Laparoszkópos vakbélműtét: Mely tényezők előrevetítik a konverziót? Nagy volumenű prospektív kohorszvizsgálat

Add hozzá Mendeley-hez

vakbélműtét

Fénypontok

A laparoszkópos vakbélműtét indikációi és eredményei ellentmondásosak, mivel kevés adat áll rendelkezésre az eredményekről és a konverzióról.

Vizsgálatunkban a laparoszkópiában szerzett tapasztalatok még a kevésbé tapasztalt laparoszkópista esetében sem befolyásolták a biztonságot és a hatékonyságot.

Amikor a rezidens elvégezte a beavatkozást, az első széklet átjárása és a szilárd étrend folytatása jelentősen korábban történt.

Absztrakt

Az apendicitis az egyik leggyakoribb műtétet igénylő állapot. Olaszországban a lakosság majdnem 0,2% -át fogja érinteni az akut vakbélgyulladás minden évben. A laparoszkópos vakbélműtét (LA) az elmúlt években elfogadottá vált, és számos metaanalízis, randomizált és retrospektív vizsgálatok ellenére a jelzések és eredmények továbbra is ellentmondásosak, különösen bonyolult vakbélgyulladás esetén. Vizsgálatunk célja annak értékelése, hogy a laparoszkópos appendectomia (LA) során mely tényezők kapcsolódnak a nyílt appendectomiához (OA) való átalakuláshoz.

Anyagok és módszerek

2011 szeptemberétől 2013 májusáig akut vakbélgyulladásos vakbélműtétet végeztek 434 betegnél az olaszországi Bologna S. Orsola-Malpighi Kórház sebészeti osztályán. Ezek közül 369 beteg (85%) szenvedett LA-t. Ezeknek a betegeknek a klinikai, demográfiai, sebészeti és kóros adatait egy prospektív adatbázisba foglalták. Megjegyzendő, hogy csak a laparoszkópos vakbélektől számítottak bele az elemzésbe. A következő tényezőket elemeztük annak érdekében, hogy azonosítsuk a konverziót: életkor, nem, testtömeg-index (BMI), korábbi hasi műtét, társbetegségek, klinikai és laboratóriumi paraméterek, beleértve az Alvarado-pontszámot, a PCR-t, az intraoperatív eredmények, mint az anatómia és a fok gyulladás. Vizsgálati időszakunkban a laparoszkópos vakbélműtéteket különböző sebészek végezték el, mind rezidensek, mind kezelő sebészek. A beavatkozás nyílt eljárásban történő átalakításáról az egyes sebészek döntöttek. A posztoperatív időszakot tekintve a kórházi kezelés idejét és a kapcsolódó költségeket, a folyadék és szilárd anyag orális bevitelének idejét, a széklet átjutásának idejét, a visszafogadásokat és az újbóli operációkat vették figyelembe.

Eredmények

Az egyváltozós elemzésnél a konverzióhoz szignifikánsan kapcsolódó tényezők a társbetegségek jelenléte voltak (p 2, p = 0,006), magasabb volt a konverzió kockázata.

A többváltozós elemzés végül kimutatta, hogy a konverzióval szignifikánsan összefüggő tényezők a társbetegségek jelenléte (p = 0,029), a vakbél perforációjának jelenléte (p = 0,003), a retrocecalis függelék (p = 0,004), az appendikuláris tályog jelenléte (p = 0,023) és diffúz peritonitis jelenléte (p = 0,008).

Következtetés

Az akut vakbélgyulladásban szenvedő betegek többsége sikeresen kezelhető laparoszkópiával. Megállapítottuk, hogy a laparoszkópos appendectomia során a konverzióval kapcsolatos egyetlen preoperatív független tényező a társbetegségek jelenléte. Mindazonáltal a sebészeknek figyelembe kell venniük, hogy a peri-appendikuláris tályog és a diffúz peritonitis jelenléte nemcsak a magasabb konverziós sebességgel, hanem a posztoperatív szövődmények nagyobb kockázatával is összefügg.

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk