Allergének és pollenek

allergiás kötőhártya-gyulladás

Az éghajlatváltozás potenciálisan mind a magasabb pollenkoncentrációhoz, mind pedig a hosszabb pollenszezonhoz vezet, ami miatt több ember szenved nagyobb egészségügyi hatásokat a pollen és más allergének miatt.

A pollen egy levegőben található allergén, amely hatással lehet egészségünkre. A virágpor szemek apró „magok”, amelyek virágos növényekből, fákból, fűből és gyomokból oszlanak el. A levegőben lévő pollen mennyisége és típusa az évszaktól és a földrajzi régiótól függ. Noha a pollenszám általában magasabb a meleg évszakokban, néhány növény egész évben beporzik.

Az éghajlatváltozás potenciálisan a csapadékváltozások elmozdulásához, több fagymentes naphoz, az évszakok melegebb hőmérsékletéhez és a szén-dioxid (CO2) növekedéséhez vezet a légkörben. Ezek a változások a következőket érinthetik:

  • mikor kezdődik és ér véget a pollenszezon és mennyi ideig tart minden évben,
  • mennyi virágpor termel és mennyi van a levegőben,
  • hogyan hat a pollen egészségünkre (a pollen „allergén hatása”),
  • mennyi virágpornak vagyunk kitéve, és
  • az allergiás tünetek átélésének kockázatát.

A pollen expozíció különféle allergiás reakciókat válthat ki, beleértve a szénanátha tüneteit is. A szénanátha, más néven allergiás nátha akkor fordul elő, amikor az allergének, például a pollen bejutnak a szervezetbe, és immunrendszere tévesen fenyegetésként azonosítja őket. Ha allergiás rhinitisben szenved, a test akkor reagál az allergénre olyan vegyi anyagok felszabadításával, amelyek tüneteket okozhatnak az orrban. Az allergiás nátha tünetei bizonyos évszakokban vagy egész évben jelentkezhetnek, az allergéntől függően, és évente akár 60 millió embert is érinthetnek az Egyesült Államokban. Az allergiás nátha tünetei közé tartozik a tüsszögés, az orrfolyás és a torlódás.

A pollen expozíció az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteit is kiválthatja. Az allergiás kötőhártya-gyulladás a szem nyálkahártyájának (kötőhártya) gyulladása olyan allergéneknek való kitettség következtében, mint a pollen. Az allergiás kötőhártya-gyulladás az általános populáció legfeljebb 30% -ánál, és 10-ből 7-nél allergiás rhinitisben szenved. Az allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei közé tartoznak a vörös, vizes vagy viszkető szemek.

Azok a légzőszervi megbetegedésekben szenvedők, mint az asztma, érzékenyebbek lehetnek a pollenekre. A pollennek való kitettség asztmás rohamokkal és a légúti megbetegedések kórházi felvételének növekedésével függ össze. A pollennel kapcsolatos orvosi költségek évente meghaladják a 3 milliárd dollárt, e költségek közel felét vényköteles gyógyszerekhez kötik. A magasabb pollenkoncentráció és a hosszabb pollenszezon szintén érzékenyebbé teheti az allergénekre. Ez kiválthatja az asztmás epizódokat az asztmás betegeknél, és csökkentheti a produktív munkát és az iskolai napokat.

A rendkívüli csapadék és az emelkedő hőmérséklet szintén hozzájárulhat a beltéri levegő minőségének problémáihoz. Például a penész szaporodását okozhatják beltérben, ami rosszabb légzési állapotokat okozhat az asztmás és/vagy penészallergiában szenvedőknél, és fokozott kihívásokkal járhat az asztma megfelelő kontrolljának fenntartásában.