A Cochrane Könyvtár

Evidencia fiable. Decisiones informadas. Mejor salud.

Elija el idioma que desee for Revisiones Cochrane. Las secciones de la Revisión Cochrane traducidas aparecerán en idioma seleccionado, las secciones no traducidas aparecerán en inglés.

Elija el idioma que desee for the web de la Biblioteca Cochrane.

El idioma de tu navegador es ruso.

Elige el idioma que prefieras para Revisiones Cochrane en la parte superior de cualquier página. Cambiar a ruso.

Versión publicada: 2016. július 06

Absztrakt

Ez a Cochrane Review (beavatkozás) protokollja. A célok a következők:

A kalciumpótlás súlycsökkentő hatásainak felmérése túlsúlyos vagy elhízott embereknél.

Háttér

Az állapot leírása

A túlsúly és az elhízás prevalenciája világszerte növekszik a különböző korcsoportokban (Kleinert 2015; Lobstein 2015). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás prevalenciája megduplázódott 1980 és 2008 között, és az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban gyorsabban növekszik (WHO 2010). A felnőtt lakosság körében az elhízás jelenleg inkább a nőknél fordul elő, mint a férfiaknál; a nők 23 és 29% -a elhízott az európai, keleti mediterrán és amerikai régiókban (Yatsuya 2014). Az elhízás magas vérnyomáshoz, szívbetegségekhez, stroke-hoz, cukorbetegséghez és inzulinrezisztenciához vezethet (WHO 2010). A serdülőkori elhízásra vonatkozó nemzeti adatokat közlő 23 vizsgálat szisztematikus áttekintése azt mutatja, hogy 21 országban a túlsúly és az elhízás prevalenciája meghaladta a 20% -ot (Bibiloni 2013). A gyermekek túlsúlyának és elhízásának elterjedtsége az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó növekedést mutatott, ami közegészségügyi kihívást jelent, mivel ez a prevalencia általában a felnőttek életébe is bekerül (Dietz 2004; Mahoney 1991). Az elhízás gazdasági terheinek szisztematikus áttekintése világszerte úgy becsülte, hogy a normális testsúlyú egyénekhez képest az elhízottaknak 30% -kal magasabb az orvosi költségük (Withrow 2011). Becslések szerint a felnőttkorban bekövetkező minden kilogramm súlygyarapodás 3,1% -kal 5,7% -kal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (Anderson 2001).

A beavatkozás leírása

A kalcium a leggyakoribb ásványi anyag az emberi testben. Becsült mennyisége 1,2 kg. A kalcium kilencvenkilenc százaléka kalcium-hidroxi-apatitként található meg a csontvázban, és elengedhetetlen e rendszer létrehozásához, merevségéhez és fenntartásához (Bauer 2013). A fennmaradó egy százalék az intra- és az extracelluláris folyadékok között oszlik meg, ahol részt vesz a metabolikus folyamatok többségében, valamint az izmok összehúzódásában, az idegrendszer transzmissziójában, az enzimatikus aktivációban és a hormonális funkciókban (Heaney 2006). A kalcium-anyagcsere az extracelluláris folyadékban található 0,1% fölött hat. A kalcium szérumszintjét a mellékpajzsmirigy hormon, a D-vitamin és a kalcitonin szabályozza. Mindezek szabályozzák a kalcium bél felszívódását, annak csontreszorpcióját és a vesén keresztüli kiválasztódását (NIH 1994).

A kalciumigény az élet minden szakaszában magas (Heaney 2006). A 19 év feletti egyének étrendi ajánlásai a referencia irányelvektől függően 100 mg és 1300 mg között változnak (IOM 2011; WHO 2010).

A legtöbb alacsony és közepes jövedelmű országban a napi kalciumbevitel jóval az ajánlások alatt van; alacsony bevétel azonban megfigyelhető a magas jövedelmű országokban speciális korcsoportokban, például serdülőknél is (IOM 1997). Míg a kalciumbevitel úgy tűnik, hogy alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban napi 600 mg alatt van, a magas jövedelmű országok beszámolói azt mutatják, hogy a bevitel meghaladja a napi 900 mg-ot a korcsoportoktól függően (Bauer 2013). Az alacsony és közepes jövedelmű országokból származó terhes nők étrendi bevitelét jelentő tanulmányok áttekintése azt mutatja, hogy az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban folyamatosan alacsony a kalcium bevitel (Lee 2013).

