet a műtéti beavatkozások csökkentésére teszik a második trimeszteren kívüli betegeknél [8, 9]. A fent leírt betegeknél a hyperemesis gravidarum konzervatív kezelését alkalmazták, beleértve az intravénás folyadék hidratálását és az antiemetikumokat. Míg a szignifikánsan megemelkedett lipázszintek fényében mérlegelni lehetett a bélpihenést, a betegek normális étrendet fogyaszthattak, amikor éhesek voltak. Az elkövetkező néhány hétben, míg a betegeket ambulánsan követték, lipázszintjük további beavatkozás nélkül ismét normalizálódott.

Érdekkonfliktus

A szerzők kijelentik, hogy a jelen cikk megjelenésével kapcsolatban nincs összeférhetetlenség.

Hivatkozások

  1. Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma (ACOG), „A terhesség émelygése és hányása” Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Klinika, köt. 103. sz. 4, 803–814., 2004. Megtekintés: Google Scholar
  2. T. R. Einarson, C. Piwko és G. Koren: „A terhesség hányingerének és hányásának előfordulása az USA-ban: metaanalízis” Journal of Population Therapeutics and Clinical Pharmacology, köt. 20. sz. 2, p. E163 – e170, 2013. Megtekintés: Google Scholar
  3. W. J. Katon, R. K. Ries, J. A. Bokan és A. Kleinman: „Hyperemesis gravidarum: biopszichoszociális perspektíva” International Journal of Psychiatry in Medicine, köt. 10. szám 2, 151–162., 1980. Megtekintés: Google Scholar
  4. J. Kramer, A. Bowen, N. Stewart és N. Muhajarine: „A terhesség émelygése és hányása: prevalencia, súlyosság és összefüggés a pszichoszociális egészséggel”. MCN The American Journal of Mother/Child Nursing, köt. 38. sz. 1, 2013. 21–27. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. O. Sanu és R. F. Lamont: „Hyperemesis gravidarum: patogenezis és antiemetikus szerek használata” Szakértői vélemény a farmakoterápiáról, köt. 12. szám 5, 737–748., 2011. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. M. Carballo, V. Kotwal, M. Demetria és B. Attar, „A lipázszint emelkedése: a hasnyálmirigyen túl”, in Az éves tudományos találkozó anyagai, American College of Gastroenterology, LasVegas, Nev, USA, 2012. Megtekintés: Google Scholar
  7. Siemens Healthcare Diagnostics, Dimenziós klinikai kémiai rendszer a LIPL módszerrel [csomagolás], Siemens Healthcare Diagnostics, Newark, Del, USA, 2013.
  8. D. J. Angelini, „Szülészeti triage áttekintve: frissítés a nem szülészeti műtéti állapotokról a terhesség alatt” Journal of Bábák és Nők egészsége, köt. 48. sz. 2, 111–118., 2003. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  9. C. S. Pitchumoni és B. Yegneswaran: „Akut hasnyálmirigy-gyulladás terhesség alatt” World Journal of Gastroenterology, köt. 15. szám 45, 5641–5646, 2009. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  10. G. Ducarme, F. Maire, P. Chatel, D. Luton és P. Hammel: „Akut hasnyálmirigy-gyulladás terhesség alatt: áttekintés” Journal of Perinatology, köt. 34. sz. 2, 2014., 87–94. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  11. D. L. Longo, A. S. Fauci, D. L. Kasper, S. L. Hauser, J. L. Jameson és J. L. Loscalzo, Eds., Harrison belgyógyászati ​​alapelvei, McGraw-Hill, 18. kiadás, 2012.
  12. M. Firth, F. R. Burton, C. M. Prather és R. Artal: „Emelkedett amiláz és lipáz: gyakori megállapítás a hyperemesis gravidarumban (HG)” Gasztroenterológia, köt. 124. sz. 4. o. A396, 2003. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  13. G. Y. Im, B. A. Squillace, S. Sidhu-Buonocore és J. H. Grendell, „S1376 Emelkedett amiláz- és lipázszint a hyperemesis gravidarumban: az akut pancreatitis pontos markerei?” Gasztroenterológia, köt. 138. sz. 5. o. S-240, 2010. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  14. B. Frank és K. Gottlieb: „Normális amilázszint, emelkedett lipázszint: hasnyálmirigy-gyulladás?: Esetsorozat és az irodalom áttekintése” Az American Journal of Gastroenterology, köt. 94. sz. 2, 463–469, 1999. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas