Krónikus vesebetegség: Tünetek és kezelés

A krónikus vesebetegség (CKD) a vesefunkció fokozatos és tartós elvesztése az idő múlásával, általában hónapok vagy évek során.

A vesék felelősek a testből származó hulladék kiszűréséért. Amikor ezek a szervek nem működnek megfelelően, a hulladék a vérben magas szintre nő, ami az embert rosszul érezheti. Idővel más egészségügyi komplikációk is kialakulhatnak a csökkent veseműködés következtében, beleértve a magas vérnyomást, a vérszegénységet (csökkent vörösvértestek), a gyenge csontokat, a rossz táplálkozási egészségi állapotot és az idegkárosodást - írja az Országos Vese Alapítvány.

A krónikus vesebetegség - más néven krónikus vesebetegség - leggyakoribb oka a cukorbetegség és a magas vérnyomás, amelyek a betegség összes esetének legfeljebb kétharmadáért felelősek - állítja Dr. Vassalotti, a az Országos Vese Alapítvány (NKF). Ezek az egészségi állapotok károsítják a vese apró ereit, csökkentve ennek a szervnek a képességét, hogy kiszűrje az anyagcsere-hulladékot a vérből.

"A vesebetegség előrehaladtával és a veseműködés csökkenésével a magas vérnyomás valószínűsége növekszik. Tehát a vesebetegséget a magas vérnyomás okozhatja, de a magas vérnyomás más okokból is megnehezítheti a vesebetegségeket" - mondta Vassalotti a Live Science-nek.

Az Egyesült Államokban körülbelül 2,6 millió ember krónikus vesebetegségben szenved, mások millióit fenyegeti a betegség kialakulása. Az Országos Vese Alapítvány szerint azonban a korai felismerés segíthet megakadályozni a vesebetegség veseelégtelenséggé történő előrehaladását. Az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) szerint megfelelő gondozás mellett a cukorbetegek kevesebb mint 10 százaléka alakul ki CKD.

Jelek és tünetek

A CKD-t néha "néma betegségnek" nevezik. Az NKF szerint a betegek ritkán érzik magukat vesebetegségük előrehaladtáig, amely szerint a tünetek kialakulásakor a következők lehetnek:

Fáradtság
Koncentrációs probléma
Rossz étvágy
Alvászavar
Éjszaka görcsöl az izom
Duzzadt lábak és bokák
Duzzanat a szem körül, különösen reggel
Száraz, viszkető bőr
Gyakrabban kell vizelnie, különösen éjszaka

Míg a cukorbetegség és a magas vérnyomás a CKD vezető okai, Vassalotti szerint a természetes öregedés fokozottan veszélyezteti e krónikus betegség kialakulását.

"Az életkor előrehaladtával hajlamosak vagyunk a veseműködés elvesztésére - különösen 50 év felett, és általában a férfiaknál inkább, mint a nőknél. Az életkor előrehaladtával is nagyobb eséllyel alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás" - mondta Vassolotti. . Noha az öregedés nem okozza a CKD-t, az orvosok szerint a 60 évesnél idősebb embereket fokozottan veszélyeztetik a betegség kialakulása - tette hozzá.

Azoknál, akiknek családi kórtörténetében vesebetegség, például policisztás vesebetegség szerepel, szintén fokozott a CKD kialakulásának kockázata. A dohányzás, az elhízás és a magas koleszterinszint a betegség másik kockázati tényezője a Mayo Klinika szerint. Az afrikai amerikaiaknál majdnem négyszer nagyobb az esély a vesebetegség kialakulására, mint a kaukázusiaknál, a spanyoloknál pedig másfélszer nagyobb eséllyel diagnosztizálják a CKD-t - áll az NIH szerint, amely azt is megállapította, hogy az amerikai indiánok és az alaszkai bennszülöttek 1,8-szorosa a kaukázusiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség.