Az olyan beavatkozásokat, mint a kalcium-kiegészítés vagy az élelmiszer-dúsítás, sok éven át alkalmazták a kalciumbevitel növelésének stratégiájaként. A WHO jelenleg terhesség alatt kalciumpótlást javasol az anya és a csecsemő kimenetelének javítására (WHO 2013). A magas jövedelmű országokban gyakran fogyasztanak kalcium-kiegészítőket; a jelentések azonban azt mutatják, hogy ez alacsony és közepes jövedelmű országokban nem gyakori gyakorlat (Bauer 2013).

Van néhány bizonyíték fordított összefüggésre a kalciumbevitel és a testtömeg között (Zemel 2001). Szisztematikus áttekintés szerint a túlsúlyos vagy elhízott egyéneknél a kalciumpótlás a placebóhoz viszonyítva átlagosan 0,7 kg testtömeg-csökkenést eredményezett (95% konfidencia intervallum (CI) -1–0,5) (Onakpoya 2011). A mellékelt vizsgálatok közül hat hat hónapig tartott, napi 1000 mg elemi kalcium adaggal, míg egy vizsgálat 24 hónapig tartott, napi 1500 mg elemi kalcium dózissal. Ennek a csökkenésnek a klinikai jelentőségét megkérdőjelezték. Népességi szinten azonban egy kis hatás segíthet megakadályozni a megfigyelt globális trendeket (Heaney 2011).

A beavatkozás káros hatásai

Az orvostudományi intézet szerint (IOM 2011) a kalciumbevitel felső határai korcsoporttól függően naponta 2000 mg és 3000 mg között vannak.

Az alábbi mellékhatásokat írták le a magas kalciumbevitel esetén:

Szív-és érrendszeri betegségek

Számos kísérlet fordított összefüggést mutatott ki a kalciumbevitel és a vérnyomás vagy a magas vérnyomás között (Cormick 2015; Entezari 2015). Ugyanakkor egy olyan vizsgálat másodlagos elemzése, amelynek célja a kalciumpótlás csont ásványi sűrűségére gyakorolt hatásának felmérése volt a posztmenopauzás nők körében, az önjelölt szívizominfarktus nagyobb kockázatát írta le azok között, akik kalcium-kiegészítőket kaptak (Bolland 2008). Ennek a másodlagos elemzésnek az eredményeit megkérdőjelezték, mivel a kockázat változása már nem volt szignifikáns, amikor az elemzés olyan adatokra korlátozódott, amelyeket kórházi nyilvántartások igazolhattak (Sabbagh 2009). Egy nemrégiben készült áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a kalciumpótlás növeli a szívkoszorúér-betegség kockázatát vagy az idős nők halálozásának minden okát (Lewis 2015). Az áttekintés kiemeli, hogy az önjelölt szívizominfarktus nem alkalmazható elsődleges eredményként a kalciumpótlás randomizált, kontrollált vizsgálataiban (RCT), mivel összetéveszthető a gyomor-bélrendszeri tünetekkel (Lewis 2012).

Emésztőrendszeri tünetek

Egy áttekintés kimutatta, hogy a kalciumot kapó résztvevők az önjelölt gyomor-bélrendszeri események arányát megnövelték a placebóval összehasonlítva (relatív kockázat (RR) 1,43 (1,28–1,59); Lewis 2012). A jelentett gyomor-bélrendszeri események akut hasi fájdalom, emésztési zavarok és székrekedés voltak. A kalcium-só kiszerelésével vagy dózisával nem volt összefüggés.

