Journal of Japanese Society for Parentereral and Enteral Nutrition

Cél: Ez a tanulmány az intézményesített Alzheimer-kórban szenvedő idős embereket célozta meg, hogy alapvető adatokat szerezzenek az étrend támogatásának és az intervenció megfelelő módszereinek vizsgálatához a testösszetétel és a táplálkozási állapot különbségeinek tisztázása alapján a demencia súlyossága szerint.

Mód: Az intézményesített idős emberek közül 301 Alzheimer-kórral diagnosztizált személy vett részt a kutatásban. A felmérés elemei tartalmazzák az alapvető információkat, a demencia súlyosságát, a testösszetételt, az alultápláltság diagnosztizálását, az étrend változatosságát, az étvágyat és a mindennapi élet tevékenységeit.

Eredmények: A testösszetételre és a táplálkozási állapotra vonatkozó értékelési indexeket klinikai demencia besorolással vizsgáltuk. Ennek eredményeként jelentős különbségeket figyeltek meg a testtömeg-index (BMI), a vázizomtömeg-index (SMI), a zsírmentes tömeg-index (FFMI), a Mini Nutritional Assessment ® -Rövid forma pontszámai, az étrendi változatosság pontszámai, a Tanács Táplálkozási étvágy kérdőív pontszámok, a borjú kerülete és az anyagcsere aránya csak a nőknél. Az a személy volt a legalacsonyabb érték a súlyos demencia csoportjában.

Következtetés: Alzheimer-kórban szenvedő idős embereknél a fizikai állapotuk önmagában a BMI alapján történő értékelése korlátozza a testösszetétel értékelésének pontosságát. Így a testösszetétel részletes értékelése, beleértve az SMI-t és az FFMI-t, hozzájárul ezeknek a betegeknek a prognózisának minőségéhez.

Célkitűzés: A táplálkozási támogatás lehetséges szerepének tisztázása érdekében az antivirális hármas gyógyszeres kezelésben, beleértve a telaprevirt is, prospektív módon megvizsgáltuk a táplálkozási változók változását a kezelés 24 hetes időtartama alatt.

Betegek és módszerek: Száztíz egymást követő hepatitis C vírus 1-es genotípusú fertőzésben szenvedő beteget vontak be ebbe a vizsgálatba, akiket 2012 januárja és 2013 májusa között vettünk fel kórházunkba. Minden beteg kórházban kezdte meg a terápiát, és a táplálkozástámogató beavatkozás egyidejűleg kezdődött.

Eredmények: Az étvágycsökkenést a betegek 84,2% -ánál (92/110) figyelték meg. A legnagyobb étvágycsökkenés a terápia megkezdése után 2-3 héttel volt megfigyelhető, de a dózis csökkentésével vagy a telaprevir alkalmazásának befejezésével simán helyreállt. A táplálkozási támogatás jelentősen megnövelte a becsült energiát (1356 ± 388 kcal - 1485 ± 353 kcal, P PDF letöltése (764K)

A tanulmány célja a szinbiotikumok alkalmazásának az emésztőrendszeri mellékhatásokra gyakorolt hatásának értékelése volt kemoterápiával kezelt betegeknél.

Tizennyolc kemoterápiával kezelt primer tüdő-, gyomor- és vastagbélrákos beteget osztottak be a két csoportba; az egyik csoport (9 beteg) szinbiotikumokat kapott a kemoterápia előtt és alatt, a másik (9 beteg) nem. Értékelték az emésztési tünetek gyakoriságát, a kemoterápiának való megfelelést, a súlyt, az étrendi bevitelt és a plazma-diamin-oxidáz (DAO) aktivitást.

A szinbiotikus csoportba tartozó betegek anorexiában kevesebbet mutattak (2. vagy annál magasabb fokozat), o = 0,041). Továbbá a DAO aktivitás csökkenése kisebb volt, a testtömeg megmaradt (o = 0,048) és a kemoterápiás dózist a szinbiotikumok csoportjában tartották.

Összegzésképpen elmondható, hogy a kemoterápiával kezelt betegeknél a szinbiotikumok adagolása anorexiában kevésbé lehet, és fenntartja az ideális testsúlyt, valamint megfelel a kemoterápiának.

Célja: A szarkopénia a csontváz izomtömegének csökkenése az idős embereknél. A vizsgálat célja a psoas major izom térfogatának tisztázása volt.

Tantárgyak és módszerek: Ötszáz beteg adatát tekintettük át 2012 és 2015 között, és háromdimenziós CT-vel mértük a psoas fő izomtérfogatot (PV), és értékeltük a PV és az öregedés, illetve a táplálkozási paraméterek közötti összefüggéseket.

Eredmények: Az átlagos PV 295,7 cm3 volt a férfiakban és 165,2 cm 3 ml a nőstényekben. A PV nagymértékben társult az öregedéssel és a BSA (testfelület) negatívan. Készítettünk egy számítási képletet nem, nemzedék és BSA alapján (férfi: 20-40 s PV = 403,09 × BSA - 290,63, 50s PV = 269,82 × BSA - 138,83, 60-90 s PV = 348,42 × BSA - 329,31, nő: 20- 30s PV = 233,73 × BSA - 106,12, 40-90s PV = 200,50 × BSA - 135,42). Szarkopéniás csoportban szenvedő betegeknél, akiknek a 3D-CT-t alkalmazó valós PV-értéke kevesebb volt, mint a képlet alapján számított PV 80% -a, táplálkozási paramétereik szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a sarcopenia nélküli betegeknél.

Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy a 3D-CT-t alkalmazó PV hasznos lehet a táplálkozás értékeléséhez.