Leptospirosis kutyáknál

, BVMS, MS, PhD, MRCVS, DACVIM, Klinikai Tudományok Tanszék, Észak-Karolinai Állami Egyetem Állatorvostudományi Főiskolája;

, BVMS, MS, PhD, MRCVS, DACVIM, Klinikai Tudományok Tanszék, Állatorvosi Főiskola, Észak-Karolinai Állami Egyetem

A kutyák leptospirózisa, amelyet néha a rövid kéz, kutyáknál a lepto nevez, fertőző betegség, amelyet a nemzetség baktériumai okoznak Leptospira.

A kutyák a karbantartó gazdája Leptospira interrogans a Canicola szerovar, és a széles körű oltási programok előtt a Canicola és az Icterohaemorrhagiae szerovárusok voltak a leggyakoribb szerovarozatok kutyákban az USA-ban. A kutya-szerovarik előfordulása az elmúlt 20 évben jelentősen eltért; jelenleg a Grippotyphosa, a Pomona és a Pozsony a legelterjedtebb szerovarok; ez a meggyőződés azonban nagyrészt azon szerológiai eredményeken alapul, amelyekről jelenleg ismert, hogy pontatlanok a leptospirosisos kutyák fertőző szerovarájának előrejelzésében.

A kutyákon megbetegedést okozó szerovarok valószínűleg földrajzi régiótól és a tározó gazdaszervezetek jelenlététől függően változnak. Sajnos a kutyák természetes betegségét okozó szerovarok jelenlegi megértését korlátozza az a tény, hogy a leptospirák izolálása ritkán történik; így az eddigi vizsgálatok szerológiai adatokra támaszkodtak.

Amint azt fentebb megjegyeztük, ma már elfogadott, hogy a MAT eredményei nem jósolják meg megbízhatóan a leptospirosisban szenvedő kutyák (vagy emberek) fertőző szerovarját; így az igazi fertőző szerovar a legtöbb esetben ismeretlen. Valószínű azonban, hogy a kutyákban betegségeket okozó szerovarok a helyi vadon élő állatokban keringenek.

A kísérleti fertőzések és az organizmusok kis számú beteg kutyától való elkülönítése kimutatták, hogy az Icterohaemorrhagiae, a Canicola, az Autumnalis, a Pomona, a Pozsony, a Sejroe és a Ballum szerovarusok képesek kutyák betegségét okozni. A kutyák fertőző szerovarájának ismerete elengedhetetlen az epidemiológiai vizsgálatokhoz és az oltások fejlesztéséhez; kevésbé fontos az egyes eseteket kezelő klinikusok számára.

Jelenleg nem ismert, hogy a specifikus szerovarok társulnak-e specifikus klinikai tünetekkel a kutyáknál, és nincs publikált bizonyíték a szerovar-azonosításon alapuló terápia irányítására. Az állatorvosok számára azonban rendkívül fontos a magas leptospirosis-gyanús index fenntartása, mert ez egy zoonózisos betegség, és a kutyák klinikai megjelenése széles körű. A kutya bármely kora, fajtája vagy neme hajlamos a leptospirózisra, és a diagnózist nem szabad kizárni jelzés vagy életmód alapján. A kutya leptospirosis nem korlátozódik nagy fajtájú kutyákra, hím kutyákra vagy túlnyomórészt szabadtéri életmódú kutyákra.

A Leptospirosis jelei és tünetei kutyáknál

Akut vese sérülés az utóbbi években a kutya leptospirosis leggyakoribb bemutatója volt. A leptospirosis által érintett kutyák ezeket megmutathatják klinikai tünetek:

poliuria, oliguria vagy anuria

Azok a kutyák, akik túlélik az akut veseelégtelenséget, visszatérhetnek a kiindulási értékhez, vagy krónikus vesebetegségbe kerülhetnek. A leptospirózist minden olyan kutyánál figyelembe kell venni, aki korábban diagnosztizált krónikus vesebetegségben szenved, és akut-krónikus vesekárosodást okoz. A vese tubularis károsodása leptospirosisban cilindruria, proteinuria vagy glycosuria lehet.

Embereknél a leptospirosis okozta akut vesekárosodás gyakran nonoligurikus, összefüggésbe hozható hyponatremiával és hypokalemiával. Ezeket az elektrolit-változásokat a kutya leptospirosisában is észlelték, az azotemia, a hyperphosphatemia és a veseelégtelenség acidózisának várható változásaival együtt. Hyperkalemia is lehetséges. A poliuria és a polydipsia (PU/PD) azotemia hiányában a leptospirosis vesehatásainak kevésbé gyakori megnyilvánulása. A PU/PD oka lehet a glomeruláris szűrési sebesség csökkenése, amely elegendő ahhoz, hogy azotemia nélkül elvesztse a vese koncentráló képességét. A PU/PD azonban oka lehet nephrogén diabetes insipidus is.

Az akut májbetegség akut veseelégtelenséget kísérhet leptospirosisos kutyáknál, vagy előfordulhat egyedül. Az érintett kutyák icterikusak lehetnek, és a szérum biokémiai elemzése megnövekedett bilirubint és lúgos foszfatázt mutat. Az ALT jellemzően kevésbé jelentősen emelkedik, mint az alkalikus foszfatáz. Emberekben és kutyákban az akut leptospirosis sárgája a máj minimális hisztopatológiai változásával jár, ami arra utal, hogy ez inkább a „szepszis kolesztázisának” köszönhető, nem pedig a májsejtek károsodásának.

Izomfájdalom, merevség, gyengeség, remegés vagy mozdulatlanság figyelhető meg leptospirosisos kutyáknál. Ezek vasculitis, myositis vagy nephritis következményei lehetnek. A myalgiáról gyakran számolnak be emberi leptospirosisban, és a betegség szeptikémiás fázisával társul.

A kutya leptospirosis kevésbé gyakori megnyilvánulásai közé tartoznak a vérzési rendellenességek, amelyeket petechiális vérzések, orrvérzés, melena és hematemesis jellemez. Ezek a megállapítások valószínűleg vasculitis miatt következnek be. Az érintett kutyák trombocitopéniásak is lehetnek; a vérlemezkeszám azonban ritkán elég alacsony ahhoz, hogy felelős legyen a spontán vérzésért. A vérzéses rendellenességek okait és mechanizmusait a leptospirosisban kevéssé ismerik, de felvetették, hogy összefüggésbe hozhatók endothel sejtek károsodásával. A tüdővérzés ma az egyik leggyakoribb klinikai tünet az emberi leptospirosis kitöréseiben. Ez a kutya leptospirosisában ritkábban fordul elő; azonban számos érintett kutyánál köhögést vagy nehézlégzést vagy radiográfiai rendellenességeket figyeltek meg. Az uveitis a leptospirosis nem gyakori megnyilvánulása kutyáknál. Úgy tűnik, hogy ritkán kapcsolódik a kísérleti kutya leptospirosishoz, de ritka esetekről van szó. A leptospirosisos kutyáknál jelentett további klinikai tünetek közé tartozik a hányás, hasmenés, fogyás, láz, hipotermia, oculonasalis váladékozás, lymphadenopathia, effúziók és ödéma.