Nephrolithiasis

Van némi vita arról, hogy a kalciumbevitel növelése csökkenti-e vagy növeli-e a vesekő képződés kockázatát. Az egyik javasolt magyarázat az, hogy a hatás az alap kalcium-beviteltől függ. A bélben lévő kalcium olyan kőképződési tényezőkhöz kötődik, mint az oxalátok, amelyek korlátozzák abszorpcióját és csökkentik a kőképződés kockázatát (Heaney 2006). Miután azonban ez a kötés telített, a magasabb kalciumbevitel nem eredményez további előnyöket. Egy napi 1000 mg kalcium-kiegészítés RCT-je a D-vitaminnal kombinálva fokozta a vesekő kockázatát az intervenciós csoportban, azonban a csoport bevitele magasabb volt, mint a kalcium ajánlott bevitele, mivel a kiindulási átlagos kalciumbevitel napi 1148 mg ± 654 mg volt (Jackson 2006). Egy másik RCT, amely magas vagy alacsony kalciumtartalmú étrendet kapott, vesekővel rendelkező férfiakat vizsgált, 50% -kal csökkent a vesekő képződésének megismétlődésében (Borgui 2002).

Vashiányos vérszegénység

A kalciumpótlást összefüggésbe hozták a csökkent vasfelszívódással; azonban megkérdőjelezték a kalciumpótlás hosszú távú hatását a vas állapotára (Abrams 2001; Gaitán 2011; Harris 2002; Kalkwarf 1998; Mølgaard 2005; Yan 1996).

Hogyan működhet a beavatkozás

Három olyan mechanizmust feltételeztek, amellyel a kalcium befolyásolhatja a testsúlyt. Az első a mellékpajzsmirigy hormon szabályozásához kapcsolódik, amely szükséges a kalciumkoncentráció fenntartásához az extracelluláris folyadékokban (Centeno 2009; Zemel 2009). A szérum kalcium szintje szigorúan szabályozott, és a kismértékű redukciók stimulálják a mellékpajzsmirigy hormon és az 1-25 D-vitamin szekréciót, hogy fokozzák a kalcium felszívódását a csontokból, visszaszívódást a vesékből és felszívódást a belekben. A mellékpajzsmirigy-hormon és az 1-25 D-vitamin magas szintje ugyanakkor serkenti a kalcium beáramlását a különböző sejttípusokba (Zemel 2001). A zsírsejtekben az intracelluláris kalcium emelése stimulálja a zsírsav szintetázt és a lipogenezist (Zemel 2009). Az alacsony kalciumtartalmú étrend az inzulinrezisztenciához és a magas vérnyomáshoz is kapcsolódik a megnövekedett mellékpajzsmirigy-szint hasonló mellékhatásain keresztül (Heaney 2006). A második feltételezett mechanizmus az étvágyszabályozáshoz kapcsolódik. A magasabb kalciumbevitel összefüggésbe hozható az étvágyat csökkentő glükagonszerű peptid-1 növekedésével (Gonzalez 2014). Egy harmadik mechanizmus kapcsolódik a zsírsav felszívódásának csökkenéséhez a belekben. A magasabb kalciumbevitel kötődhet az epesavakhoz vagy a zsírsavakhoz, csökkentve azok felszívódását és csökkentve a rendelkezésre álló energiát (Boon 2007; Vaskonen 2003).

Miért fontos ezt a felülvizsgálatot elvégezni?

Megfigyelték, hogy a kalcium bevitel csökkenése összefügg a népesség súlygyarapodásának növekedésével (Davies 2000). Népességi szinten a testtömeg kismértékű csökkenése segíthet visszafordítani a megnövekedett súlygyarapodás tendenciáját. Szisztematikus áttekintés szerint a kalciumpótlás a placebóhoz képest 0,7 kg-mal csökkenti a súlyt (95% CI 0,5–1; Onakpoya 2011) túlsúlyos vagy elhízott embereknél. Egy másik szisztematikus áttekintés szerint a kalciumpótlás a placebóhoz képest 0,4 kg-mal (CI 0,3–1,1) csökkenti a súlyt az általános populációban (Trowman 2006). Ezen áttekintések óta számos kísérlet jelent meg. Áttekintésünkbe belefoglaljuk a túlsúlyos és elhízott egyének kísérleteit.

Célkitűzések

A kalciumpótlás súlycsökkentő hatásainak felmérése túlsúlyos vagy elhízott embereknél.