Diagnózis és tesztek

Mivel sok CKD-s betegnek is magas a vérnyomása, a vérnyomásmérés fontos első lépés a megfelelő diagnózis felé. Vassalotti szerint azonban az orvosok két fő vizsgálatot alkalmaznak a veseműködés mérésére és a beteg vesebetegségének stádiumának meghatározására. Az első teszt a becsült glomeruláris szűrési sebesség vagy eGFR néven ismert. Az orvos először vérvizsgálatot végez annak megállapítására, hogy mennyi kreatinin - az izomanyagcsere által generált kémiai hulladékmolekula - van jelen a véráramban. A kreatininszintet, valamint olyan tényezőket, mint az életkor, a nem és a testméret, ezután használják a glomeruláris szűrés sebességének (a vesék vérszűrési sebességének) megbecsülésére.

A vesebetegségek diagnosztizálására használt másik gyakori tesztet nevezik vizeletalbumin/kreatinin arány tesztnek (ACR) vagy mikroalbumin tesztnek. A teszt az albumin, egy vérfehérje mennyiségét méri a vizeletben. Ezt a tesztet általában a vesekárosodás korai jeleinek kimutatására használják azokban, akiknél fennáll a vesebetegség kialakulásának veszélye, a Mayo Klinika szerint.

Ha egy orvos megállapítja, hogy három vagy több hónapon át 60 alatt volt a GFR, akkor krónikus vesebetegségben diagnosztizálhatja Önt. A 60 év feletti GFR vesekárosodás jeleivel - amint azt a magas albuminszint a vizeletben jelzi - szintén a CKD diagnózisát eredményezheti az Országos Vese Alapítvány szerint.

A diagnózis felállítása után orvosa valószínűleg megvizsgálja a betegség lehetséges okait, figyelemmel kíséri veseműködését és segít megtervezni a kezelést.

Az NKF szerint a CKD diagnózisa után elvégezhető egyéb lehetséges vizsgálatok a következők:

Képalkotó tesztek, például ultrahang vagy CT-vizsgálatok: Ezek segítenek az orvosoknak többet megtudni a vesék méretéről és állapotáról, valamint arról, hogy vannak-e egyéb állapotok, például daganatok vagy vesekő.
Vese biopszia: Ezt a tesztet elvégezhetjük a vesebetegség bizonyos típusainak ellenőrzésére, vagy annak megállapítására, hogy mekkora károsodás történt a további kezelés megtervezése érdekében.

Kezelés és terápiák

Vassalotti szerint a legtöbb vesebetegségnek nincs specifikus gyógyszeres kezelése, aki szerint a vesebetegség kezelésének első célja a betegség kiváltó okainak kezelése és a betegség előrehaladásának megakadályozása. Ez azt jelenti, hogy olyan betegségeket kell kezelni, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás - mondta.

A magas vérnyomásban vagy magas vérnyomásban szenvedő betegeknek vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kell bevenniük, egészséges étrendet és testmozgást kell folytatniuk. Akut fertőzésben, például húgyúti fertőzésben szenvedőket antibiotikumokkal kell kezelni, vagy a húgyutak bármely akadályát el kell távolítani a Mayo Klinika szerint. Amint a betegek vesebetegség kezelésen esnek át, vagy új gyógyszereket kezdenek szedni, Vassalotti szerint meg kell tartaniuk az összes orvosukat arról, hogy milyen gyógyszereket és terápiákat alkalmaznak.

"Számos gyógyszert megtisztít a vese, ezért előfordulhat, hogy ezt a gyógyszert a csökkent veseműködés miatt módosítani kell, vagy akár kerülni kell" - mondta Vassalotti. Még a vény nélkül kapható gyógyszerek is előidézhetik a vesebetegség progresszióját - tette hozzá.

A vesebetegség kezelésének másik fontos eleme a CKD-ben szenvedő betegek szűrése a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. Noha a vese- és a szív- és érrendszeri betegségek a test különböző részeit érintik, ezeknek az állapotoknak a kockázati tényezői sokak azonosak és gyakoriak is Vassalotti szerint, aki szerint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a dohányzás mindkettőnél kockázati tényező körülmények.

Számos tanulmány jelent meg a CKD és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatáról - mondta Vassalotti. A témáról nemrégiben készült áttekintés jelent meg a Journal of Nephropathology-ban 2014-ben.

