Leukocytosis

A leukocytosis a fehérvérsejtszám nagyobb, mint 100 × 109/L.7. Beszámoltak arról, hogy a gyermekkori leukémiák legfeljebb 20% -ában fordul elő.

Kapcsolódó kifejezések:

Thrombocytopenia
Szerozitisz
Lézió
Hasmenés
Hasi fájdalom
Neutrofil

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Jóindulatú fehérvérsejtek és vérlemezkék rendellenességei

Amer Wahed, orvos. Amitava Dasgupta PhD, Hematológia és alvadás (2. kiadás), 2020

Absztrakt

A leukocytosis vagy a megnövekedett fehérvérsejtek (WBC) száma gyakori laboratóriumi megállapítás. A normális fehérvérsejt-különbség az életkorral is változik, és minden ilyen laboratóriumi laboratórium számára megfelelő normális tartományokat kell meghatározni. A leukocytosis azonban a leukémiák egyik jellemzője is, ezért a leukémia megkülönböztetése a leukocytosis egyéb okaitól nagyon fontos a beteg megfelelő diagnosztizálásához és kezeléséhez. Az ilyen differenciálódáshoz elengedhetetlen a perifériás vérkenet vizsgálata, valamint a teljes vérkép-elemzés áttekintése, és ha szükséges, további elemzéseket, például áramlási citometriát, molekuláris vizsgálatokat és esetleges csontvelő-vizsgálatot kell végezni. Hasonlóképpen, a thrombocyta-rendellenesség, mint például a thrombocytopenia vagy a thrombocytosis, jóindulatú állapot vagy súlyos állapot tükröződése lehet, például súlyos thrombocytopenia akut leukémiában szenvedő betegeknél. Ebben a fejezetben a jóindulatú fehérvérsejt és a vérlemezke rendellenességeit tekintjük át.

Leukocytosis és leukopenia

Nem hematológiai malignitás

A leukocitózis számos nem hematológiai malignus betegségben észlelhető. Egyes daganatokról (tüdő, nyelv, vese, hólyag) feltételezhetően maguk választják ki a G-CSF-et mint méhen kívüli hematopoietikus növekedési faktort. Más daganatok (tüdő, gyomor, emlő), ha metasztázisba kerülnek a csontig és a csontvelőig, leukoeritroblasztikus reakciót okozhatnak, amelyet balra tolódó leukocitózis, trombocitózis és vörösvértest-rendellenességek jellemeznek, ideértve a magozott és a könnycsepp alakú vörösvérsejteket is. 170-3). A csontvelőbe behatoló nonhematopoietikus entitások jelenlétét (metasztatikus rák, fibrózis, granulomatózus betegség) myelophthisisnek nevezzük.

Toxoplazmózis

Vér és vérképző elemek.

Leukocytosis vagy leukopenia lehet jelen, és a fertőzés korai szakaszában általában limfocitózis és monocitózis található meg. 12, 513, 637. A jelzett polimorfonukleáris leukocitózis gyakran a baktériumok szupranfekcióját tükrözi.

A thrombocytopenia gyakori azoknál a csecsemőknél, akiknek a fertőzés egyéb klinikai tünetei vannak, valamint szubklinikai esetekben, 528, 549, 742, 773 petechia vagy ecchymosis lehet a legkorábbi nyom erre a veleszületett fertőzésre. 513, 518, 524, 528, 742 Eozinofíliát gyakran észleltek az újszülött időszakában, és az eozinofilek meghaladhatják a fehérvérsejtek differenciálszámának 30% -át. 12, 70, 513, 608, 637, 774, 775, 776

A fehérvérsejtek rendellenességei

Leukocytosis

A leukocytosis a teljes fehérvérsejt-szám növekedése, amely több mint két standard eltérést meghaladja az életkor átlagát. Leggyakrabban az érett neutrofilek abszolút számának növekedése (neutrophilia), de a limfociták, monociták, eozinofilok vagy bazofilek abszolút számának növekedése. A leukocitózis lehet akut vagy krónikus. A 13.1. Táblázat felsorolja a leukocitózis okait, a 13.2. Táblázat pedig a neutrofilia okait.

