Egészségügyi és jóléti profil

A rossz étrend legfontosabb egyéni kockázati tényezői az öregedés, a rossz egészségi állapot, az étkezési rendellenességek és a társadalmi-gazdasági körülmények. Ezen kockázati tényezők közül sokat az egyenlőtlenségek szakasz ismertet.

Egyre jobban felismerik, hogy az emberek nem a táplálkozási döntéseket választják e döntések teljes költsége és előnyei alapján. 1 Azon döntéseket, hogy mit, mikor és hol eszünk és iszunk, az egymással összefüggő tényezők, köztük a biológiai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági hatások összetett keveréke szabályozza. 2 Alapszinten azért eszünk, mert éhesek vagyunk. Az étrendi viselkedésünk azonban gyakran nem tudatos döntéseken alapul, hanem a megszokás és az automatikus jelek eredménye.

Az Európai Bizottság tájékoztatója a fogyasztói étrendválasztás következő alapjait azonosította: 3

a döntéseket a márkák szokása és pozitív tapasztalatai alapján hozzák meg
az emberek gyors döntéseket hoznak, és gyakran nem igazán gondolnak a következményekre (mentális rövidítések)
az emberek nehezebben adják fel a dolgokat, és inkább kipróbálnak valami újat
az élelmiszer-címkék olvasása alacsony prioritást élvez, és az emberek szeretik összehasonlítani a
az emberek olyan termékeket vagy márkákat választanak, amelyek nyilatkozatot tesznek identitásukról
az emberek túl sok választási lehetőséggel küzdenek.

Sokat meghatároz a tágabb „étkezési környezet” is, vagyis az egészséges ételek elérhetősége és megfizethetősége, valamint a társadalmi és a társak befolyása. A táplálkozási magatartás ezen tágabb környezeti tényezőiről részletesebben lásd a JSNA Társadalom és környezet fejezetének „Az élelmiszer-környezet” szakaszát. . Az egyes étel- és italválasztások egyéb sajátos hatásai a következők.

Egy nemrégiben készített tanulmány London keleti részén három közösségről (köztük egy hackney-i lakótelep lakóiról) segít helyi szinten bemutatni ezeket a különböző befolyásolókat. A kutatók a lakosságot négy csoportra vagy „szegmensre” osztották, az egészségügyi magatartásukra (ideértve az egészséges táplálkozást is) gyakorolt szélesebb hatás szerint. A kutatás eredményeinek összefoglalását a 3. ábra mutatja be. Ez a tanulmány az egyes csoportok étrend-választásának jelentős eltéréseit találta, a „thriver” és a „harcos” csoportba tartozók éheseknél nagyobb valószínűséggel választottak egészségesebb ételeket ( pl. gyümölcs és zöldség), valamint a „független” vagy „túlélő” csoportba tartozók nagyobb valószínűséggel választanak kevésbé egészséges lehetőségeket (pl. elvihető étel, chips vagy sütemény).

3. ábra: Gyermekek és felnőttek szegmentálása - az Egészséges Alapok Életszakasz módja alapján (2010)

3. ábra: Gyermekek és felnőttek szegmentálása - az Egészséges Alapok Életszakasz módja alapján (2010)

Forrás: adaptálva az Healthy London Partnership: Healthy Communities 1. stádiumú kutatásból. 17.

