Különbség a bolsevikok és a szovjetek között

különbség

Bevezetés:

A bolsevikok szó szerint oroszul többséget jelentettek, az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt meghatározó frakciója volt. A Vlagyimir Lenin által 1905-ben alapított bolsevikok 1917-ben kerültek hatalomra Oroszországban a híres „októberi forradalom” idején, és létrehozták az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságot, amely a Szovjetunió legfőbb konstrukciója volt. A párt végül a Szovjetunió Kommunista Pártjának keresztelődött. A pártmunkásokat a demokratikus centralizmus elve irányította, amely a kommunista pártstruktúra fő témája.

A forradalom előtti Oroszországban a „szovjet” kifejezés egy helyi forradalmi tanácsra utal, és a Szovjetunió megalakulása után ez a kifejezés választott testületet jelent helyi, regionális és állami szinten.

Különbségek:

1. 1914 előtt az orosz parasztok körében széles körű elégedetlenség mutatkozott a magas földbérleti díj miatt, a munkavállalók körében pedig a tartós depresszió és a munkanélküliség miatt. A cári rezsim demokratizálatlan és elnyomó működési módszerei miatt rendkívül népszerűtlenné vált. Ezek takarmányt nyújtottak az Orosz Szociáldemokrata Pártnak, amelynek a bolsevikok is részesei voltak. Később a bolsevikok szétváltak a szülőpárttól, hogy elvégezzék saját kiáltványukat.

2. A szovjetek hittek az erőszakmentes mozgalomban, mint a változás eszközében, és hangsúlyt fektettek a kapitalista fejlődésre és a demokratikus kormány megalakítására. Másrészt a bolsevikok Lenin alatt idealizálták az illegális szervezetekben és a fegyveres harcban, mint a változás elérésének legfőbb eszközét.

3. A szovjetek ideológiája agrárstruktúrájú társadalom volt, ahol a parasztok lesznek az általuk megművelt föld tulajdonosai, a társadalom pedig faluközösség formájában. A bolsevikok viszont megálmodták és propagálták a szocializmus ipari formáját, ahol a munkástanács megalakítja a Legfelsőbb Tanácsot. A szovjet forradalmárok végül két részre oszlanak, a jobboldalra és a baloldalra. A jobboldali SR a szocializmus koncepciójában közel állt a menszevikekhez, a baloldali pedig a bolsevikokhoz, és az 1917-ben Oroszország első bolsevikok által vezetett kommunista kormányának részévé vált, amelyben Trockit választották elnöknek.

4. A szovjetek azzal érveltek, hogy a szocializmus azonnali telepítésének kísérlete Oroszországban eredménytelen lesz, mivel a munkásosztály szembesül a tényleges nehézségekkel. De a polgárháború kitörése és terjedése arra kényszerítette a bolsevikokat, hogy az azonnali szocializmus útjára lépjenek Oroszországban.

5. 1914-ben Oroszország Németország elleni háborúját támogatták a szovjetek. A bolsevikok nemcsak elítélték és ellenezték a kormányt, hanem Nagy-Britannia Szocialista Pártjának segítségét is igénybe vették, hogy bemutassák álláspontjukat a szovjet háborús döntéséről.

6. A szovjet forradalmárok mozgalma és agitációja szétszórt, következetlen és néha önellentmondásos volt, míg a bolsevikok fokozottabb koherenciát, fenntarthatóságot és elszántságot mutattak izgatottságukban.

7. A szovjetek, mint forradalmárok, soha nem gyengítették a hátrányos helyzetűek érdekeit, míg a bolsevikok a munkásosztály érdekeit a forradalom módszertanának rendelték alá.

8. A bolsevikok fegyelmezett, radikális és profi tagok pártját részesítették előnyben, míg a szovjet forradalmárok egy tömeges liberális párton hangsúlyozták.

9. Lenin véleménye az volt, hogy a proletariátusoknak kell vezetniük a cári rezsim elleni mozgalmat, és meg kell teremteni a proletariátus diktatúráját. A menszevikek és a szovjetek elítélték ezt az elméletet, és azzal érveltek, hogy az elmaradott államból a diktatúrába való közvetlen átmenet nem lehetséges, és köztük polgári osztályt kell létrehozni.

10. Hatalom alatt a bolsevikok Lenin vezetésével a munkások hatalmát államhatalom alá helyezték. Az ipari dolgozókat katonai fegyelemnek tették ki, bevezették a munkafüzetet, és a munka elhagyását büntetendő bűncselekménynek tekintették. Menszevikék ellenezték ezt a lépést, és azzal érveltek, hogy a forradalom valóban burzsoázissá tétele érdekében a munkásokat és a szakszervezeteket szabadon kell hagyni az állami ellenőrzés alól.

11. 1922 folyamán, a polgárháború végével, a bolsevik vezette kormány ösztönözte az állam által ellenőrzött kapitalizmust. Minden nagy ipar közvetlen állami ellenőrzés alatt állt, a kisebb iparokat és a mezőgazdaságot szövetkezeti alapon működtették. A szocialisták hevesen ellenezték ezt a lépést azzal érvelve, hogy a szocialista társadalomnak mentesnek kell lennie minden kapitalista elemtől.

Összegzés:

1. A bolsevikok a szovjetek részei voltak, akik később szétváltak, hogy folytassák saját kiáltványukat.

2. A bolsevikok hittek a fegyveres harcban, míg a szovjetek az erőszakmentes eszközökben.

3. A bolsevikok a szocializmus ipari formáját propagálták, de a szovjetek hittek a szocializmus agrárformájában.

4. A szovjetek hittek a társadalom zökkenőmentes átmenetében - hangsúlyozták a bolsevikok az azonnali átmenetet.

5. A bolsevikok mozgalma szervezettebb volt, mint a szovjet forradalmároké.

6. 1944-ben Oroszország Németország elleni háborúját szovjetek támogatták, de a bolsevikok ellenezték.

7. A szovjetekkel ellentétben a bolsevikok nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a forradalom módszertanának, mint a proletariátusok érdekei.

8. A bolsevikok a radikális párttagokat, a szovjetek a liberálisabb tagokat részesítették előnyben.

9. A szovjetekkel ellentétben a bolsevikok nem hittek a polgári osztály létrehozásában az átmenet folyamán.

10. A bolsevikok hatalmuk alatt állami felügyelet alá helyezték a szakszervezeteket, amelyet a szovjetek elleneztek.

11. A bolsevikok megpróbáltak államilag ellenőrzött kapitalizmust bevezetni, míg a szovjetek ellenezték, hogy a szocializmusnak mentesnek kell lennie a kapitalizmus minden elemétől.