13.1. Táblázat A leukocitózis okai

Élettani

Újszülött (maximálisan 38 000/mm 3)

Érzelmi rendellenességek; félelem, izgatottság

Ovuláció, vajúdás, terhesség

Akut fertőzések

Bakteriális, vírusos, gombás, protozoon, spirochetális

Anyagcsere okai

Kábítószerek

Mérgezés

Akut vérzés

Rosszindulatú daganatok

Kötőszöveti betegségek

Gyulladásos bélbetegség

Hematológiai betegségek

Splenectomia, funkcionális asplenia

Leukémia és mieloproliferatív rendellenességek

Megaloblasztos vérszegénység a terápia során

13.2. Táblázat A neutrofilia okai

Fokozott termelés

Krónikus mielogén leukémia

Krónikus neutrofil leukémia

Juvenilis myelomonocytás leukémia

A Down-szindróma átmeneti mieloproliferatív rendellenessége

Az örökletes neutrophilia autoszomális domináns formája

Családi hideg csalánkiütés

Juvenilis idiopátiás ízületi gyulladás

Gyulladásos bélbetegség

Gyógyszerek: Lítium, G-CSF, GM-CSF, kortikoszteroidok krónikus alkalmazása

Krónikus idiopátiás neutrofilia

Fokozott mobilizáció a velőtárolóból

Gyógyszerek: kortikoszteroidok, G-CSF

Csökkentett marginalitás

Csökkent kijárat a forgalomból

Leukocita adhéziós hiány (LAD)

LAD I. típus: CD11/CD18 integrinek hiánya leukocitákon

II. Típusú LAD: neutrofil szialil Lewis X struktúrák hiánya

III. Típusú LAD: a Kindlin-3 mutációi

Asplenia

Dinauer-től (1998) módosítva, engedéllyel.

Csecsemőknél és gyermekeknél hajlamos az éretlen granulociták felszabadulása a keringésbe, és a fehérvérsejt-szám nagyon magas szintet érhet el (> 50 000/mm 3). Ezt leukemoid reakciónak hívják, és gyakran bakteriális fertőzésekkel társul. A bal elmozdulás kifejezés az éretlen prekurzorok (elsősorban sávok) százalékos növekedése> 5% -kal a csontvelő tartalékának gyors felszabadulása miatt. A balra tolódás olyan markáns lehet, hogy myeloid leukémiára utal. A 13.3. Táblázat a leukemoid reakció és az igazi leukémia megkülönböztető jellemzőit sorolja fel.

13.3. Táblázat A leukemoid reakció és a leukémia jellemzői

FeatureLeukemoid reakció Leukemia

Klinikai	A fertőzés bizonyítéka	Hepatosplenomegalia
Klinikai	A fertőzés bizonyítéka	Limfadenopathia
Hematológiai	Nincs vérszegénység	Anémia
Hematológiai	Nincs thrombocytopenia	Thrombocytopenia
Csontvelő	Normális, hipercelluláris	Robbanások
		Csökkent megakariociták
		Csökkent eritroid prekurzorok
Leukocita alkalikus foszfatáz	Magas	Hiányzó

A monocitózis az abszolút monocitaszám> 500–800/mm 3. A 13.4. Táblázat felsorolja a monocytosis és a monocytopenia okait. A 200/mm 3-nél nagyobb abszolút bazofilszámként definiált bazofília okait a 13.5. Táblázat tartalmazza. Az eozinofileket és a limfocitákat e fejezet később tárgyalja.

13.4. Táblázat A monocytosis és a monocytopenia okai

Monocitózis

Akut mielogén leukémia

Krónikus mielogén leukémia

Limfóma (Hodgkin és nem Hodgkin)

Histiocytás medulláris reticulosis

Felépülés a mieloszuppresszív kemoterápiából

A kötőszövet rendellenességei

Szisztémás lupus erythematosus

Gyulladásos bélbetegség

Szubakut bakteriális endocarditis

A Sziklás-hegység foltot észlelt

Akut mielogén leukémia

Krónikus mielogén leukémia

Limfóma (Hodgkin és nem Hodgkin)

Lipoidózisok (pl. Niemann – Pick betegség)

