Van-e a teának nikotinja?

És adhat-e neked cigaretta utáni vágyat?

cigaretta utáni

Ha egészséges ételekre és italokra gondolunk, a gyümölcsök, a teák és a zöldségek általában ezek közé tartoznak. Míg ezek az ételek és italok általában táplálkozási előnyökkel járnak, sokuk olyan összetett kémiai vegyületeket tartalmaz, mint a monokalcium-foszfát, a nátrium-benzoát és a foszforsav.

A nikotin egy másik vegyület, amely megtalálható az ételekben és italokban. Valójában az addiktív anyag dohányban, padlizsánban, burgonyában, karfiolban és teában található meg.

Mi a nikotin?

A nikotin egy kémiai vegyület (C10H14N2), amely erősen befolyásolja az ember és az állat fiziológiáját és neurológiáját. Mint természetben előforduló folyékony alkaloid, a koffeinben található tulajdonságokkal kapcsolatos tulajdonságokkal rendelkezik. A nikotint stimulánsnak minősítik, és paradox módon bizonyos körülmények között nyugtatóként hat. A legtöbb ember, aki a nikotint dohányzás, gőzölés vagy nikotin tapasz révén tapasztalja, pihentetőnek találja. Megtalálható olyan zöldségekben is, amelyek a halálos éjjeli árnyékhoz kapcsolódnak, egy Belladonna növénynek, amely mérgező atropinnal rendelkezik, mint a paradicsom és a paprika paprika.

A nikotinnal kapcsolatos egészségügyi problémák

Nagy dózisban a nikotin nagyon mérgező és végzetes lehet. Egy tanulmány megállapította, hogy a nikotin hatása még akkor is káros, ha nem kapcsolódik a dohányzáshoz. A

A nikotinfüggőség részben felelős a cigarettafüggőségért. Egy cigaretta körülbelül 10 milligramm nikotint tartalmaz. Azonban csak egy vagy két milligramm kerül belélegzésre, amikor cigarettázik, és csak egy milligramm nikotin szívódik fel három órán keresztül, passzív dohányzással (másodlagos füst belélegzése), minimális cigarettafüstöt tartalmazó helyiségben.

Nikotin az élelmiszerben

A nikotin természetesen előfordul bizonyos élelmiszerekben, és a talajon keresztül más növényi eredetű élelmiszerekbe kerülhet. Az ilyen ételektől elfogyasztott nikotin mennyisége azonban kicsi. Vannak, akik attól tartanak, hogy az élelmiszerekben lévő nikotin cigaretta utáni vágyat képes kiváltani, de ennek valószínűsége rendkívül alacsony.

Tíz gramm padlizsán körülbelül egy mikrogramm nikotint tartalmaz, míg 19,2 gramm pürésített paradicsom ugyanolyan nikotint tartalmaz. 1000 mikrogrammra van szükség, hogy egyenlő egymilligrammal, tehát 10 kilogramm, azaz kb. 22 font padlizsánt kell enni ahhoz, hogy annyi nikotint vegyen be, mint amennyit három órányi minimális passzív füstből kapna.

Nikotin a teában

A tea nikotinszintjét körülvevő tudományos állítások az elhanyagolható/nem létezőtől kezdve 285 nanogramm nikotinig terjednek azonnali teában egy tea tea és 100 nanogramm/gramm fekete tea (akár rendes, akár koffeinmentes) között. A

A legtöbb tanulmány szerint elhanyagolható mennyiségű nikotint tartalmaz az élelmiszerboltokban eladott teazsákokban. Ha teája nikotint tartalmaz, a szint nagyon alacsony. Általánosan elfogadott tény, hogy ezek a szintek közel sem elég magasak ahhoz, hogy befolyásolják a cigarettafogyasztást vagy a cigaretta utáni vágyakat.

Ezenkívül számos tudós rámutatott, hogy a nikotin felszívódása a tüdőben nagyon különbözik a nikotin emésztéssel történő felszívódásától. Ezért a dohányos, nem dohányzó vagy volt dohányos egészségére gyakorolt ​​hatásnak elhanyagolhatónak kell lennie, és valószínűleg a tea számos egészségügyi előnye jelentősen felül fogja mérni.

Ha még mindig aggódik amiatt, hogy rabja lesz a nikotinnak, amely lehet vagy nem a teában, ne legyen. Sokkal valószínűbb, hogy szembe kell néznie a koffein-függőséggel (valamint a cukor-függőséggel, ha cukrot ad a teához), mint hogy bármilyen problémája van a nikotin teában.

Benowitz, N., Hukkanen, J., Jacob, P. (2009). Nikotinkémia, anyagcsere, kinetika és biomarkerek. Nikotin-pszichofarmakológia, 29–60. Oldal (HEP, 192. kötet).

Mishra, A., Chaturvedi, P., Datta, S., Sinukumar, S., Joshi, P., & Garg, A. (2015). A nikotin káros hatásai. Indian Journal of Medical and Pediatric Oncology: Indian Journal of Indian Society of Medical & Pediatric Oncology, 36 (1), 24–31.