Megjósolja-e a Frailty az egészségügy igénybevételét a közösségben élő idősebb románoknál?

Marinela Olaroiu

1 Alapítvány kutatás és tanácsadás időseknél, Heggerweg 2a, 6176 RB Spaubeek, Hollandia

Minerva Ghinescu

2 Titu Maiorescu Egyetem Családorvosi Tanszék, Street Pictor Petraşcu 67A, 3. szektor, Bukarest, Románia

Viorica Naumov

3 Irodai háziorvos, Boulevard Dorobantilor, 15. szám, Blokk A14, Braila, Románia

Ileana Brinza

4 Orvosi Főiskola, Street Scolilor, 42. szám, Bloc BPP, 5. szektor, Braila, Románia

Wim van den Heuvel

5 Research School SHARE, Groningeni Egyetem, Heggerweg 2a, 6176 RB Spaubeek, Hollandia

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A fásultságot idős korban általánosnak tekintik [1]. A törékenység a fizikai, a kognitív és a társadalmi területek erőforrásainak elvesztését jelzi, de egységes meghatározás nem létezik [2]. A gyengeség a függőség, az esések, az életminőség romlásának, az ellátási szolgáltatások igénybevételének, a depressziós tünetek és a gyengén idősek mortalitásának magasabb kockázatával jár [3–8]. A klinikai, fekvőbeteg-vizsgálatokban a gyengeségi indexek különféle káros egészségügyi kimenetelekhez kapcsolódnak [3, 8, 9]. Kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő járóbeteg-felnőtteknél a gyengeség előre jelzi a fogyatékosságot és a halálozást [10]. Az elsődleges egészségügyi ellátás során a törékenység szűrése fel nem ismert egészségügyi problémákat fedezhet fel [11], az azonosított gyengeségeken alapuló geriátriai beavatkozás pedig az alapellátás szűrésével csökkentheti a kórházi kezelés kockázatát [4, 5, 11]. Kiely és mtsai. kimutatta, hogy a közösségben élő idősek gyengeségének prediktív értéke volt a visszatérő esések, az egyik napról a másikra történő kórházi ápolás, a sürgősségi ellátogatás, valamint a fogyatékosság, a krónikus betegségek, az ön által bejelentett egészségi állapot és a kognitív működés gyakorisága szempontjából [12].

A fásultság nagyon gyakori az idősebb embereknél. A gyengeség általános súlyozott előfordulása a közösségben élő idős polgárokban 10,7%, de országonként 4,0% és 59,1% között változik [13, 14]. Európában a legmagasabb átlagos törékenységi index pontszámai Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban találhatók, a legalacsonyabbak pedig Dániában, Svájcban és Írországban [14]. A gyengeség előfordulása szorosan kapcsolódik a nemzetgazdasági mutatókhoz, amelyek azt mutatják, hogy a gyengébbek gyakorisága alacsonyabb a magasabb jövedelmű országokban [15].

Fontos a törékenység szűrése [11, 12]. Egy áttekintő tanulmány 11 olyan eszközt azonosított, amelyek potenciálisan alkalmazhatók a gyengeség értékelésére az alapellátás területén [2]. Ezek közül csak hatat validáltak. Ugyanazon műszer érvényessége azonban eltérő lehet a különböző vizsgálatok között, ami összefüggésben lehet a tanulmány tervezésével. Bár mindegyikük a közösségben élő időseken alapszik, az életkor, az összefüggések és az ország/régió változó [8, 11, 12, 16, 17]. Az értékelési eszközök sokfélesége ellenére növekszik az egyetértés abban, hogy a törékenységi szűrés egyszerű és egyszerű végrehajtása lehetővé teheti az orvosok számára, hogy objektíven felismerjék a gyenge személyeket [18]. Ezen eszközök prediktív értéke még vita tárgya. A gyengeség értékét a kedvezőtlen egészségügyi eredmények előrejelzésére az Európai Unió egyik fő kutatási kérdésének tekintik, amely a lakosság elöregedésével kapcsolatos [19].

Kutatásunkat Romániában végzik, ami különféle okokból érdekes, míg a prediktív érvényességgel kapcsolatos legtöbb tanulmány jól strukturált egészségügyi rendszerekben történik [2, 4, 17, 19–22]. Az egészségügyi rendszer kontextusa és a háziorvos szerepe befolyásolhatja a törékenységértékelési eszközök prediktív értékét. A román kontextus jelentősen különbözik az infrastrukturális létesítmények, az idősek egészségi állapota és az egészségügyi ellátás tekintetében az eddig publikált tanulmányokhoz képest [22].