Hivatkozások

Európai Bizottság, „Valós világ, 2. Étel és ital”, Policy Studies Institute, London, 2006.
Előrejelzés: „Az elhízások kezelése: jövőbeli választások - projektjelentés”, Kormányzati Tudományos Hivatal, London, 2007.
Európai Bizottság, „Valós világ, 2. Étel és ital”, Policy Studies Institute, London, 2006.
O. Petit, D. Merunka, J. Anton, B. Nazarian és C. Spence: „Egészség és öröm a fogyasztók étrendi ételválasztásában: Egyéni különbségek az agy értékrendjében”, PLoS ONE, vol. 11. sz. 2016. 7.
N. Stoll, K. Collet és D. Brown, „Healthy Fast Food Evaluation”, Shift, London, 2016.
Public Health England, „Cukorcsökkentés: a bizonyítéktól a cselekvésig”, Crown, London, 2015.
D. A. Cohen és S. H. Babey: „Környezeti hatások az étkezési magatartásra: heurisztikus feldolgozás és étrendi választások”, Obes Rev, vol. 13. sz. 9., 2012, 776-779.
A Behavioral Insights Team, „Kalóriaszámlálás”, Behavioral Insights LTD, London, 2016.
Élelmezési Szabványügyi Ügynökség, „Az egészséges táplálkozáshoz és az élelmiszerbiztonsághoz való hozzáállás és viselkedés”, Policy Studies Institute, 2009.
S. Livingston és E. Helsper: „A hirdetési műveltség közvetíti-e a reklámozás gyermekekre gyakorolt hatását? Két kapcsolt kutatási cikk kritikai vizsgálata ”, LSE, London, 2007.
Public Health England, „Cukorcsökkentés: a bizonyítéktól a cselekvésig”, Crown, London, 2015.
L. S. Suggs, C. McIntyre, W. Warburton, S. Henderson és P. Howitt, „Az egészségügyi üzenetek közlése: keretrendszer az egészségügyi kommunikáció hatékonyságának globális növelésére”, World Innovation Summit for Health, 2015.
DEFRA, „Family Food 2014”, ONS, 2014.
A. L. Olea Lopez és L. Johnson: „A visszafogott étkezés, valamint a teljes bevitel, étkezés, snack és ital alkalmának nagysága és gyakorisága közötti összefüggések az Egyesült Királyság felnőtt nemzeti táplálkozási és táplálkozási felmérésében”, PLoS ONE, vol. 26. sz. 2016. 11.
Halal Monitoring Committee UK, „Halal meghatározása”, [Online]. Elérhető: http://www.halalhmc.org/DefintionOfHalal.htm. [Hozzáférés: 2016. október 10.].
Nemzetközi Kóser Tanács, 2014. [Online]. Elérhető: http://www.ikckosher.com/defining-kosher.html. [Hozzáférés: 2016. október 10.].
Healthy London Partenership, „Healthy Communities Stage 1 report”, Uscreates, London, 2016.

Egyre jobban felismerik, hogy az emberek nem a táplálkozási döntéseket választják e döntések teljes költsége és előnyei alapján. 18 Azokat a döntéseket, hogy mit, mikor és hol eszünk és iszunk, az egymással összefüggő tényezők, köztük a biológiai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági hatások összetett keveréke szabályozza. 19 Alapszinten azért eszünk, mert éhesek vagyunk. Az étrendi viselkedésünk azonban gyakran nem tudatos döntéseken alapul, hanem a megszokás és az automatikus jelek eredménye.

Az Európai Bizottság tájékoztatója a fogyasztói étrendválasztás következő alapjait azonosította: 20

a döntéseket a márkák szokása és pozitív tapasztalatai alapján hozzák meg
az emberek gyors döntéseket hoznak, és gyakran nem igazán gondolnak a következményekre (mentális rövidítések)
az emberek nehezebben adják fel a dolgokat, és inkább kipróbálnak valami újat
az élelmiszer-címkék olvasása alacsony prioritást élvez, és az emberek szeretik összehasonlítani a
az emberek olyan termékeket vagy márkákat választanak, amelyek nyilatkozatot tesznek identitásukról
az emberek túl sok választási lehetőséggel küzdenek.

Egy nemrégiben végzett tanulmány London keleti részén három közösségről (köztük egy hackney-i lakótelep lakóiról) segít helyi szinten bemutatni ezeket a különböző befolyásolókat. A kutatók a lakosságot négy csoportra vagy „szegmensre” osztották, az egészségügyi magatartásukra (ideértve az egészséges táplálkozást is) gyakorolt szélesebb hatás szerint. A kutatás eredményeinek összefoglalását a 3. ábra mutatja be. Ez a tanulmány az egyes csoportok étrend-választásának jelentős eltéréseit találta, a „thriver” és a „harcos” csoportba tartozók éheseknél nagyobb valószínűséggel választottak egészségesebb ételeket ( pl. gyümölcs és zöldségfélék), valamint a „kikapcsolt” vagy „túlélő” csoportba tartozók nagyobb valószínűséggel választanak kevésbé egészséges lehetőségeket (pl. elvihető étel, chips vagy sütemény).

3. ábra: Gyermekek és felnőttek szegmentálása - az Egészséges Alapok Életszakasz módja alapján (2010)

Forrás: adaptálva az Healthy London Partnership: Healthy Communities 1. stádiumú kutatásból. 34