Monocytopenia

Endotoxémiával járó fertőzések

13.5. Táblázat A basophilia okai

Gyógyszerekkel és ételekkel szembeni túlérzékenység

Gyulladás és fertőzés

Krónikus mieloid leukémia

Polyarteritis Nodosa

Laboratóriumi vizsgálatok

A leukocytosis és a thrombocytosis gyakoriak, emellett megemelkedik az eritrocita ülepedési sebessége (ESR) és a C-reaktív fehérje (CRP) szintje. 2,4,13 Enyhe vérszegénység is előfordulhat. A 2,4,13 ANCA és az antinukleáris antitest (ANA) általában negatív a PAN-ban. 2,4,13 A közelmúltban némi érdeklődés mutatkozik a keringő endoteliális mikrorészecskék és a keringő endoteliális sejtek, mint az endoteliális gyulladásos károsodás markereinek a PAN és más vaszkulitidek, valamint a keringő endoteliális progenitor sejtek mérése iránt is, amelyek utalhatnak az endothel helyreállításának bizonyítékaira. A vizeletvizsgálat eredményei tükrözhetik a renális artériás érintettséget. 31 Proteinuria, hematuria, sőt a vesefunkció csökkenése is előfordulhat. 13,31

A szívritmuszavarok katéteres ablációjának szövődményei

Érzékelés

A leukocytosis a legkorábbi és legérzékenyebb laboratóriumi marker atrioesophagealis fistulában szenvedő betegeknél. A mellkasi CT vagy CMR képalkotás a legértékesebb diagnosztikai vizsgálat (32.9. És 32.10. Ábra). A drámai neurológiai szövődmények az első tünetek után legalább néhány órás késéssel jelentkeznek.

A báriumfecske vizsgálatok érzékenysége a fistula kimutatására korlátozott. Az endoszkópia olyan diagnosztikai módszer, amelyet el kell kerülni, mert a nyelőcső levegővel történő befúvása a nyelőcsőből a LA-be kényszerítheti a levegőt, és pusztító agyi érrendszeri balesetet és a nagy légembólia következtében bekövetkező halált okozhat. A befújáshoz levegő helyett a CO2 használata alacsonyabb kockázatot jelent.

Fertőző betegségek és biológiai fegyverek

Gyulladásos

Leukocytosis (fehérvérsejtszám> 12.000/μL)

Leukopenia (WBC szám

A normál fehérvérsejtszám több mint 10% éretlen formával

A plazma C reaktív fehérje> 2 SD-vel meghaladja a normál értéket

A plazma prokalcitonin> 2 SD-vel magasabb a normál értéknél

Artériás hipotenzió † (SBP 40 Hgmm felnőtteknél vagy

Szívindex> 3,5 L/perc/m 2

A máj és az epe rendszer fertőzései (májtályog, cholangitis, cholecystitis)

Diagnózis

A bal elmozdulású leukocitózis a leggyakoribb laboratóriumi eltérés az akut kolecisztitiszben. Az alkalikus foszfatáz és a bilirubin általában nem emelkedik, kivéve, ha a közös epeút érintett. Egy akut kolecisztitiszben szenvedő 217 beteg egyik vizsgálatában azonban a közös epevezeték elzáródása nélküli betegek 25% -ában emelkedett a bilirubinszint. 147 Többen emelték az amilázszintet is. Az e rendellenességek hátterében álló mechanizmus nem világos, de lehet apró kövek vagy iszap átjutása a közös epeutakon. Az epe- és vérkultúrák szerepe az akut kolecisztitisz diagnosztizálásában nem megalapozott. A közelmúltban frissített gyakorlati irányelvek (a „tokiói irányelvek”) mérsékelt vagy súlyos akut kolecisztitisz esetén a vér tenyésztésének megfontolását javasolják, súlyos kolecisztitisz esetén az epe megszerzését. 148 A Surgical Infection Society és az amerikai Infectious Diseases Society (SIS-IDSA) irányelvei javasolják a vérkultúrák rutinszerű gyűjtését a közösségben szerzett intra-hasi fertőzésekben szenvedő betegekből, kivéve, ha a beteg immunhiányos vagy szisztémásan mérgező. 149