A román népesség az egyik leggyorsabban elöregedő népesség Európában, miközben a teljes népesség egyidejűleg csökken. Ez a szám az elkövetkező évtizedben 5,4% -kal nő, míg a teljes népesség 3,1% -kal csökken [22]. Hiányoznak a tartós ápolásra alkalmas intézmények, ami beavatkozásokat tesz szükségessé a függőség megelőzése érdekében. Az elmúlt évtizedben az egészségügyi politika az elsődleges egészségügyi ellátás szerepének megerősítésére, a (felesleges) kórházi ápolás csökkentésére és a megelőző szűrővizsgálatok ösztönzésére irányult [22]. A román idős lakosság egyidejűleg drámai változásokkal szembesült a társadalombiztosításban (a nyugdíjtervek csökkentése és az egészségügyi ellátáshoz való szabad hozzáférés terén), valamint az egészségügyi ellátás minőségében (várólisták, személyzet és létesítmények hiánya, utánfizetések). . A kutatások kimutatták, hogy az ilyen intézkedések negatívan befolyásolták a régi románok egészségi állapotát [22]. Mivel a személyes és környezeti feltételek befolyásolhatják a törékenység önértékelését, ezekre a tényezőkre is szükség van az önértékelt törékenységi eszközök prediktív értékének tanulmányozásához is [23].

2. Anyag és módszerek

2.1. Tervezés és mintavétel

Ez a tanulmány egy prospektív terv segítségével elemezte a törékenység prediktív értékét az alapellátásban. Eredményként a háziorvosi látogatások és a kórházi felvételek számát, valamint az új egészségügyi problémák előfordulását használtuk fel. Ezeket az eredményeket könnyű regisztrálni és megbízhatóak, mert a háziorvosok regisztrációs rendszerének részét képezik.

Ezt a tanulmányt a Braila kerületben végzik, Kelet-Romániában, amelynek 230 000 lakosa van. Mind a 145 háziorvos meghívólevelet kapott a Regionális Orvostudományi Főiskoláról, hogy vegyen részt egy tanulmányban, amelynek célja a közösségben élő öreg románok gyengeségének felmérése volt [24]. Huszonkét háziorvos kifejezte hajlandóságát és részt vett a kutatásban. Arra kérték őket, hogy küldjenek egy törékeny önértékelési kérdőívet, a Groningen Frailty Indicator (GFI) -ot 10 véletlenszerűen kiválasztott, 65 éves vagy annál idősebb beteg számára, akik gyakorlatuk során. A tíz beteget az összes 65 éves vagy annál idősebb beteg listájából választottuk ki, véletlenszerűen kiválasztva egy beteget, majd minden tizediket és tízet. A gyengeség értékeléséhez a Groningen Frailty indikátort (GFI) használtuk. Összesen 215 kérdőívet küldtek vissza.

Egy évvel a gyengeség felmérése után a háziorvosoktól információkat kértek a résztvevő betegek egészségügyi felhasználásáról. Három mutatót használtak az egészségügyi ellátás felhasználására: konzultált-e a beteg a háziorvossal a gyengeség felmérését követő évben (és ha igen, milyen gyakran), a beteg kórházba került-e a gyengeség felmérését követő évben (és ha igen milyen gyakran), és/vagy a betegnek új egészségügyi problémája alakult-e ki a törékenység felmérését követő évben (nem/igen, és ha igen, milyen probléma), és ha igen, milyen probléma. Két kivételével mind a háziorvos visszaküldi ezeket az információkat, így 20 beteg veszett el a nyomon követés során. Öt beteg adatai hiányosak voltak, ezért azokat további elemzés céljából ki kellett zárni. Összesen 190 beteget vontunk be. Nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget a 25 kizárt páciens szociodemográfiai jellemzői és gyengeségi mutatói között, szemben a 190 pácienssel.

2.2. Intézkedések

A GFI-t a gyengeség értékelésére jól validált eszközként azonosították, és többféle körülmények között tesztelték [2, 4, 18, 20, 24, 25]. Ez egy 15 tételből álló szűrőeszköz, amely a működés és az erőforrások négy területét értékeli: fizikai, kognitív, társadalmi és pszichológiai [2, 5]. A GFI egy 15 tételes önértékelési szűrőeszköz, amely értékeli a működést és az erőforrásokat a területeken: fizikai (9 elem, pl. Bevásárlás, öltözködés és WC-k), kognitív (1 elem, azaz memória), szociális (3 elem, pl. hálózat és figyelem felkeltése), és pszichológiai (2 elem, azaz szomorúság és nyugodtság). Az elemek és a válaszkategóriák változóan pozitív vagy negatív megfogalmazásúak, a válaszkategóriák igen/nem és 0–10 skála között változnak (a részleteket lásd [20]). A GFI tervezői azt javasolják, hogy a válaszkategóriákat 0-1-re dichotomizálják, az 1 pedig függőségi problémát jelez. A teljes pontszám 0 és 15 között változhat, és a 4 vagy annál magasabb pontszámot úgy tekintik, hogy a GFI tervezői „közepes” vagy „súlyos” gyengeséget jeleznek [20]. A romániai GFI validációs tanulmánya azt javasolta, hogy a gyengeség jelzésére> 5-ös pontszámot használjanak [24]. A GFI mellett kérdeztük a résztvevőket életkoruktól (években), nemtől (nő-férfi), családi állapottól (házasok, elváltak, özvegyek, soha nem házasodtak és egyebek), valamint arról, hogy városi vagy vidéki térségben éltek-e.