Súlyos esetekben és végstádiumú vesebetegségben, amikor a vesék teljes vagy majdnem teljes kudarcot szenvednek a hulladék kiválasztásában, a vizelet koncentrálásában és az elektrolitok szabályozásában, előfordulhat, hogy a betegnek dialízis kezelésen kell átesnie a Mayo Clinic szerint.

Az Országos Vese Alapítvány szerint kétféle dialízis kezelés létezik. A hemodialízis során a hemodializátornak nevezett mesterséges vesét használják fel a hulladékok és a felesleges vegyi anyagok és folyadék eltávolítására a vérből. Annak érdekében, hogy a vér a beteg testéből a mesterséges vese felé jusson, egy orvos kisebb műtétet hajt végre, hogy összekapcsolja az ereket (általában a karban vagy a lábban) a mesterséges vesével.

A peritoneális dialízis során a beteg vérét a testében tisztítják, nem pedig külső hemodializátorral. Az orvos először műtétet végez, hogy műanyag csövet vagy katétert helyezzen a hasba (más néven peritoneális üreg). A hasat lassan megtölti egy dializátum néven ismert folyadék, amely felszívja az extra folyadékokat és salakanyagokat a hasfalain kívül található vérből. Miután a dializátum elvégezte feladatát, a katéteren keresztül visszautazik a testen kívülre. A peritonealis dialízisnek két fő típusa van: folyamatos ambuláns peritonealis dialízis (CAPD), amelyet gép nélkül végeznek, és automatizált peritonealis dialízis (APD), amelyhez speciális, kerékpárosnak nevezett gép szükséges.

"1950-ben mindenki meghalt [CKD-ben]. A veseelégtelenség százszázalékosan halálos kimenetelű volt. Most már több mint egymillió dialízisben szenvedő ember életét mentettük meg az Egyesült Államokban" - mondta Vassalotti.

Végül, a vesetranszplantáció szintén kezelési lehetőség néhány CKD-s beteg számára, Vassalotti szerint, aki szerint ideális esetben néhány beteg a vesetranszplantációt választja első kezelési lehetőségként. Ezt megelőző vesetranszplantációnak nevezik.

Megbirkózási tippek

A vesefunkció csökkenésének mértéke némileg attól függ, hogy mennyire kontrollálható az alapbetegség. Az NIH szerint a vérnyomás szabályozása kulcsfontosságú lépés a további vesekárosodás késleltetésében. Néhány megelőző intézkedés magában foglalja az alacsony zsír- és koleszterinszintű étrend fogyasztását, a rendszeres testmozgást, a dohányzást és a vércukorszint szoros monitorozását Vassalotti szerint.

A CKD-vel diagnosztizált betegeknek alacsony fehérjetartalmú, alacsony sótartalmú étrendet kell alkalmazniuk, és korlátozniuk kell a folyadékbevitelt az elektrolitok, ásványi anyagok és folyadék egyensúlyának fenntartása érdekében. Mivel a legtöbb dialízisben szenvedő beteg nagyon keveset vizel, vagy egyáltalán nem vizel, a kezelések közötti folyadékkorlátozás megakadályozza a folyadék felhalmozódását a szervezetben, ami felesleges folyadékhoz vezethet a szívben, a tüdőben és a bokában - áll az NIH szerint. De a dialízis alatt nem álló CKD-s betegeket arra ösztönözhetik, hogy többet fogyasszanak a kiszáradás elkerülése érdekében - mondta Vassalotti.

További források

További információ a dialízisről az Országos Vese Alapítványtól.
A Kidney Health Australia megmagyarázza a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségek és a CKD között.
További információ arról, hogy a CKD-ben szenvedő betegek hogyan kezelhetik a vényeket és a vény nélkül kapható gyógyszereket az Országos Vesebetegségek Oktatási Programjából.

Friss hírek

A Live Science a Future US Inc része, egy nemzetközi médiacsoport és vezető digitális kiadó. Látogassa meg vállalati oldalunkat.