Kávé, bor jó a bél számára, de mi van a szódával?

Írta: Dennis Thompson

news-szal

2016. április 28./16:00/HealthDay

Az elfogyasztott ételek és a szedett gyógyszerek megváltoztathatják a bélbaktériumokat oly módon, hogy akár segítsék, akár károsítsák egészségét, két új tanulmány szerint.

Az olyan ételek, mint a gyümölcsök, zöldségek, kávé, tea, bor, joghurt és író, növelhetik a baktériumok sokféleségét az ember belében. És ez a sokszínűség segíthet elhárítani a betegségeket - mondta Dr. Jingyuan Fu, az egyik tanulmány vezető szerzője.

"Úgy gondolják, hogy a [bélbaktériumok] magasabb változatossága és gazdagsága előnyös" - magyarázta Fu. A hollandiai Groningeni Egyetem genetikai docense.

Másrészt úgy tűnik, hogy a rengeteg egyszerű szénhidrátot tartalmazó ételek csökkentik a baktériumok sokféleségét a bélben - állapították meg Fu és munkatársai. Ide tartozik a magas zsírtartalmú teljes tej és a cukorral édesített szóda.

Ezenkívül a gyógyszerek is szerepet játszhatnak a bélbaktériumok felépítésében. Az antibiotikumok, a diabéteszes metformin és az antacidok csökkenthetik a bélbaktériumok sokféleségét - találták a kutatók. A dohányzás és a szívinfarktus szintén negatív hatással lehet - mondta a csapat.

Minden ember belében billió mikroorganizmus található, amelyeket az orvosok "bélmikrobiomnak" neveznek, mondta Dr. David Johnson. A gasztroenterológia vezetője a keleti Virginia Medical School-ban Norfolkban, Va., És az American College of Gastroenterology korábbi elnöke.

A bélmikrobiom alapvető, de kevéssé ismert szerepet játszik az emberi egészségben - mondta Johnson, aki nem vett részt az új tanulmányokban.

Felkapott hírek

"Ez a test legnagyobb immunrendszere" - magyarázta Johnson. "Ezeknek a baktériumoknak nagyon drámai és kiemelkedő szerepük van az egészség és a betegség meghatározásában."

Az életmód bélmikrobiomára gyakorolt ​​hatásának tanulmányozására Fu és munkatársai székletmintákat gyűjtöttek több mint 1100 Észak-Hollandiában élő embertől.

A mintákat a bélben élő baktériumok és más organizmusok DNS-jének elemzésére használták. A széklet mellett a tanulmány információkat gyűjtött a résztvevők étrendjéről, gyógyszerhasználatáról és egészségi állapotáról.

A második vizsgálatban a Flamand Gut Flora Projekt kutatói hasonló elemzést végeztek 5000 belgiumi önkéntestől vett székletmintákon.

Mindkét tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az étrend mélyen befolyásolja a bélbaktériumok sokféleségét, bár Fu szerint "e táplálkozási tényezők mögött álló elméletek nagyrészt ismeretlenek".

Johnson hozzátette, hogy a gyógyszereknek ugyanolyan hatása lehet, és az antibiotikumok valóban elpusztíthatják a bélbaktériumok néhány fontos törzsét. "Egy adag antibiotikum egy évig megzavarhatja a bélbaktériumokat" - mondta.

Mindkét kutatócsoport hangsúlyozta, hogy tanulmányaik csak a bélbaktériumok variációinak töredékét segítik megmagyarázni - nagyjából 18 százalék a holland vizsgálat, és körülbelül 7 százalék a flamand tanulmány.

A kutatók szerint a két csoport megállapításai az esetek mintegy 80 százalékát átfedik, jelezve, hogy jó úton járnak.

A belga kutatók úgy becsülték, hogy több mint 40 000 emberi mintára lesz szükség a bélbaktériumok sokféleségéről szóló teljes kép rögzítéséhez.

Johnson megjegyezte, hogy más kutatások kimutatták, hogy a rossz alvás, az elhízás, a cukorbetegség és a mesterséges édesítőszerek használata szintén befolyásolhatja a bélbaktériumokat.

"Az általános szabály a kiegyensúlyozott étrend, magas rosttartalmú és alacsony szénhidráttartalmú, általában a bél egészségi állapotának javítását szolgálja" - mondta.

Fu szerint, miután a kutatók tisztábban értenek a bél mikrobiómájához és annak egészségre gyakorolt ​​hatásaihoz, az orvosok képesek lennének segíteni a betegségek megelőzésében vagy gyógyításában azáltal, hogy elolvassák vagy befolyásolják az emberek testében található baktériumokat.

"A személyre szabott mikrobióm segíthet a személyre szabott táplálkozásban, a személyre szabott orvoslásban, a betegség kockázati rétegződésében és a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban" - mondta.

Mindkét tanulmány a Science folyóirat április 29-i számában jelent meg.

Első közzététel: 2016. április 28., 16:00