2.3. Adatelemzés

Az adatok elemzéséhez az SPSS-20-at használtuk. Bemutattuk a szociodemográfiai adatok gyakoriságát (kategóriákban) és a törékenységi pontszámokat a GFI szerint. Függő változóként a háziorvos látogatásainak gyakoriságát használtuk az elmúlt évben (a látogatások száma, 1–4. Pont), a kórházi felvétel gyakoriságát az elmúlt évben (a felvételek száma, az 1–3. Pontszám) és az új egészségügyi ellátások előfordulását. probléma az elmúlt évben (1-3 pontszám és a probléma típusa) (1. táblázat).

Asztal 1

A szociodemográfiai adatok gyakorisága, a háziorvosnál tett látogatások, a kórházi felvétel és az új egészségügyi problémák előfordulása a Groningen Frailty Indicator (GFI) törékenységi mutatói alapján,% -ban; n = 190.

VariableScoreFrailty score GFIPercentages (összesen 100%)Nem törékenyFrail

Kor	65–69 év	23,5%	20,6%	22,1%
	70–74 év	31,6%	26,1%	29,0%
	75–79 év	30,6%	28,3%	29,4%
	80 év vagy>	14,3%	25,0%	19,5%
Nem	Nők	60,2%	70,7%	65,3%
Nem	Férfiak	39,8%	29,3%	34,7%
Családi állapot	házas	60,2%	55,4%	57,9%
	Megözvegyült	39,8%	43,4%	41,6%
	Nem házas	0,0%	1,2%	0,5%
Városi-vidéki élet	Városi	78,6%	72,5%	75,3%
Városi-vidéki élet	Vidéki	21,4%	27,5%	24,7%
A háziorvosi látogatások gyakorisága az elmúlt 12 hónapban	Nincs látogatás	7,1%	12,1%	9,5%
	1 látogatás	6,1%	6,5%	6,3%
	2 látogatás	10,2%	9,7%	10,0%
	> 2 látogatás	76,5%	71,7%	74,2%
Kórházi felvétel az elmúlt 12 hónapban	Egyik sem	73,5%	60,9%	67,4%
	1 felvétel	19,4%	31,5%	25,3%
	2 felvétel+	7,1%	7,6%	7,4%
Új egészségügyi probléma előfordulása	Nem	67,3%	63,1%	65,2%
	Nem tudom	9,2%	9,5%	7,9%
	Igen	23,5%	30,4%	26,9%

Először ismertettük a szociodemográfiai változókat, a törékenységi pontszámot és az eredményváltozókat, valamint a statisztikailag szignifikáns kétváltozós összefüggéseket. Fokozatos lineáris regressziós elemzéssel elemeztük a szociodemográfiai adatok és a GFI törékenységi pontszámok, valamint a három függő változó kapcsolatát. A regressziós modell megoldásait ellenőriztük a kollinearitás szempontjából. Felfedeztük a GFI egyes tételeinek szerepét az eredményváltozókban kétváltozós elemzésen keresztül, és beszámoltunk a statisztikailag szignifikáns összefüggésekről.

3. Eredmények

A szociodemográfiai változók reprezentatív képet mutattak a régió idősebb románjairól, a városi élet kivételével: a városban élő idősebb románok felülreprezentáltak voltak a mintában. A gyengeségi pontszámok viszonylag magasak voltak: 48% -ot gyengének értékeltek, a 6 vagy annál magasabb törékenységi pontszám ajánlott határértékét követve.

Az idősebb románok gyakran látogatták háziorvosukat, vagyis háromnegyedük háromszor többször ment el konzultációra vagy ellenőrzésre az elmúlt évben, míg az elmúlt évben 9,5% nem látogatta meg háziorvosát.

A résztvevők egyharmada legalább egyszer kórházba került az elmúlt év során, és tíz idősebb románból háromnak új egészségügyi problémája merült fel az elmúlt évben. Leggyakrabban a következő egészségügyi problémákat említették: pszichogeriatrikus problémák (4,3%), szívbetegségek (3,1%) és agyvérzés (2,5%).

2. táblázat

A Groningen Frailty Indicator (GFI), mint prediktív változó, lépésenkénti lineáris regresszióanalízis gyengeségi pontszámaival, valamint az elmúlt évben a háziorvos látogatása és a kórházi felvétel kimenetelének változóként (standardizált béta együtthatók).

VáltozókGP látogatásokKórházi felvételÚj egészségügyi probléma

Kor	−0,175 ∗	0,002	0,149
Nem	0,096	0,074	−0.022
Családi állapot	−0,076	0,053	−0.114
Városi/vidéki élet	−0,019	0,031	−0.145
GFI pontszám	−0,076	0,146 °	0,107
Az igazított R négyzet	0,043	0,002	0,027

∗ Statisztikailag szignifikáns: Pialoux T., Goyard J., Lesourd B. A törékenység szűrési eszközei az alapellátásban: szisztematikus áttekintés. Geriatrics and Gerontology International. 2012; 12 (2): 189–197. doi: 10.1111/j.1447-0594.2011.00797.x. [PubMed] [CrossRef] [Google Tudós]