Miért nem vezet mindig a magas rosttartalmú étrend fogyáshoz?

Kutatások azt mutatják, hogy egy bizonyos étrend hatékonysága a diétázók belében lévő baktériumok típusától függ

A személyre szabott táplálkozás korában érdemes lehet megvizsgálni a székletet és a bélbaktériumokat, mielőtt új étrendet kezdene. Az eredmények felhasználhatók annak megjóslására, hogy egy adott étrend megfelel-e az Ön számára. Ez a Springer Nature által kiadott International Journal of Obesity tanulmányt követi, amely azt mutatja, hogy az egyre népszerűbb rostokban gazdag "New Nordic Diet" nem biztos, hogy mindenkinek megfelelő. Sikere a diétázók belében lévő baktériumok sajátos kombinációjától függ. A tanulmányt Mads Hjorth és Arne Astrup vezették a dániai Koppenhágai Egyetem Táplálkozási, Testmozgási és Sport Tanszékén.

étrend

"Ezek az eredmények áttörést mutatnak, bizonyítva, hogy bizonyos baktériumfajok döntő szerepet játszanak a súlyszabályozásban és a fogyásban" - magyarázza Astrup. "Most megmagyarázhatjuk, hogy a magas rosttartalmú étrend miért nem mindig vezet fogyáshoz. Az emberi bélbaktériumok fontos része a válasznak, és ezentúl szerepet játszanak a túlsúly kezelésében."

A 62 túlsúlyos résztvevőből álló csoportot véletlenszerűen kiosztották, hogy vagy az "Új skandináv diéta", vagy az "Átlagos dán étrend" betartását kövesse. Ezek az étkezési tervek nagymértékben eltérnek az elfogyasztott élelmi rostok és teljes kiőrlésű gabonák mennyiségétől. Az előbbi a rostokban gazdagabb lehetőség, és nagyobb hangsúlyt fektet a teljes élelmiszerekre, például a zöldségekre és a gyümölcsökre. A résztvevők súly- és testmérését a 26 hetes diéta megkezdése előtt és után végezték el.

Székletmintáik eredményeit arra használták, hogy a résztvevőket két különböző enterotípusú vagy bélbaktériumos csoportra osztják. Ez a belekben található Prevotella baktériumtípusok bősége alapján történt a Bacteroides fajokhoz képest. A csoport körülbelül fele a nagy mennyiségű Prevotella-Bacteroides csoportba esett, míg a másik fele az alacsony arányú csoportba került. A kezdeti 26 hetes vizsgálati időszak után mind a 62 résztvevő egy évig követte az új skandináv diétát.

Átlagosan az a 31 alany, aki 26 héten át fogyasztotta az új skandináv diétát, 3,5 kilogrammot fogyott, míg az átlagos dán étrendet követő 23 alany 1,7 kilogrammot fogyott. Az új skandináv diéta legjobban a nagy volumenű Prevotella csoport résztvevői számára működött. 3,15 kilogrammal több testzsír fogyott, amikor az új skandináv étrendet követték az átlagos dán étrendhez képest. Derékvonaluk is jelentősen csökkent, fogyásuk pedig egy évig tartó diéta követése után megmaradt. Az alkalmazott étrend típusa nem volt hatással arra, hogy az alacsony arányú csoport résztvevői mennyit fogyottak.

"A magas Prevotella/Bacteroides arányú emberek hajlamosabbak voltak a testzsírvesztésre rostokban és teljes kiőrlésű étrendben az átlagos dán étrendhez képest" - magyarázza Hjorth.

"Úgy tűnik, hogy az új skandináv diéta egészségmegőrző szempontjai a testtömeg-szabályozás szempontjából főleg a lakosság egy részére vonatkoznak" - teszi hozzá. "Ez a lakosság felére is vonatkozhat."

Hjorth szerint az emberi bél mikrobiotájának kutatása egyre inkább szerepet játszik a táplálkozás személyre szabásában. Úgy véli, hogy a baktériumfajok két viszonylag stabil csoportja vagy enterotípusa, amelybe az embereket csoportosítani lehet, értékes markerek lehetnek annak megjóslásához, hogy a speciális étrendek megfelelnek-e nekik vagy sem.