Az akut cholangitis a korábban említett klinikai eredményekkel jár. A szepszis szindrómára utaló rendellenességeket, beleértve a leukocitózist, gyakran megfigyelik. További laboratóriumi rendellenességek közé tartoznak a kolesztatikus májfunkciós tesztek az alkalikus foszfatáz és a bilirubin, különösen a konjugált bilirubin szintjének emelkedésével. Gyakran tapasztalható a γ-glutamil-transzpeptidáz emelkedése is. A kóros amiláz összefüggő hasnyálmirigy-gyulladásra utalhat, a transzaminázok emelkedése pedig a máj parenchyma vagy mindkettő társult gyulladására vagy fertőzésére utalhat. A tokiói irányelvek az epe-aspirátumok és a vér aerob és anaerob tenyésztésének megszerzését javasolják akut cholangitis esetén. 150 epe-tenyészet pozitív a betegek 59-93% -ánál, a vérkultúrák pedig pozitívak 30% -tól 40% -ig. 150,151

Neutrofil leukocitózis, neutropenia, monocytosis és monocytopenia

Lawrence Rice, Moonjung Jung, a hematológiában (hetedik kiadás), 2018

Neutropenia fertőző betegségekkel

A leukocitózis a legtöbb bakteriális fertőzés várható válasza, de előfordul a leukopenia is, amely bizonyos organizmusok által okozott fertőzésre jellemző. A vírusfertőzések gyakran átmeneti, enyhe leukopeniát okoznak, ezért a visszafogottság bölcs a diagnosztizáló megközelítésben egy újonnan felismert, közepesen súlyos leukopénia kialakulásában egy lázas, szerényen beteg beteg esetében. Azok a nem bakteriális fertőzések, amelyekben a neutropenia gyakori, sőt jellemző, a HIV, EBV, citomegalovírus (CMV), hepatitis A és B, kanyaró, rubeola, varicella, rickettsia és anaplazmózis (ehrlichiosis). A jellegzetes leukopéniával járó bakteriális fertőzések közé tartozik a tífusz és a brucellózis, és a granulomatosus fertőzések (tuberkulózis, hisztoplazmózis) is gyakran okoznak neutropeniát, különösen, ha a BM közvetlenül érintett. Rossz BM tartalékkal rendelkező betegeknél (pl. Előzetes kemoterápia, alultápláltság, myelodysplasia) az akut fertőzés gyakran csökkenti, nem pedig megemeli a neutrofilszámot. A mély neutropenia az elsöprő szepszis ismert következménye, és rossz eredménnyel jár.

Arzén

Hematológiai

Az arzént rosszindulatú hematológiai daganatok kezelésében alkalmazzák [26, 27]. Az arzén-trioxid gyakori káros hatásai közé tartozik az akut promielocita leukémia differenciálódási szindróma, leukocitózis, a QT-intervallum meghosszabbodása, valamint vese- vagy májkárosodás. Egyéb nem életveszélyes mellékhatások is gyakoriak: hányinger, hányás, köhögés, fáradtság, fejfájás, álmatlanság, hasmenés, tachycardia, hypokalemia, hiperglikémia és neuropathia.

A leukocitózist az arzén-trioxiddal gyakran észlelték, de ez a káros hatás általában spontán megszűnik, és általában nem kezelik. Egy halálesetről azonban beszámoltak.

Akut promielocita leukémiában szenvedő 27 éves nőnek [28] intravénásán 0,15 mg/kg/nap arzén-trioxidot adtak. Fehérvérsejtje 8,2 × 109/l volt; két adag után 15 × 10 9/l-re, három adag után pedig 21 × 10 9/l-re emelkedett. A fehérvérsejtszám a 7. napon tovább nőtt 101 × 10 9/l-re, a 8. napon pedig 213 × 10 9/l-re; a vérlemezkeszám 61 × 109/l volt. Az arzén-trioxidot kivontuk. Később aznap összezavarta a homályos beszéddel és a jobboldali gyengeséggel. A CT-vizsgálat a bal középső agyi artéria infarktusát mutatta. Tizenkét órával később általános rohama volt. A fehérvérsejtszám most 292 × 109/l volt, és kemoterápiát kezdtek idarubicinnel és citarabinnal. A lány tovább romlott és a 15. napon meghalt.